Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-12 / 11. szám

4-ik oldal

SZATMÁRI GAZDA

március 12.

Szilágy vármegyék gazdasági felügyelői s a mi agilis felügyelőnk Tichy Gyula kinek köszönheti egyesületünk első sorban is, hogy a vásár úgy felhajtás mint eladás tekintetében sikerültnek mondható s messze túlszárnyalta az előző évek vásárait.

Felhajtatott összesen 153 darab bika, ebből 112 drb. magyar, 41 drb, nyugati, cladatott 58 drb., ebből 43 drb. magyar, 15 drb. nyugati; a vételár összege 34500 koronát tett ki s igy átlag ár 594 korona. Az eladott bikák túlnyomó részét szatmármegyei községek és közbirtokosságok vették meg, ezenkívül vásároltak Máramaros, Bereg, Ugocsa, Szolnok-Doboka, Szilágy és biharmegyei községek is.

1908-ban felhajtatott összesen 95 darab, ebből eladatott 15, 1909-ben feihajtatott 80 darab ebből eladatott 28 drb., igy tehát ez évben nemcsak a felhajtás volt tömegesebb, de az eladás is aránylagosan emelkedett, ami azt jelzi, hogy vásárainkat a vevők j évről-évre nagyobb mérvben keresik fel, természetesen j ez buzdításul szolgálhat tenyésztőinknek, hogy tökéletesebb anyaggal igyekezzenek jövőben azokon megjelenni.

A nagyobb tenyészetek s a kiválóbb egyedek tulajdonosai egyesületi díszoklevelekkel lettek kitüntetve.

A juri bérenczei Kovács Jenő állattenyésztési szakosztályi elnök, elnöksége mellett a következő tagokból állott: Domahidy István, Falussy Árpád dr., Fényes Elek, Madarassy Dezső, Szolnok-Doboka vármegye kir. gazd. felügyelője és Világossy Gáspár egyl. titkár.

Díszoklevéllel lettek kitüntetve:

A) Magyar faj.

Tömeges felhajtásért:

I. Klein Mór tunyogi tenyészete;

II. Isaák Elemér rozsályi tenyészete;

IH. Mayer Sándor krassói „

IV. Szuhányi Ferenc cscngeri tenyészete.

Egy cetekért:

1. Özv. Kölcsey Zoltánné Káplár nevű bikája;

II. Barkász József Kuruc „ „

Hí. Lénárd Ede Gyöngyvér „ „

B) Nyugati faj.

Tömeges felhajtásért:

I. Szalkay Sándor mátészalkai tenyészete;

II. Lengyel Fivérek lázári-i „

Hl. Spiegel Ferenc „ „

Egy eelekért:

1. Szilágyi István Marci nevű pinzgani bikája;

H. Buday József Jegyző nevű bikája.

Versenyen kivüi különösen kiemelte a juri a csegöldi, kocsordi és sárközi uradalmak magas nívón álló tenyészetét.

A midőn a lefolyt vásárról jelen sorainkban beszámolunk reméljük, hogy ezen állattenyésztésünkre nézve ma már elvitázhatlan fontosságú vásáraink iránt jövőben az érdeklődés úgy a gazdaközönség, mint községeink körében csatc fokozódni fog. e.

Campbell művelési rendszere és a tavasziak műtrágyázása.

Az a művelési rendszer, melyet Campbell amerikai tanár állapított meg s amely oly gyorsan terjed Magyarországon is, kétségen kivűl a legsikeresebb védőeszköz a szárazság ellen s igy a mi kiimánk alatt is képes a termésátlagokat 30—40fV0-al, sőt többel is fokozni. Kerpely debreczeni gazd. akadémiai igazgató tapasztalata szerint már magában véve a tárcsás porhanyitó alkalmazása is tetemesen fokozza a talaj mindenkori víztartalmát és termőképességét a közönséges, bár egyébként igen jó megműveléssel szemben. A teljes Campbell megműveléssel, vagyis a tárcsás porhanyitó és talajtömörítő együttes alkalmazásával elért eredmények pedig valóban feltűnőek, mert ilyen megművelés mellett a mohar széna 67%-af, a csalamádé 42%-al, a zab pedig kát. holdanként 421 kg-al adott nagyobb termést, mint adott ugyanakkor a közönséges módon jól megművelt szomszédos tábla.

Lássuk tehát miben áil a Campbell-féie talaj megmüvelési rendszer.

Campbell rendszere segélyével a talaj hajesöves- ségét olyan módon szabályozzuk, hogy ezáltal a talajvíz elpárolgását a minimumra redukáljuk, viz felvevő képességét pedig a maximumra fokozzuk s ilyen módon annyi vizet raktározunk el a talajban a téli és tavaszi csapadékokból, hogy a növényzet a hónapokra terjedő teljes szárazságot sem érzi meg. Miután pedig a táplálékok csak vízben oldott állapotban vehetők íeí a növényzet áital, biztosítva vannak a nagy termések mihelyt olyan helyzetbe hozzuk a talajt, hogy abban a szükségelt vízmennyiség állandóan jelen van feltételezve persze, hogy a talaj elegendő tápláló anyaggal is rendelkezik. Miután pedig bebizonyított tény, hogy a Campbell rendszere szerint művelt talaj hónapokig tartó szárazság esetén is tartalmaz annyi vizet, ameny- nyire a növényzetnek szüksége van, természetes, hogy a termésátlagokat is nagymértékben kell fokoznia.

Hogy Campbell szerint műveljük talajunkat, az ekén és boronán kivü! két gépre van szükségünk, a tárcsás boronára és az altalaj tömörítőre.

Lesz még alkalmunk ezekkek a gépekkel s azok munkájával behatóan foglalkozni, most csak röviden mondjuk el miként és mikor kell azokat használnunk.

Aratás után lehetőleg azonnal a tárcsás boronával járatjuk meg földjeinket, amelyek azután őszi szántásig igy maradnak, de előnyös, ha egyszer-kétszer boronával is megjáratjuk időközben. Az őszi szántás után, lehetőleg rögtön az ekék után a talajtömörítőt járatjuk, azután pedig egy könnyű boronával a felső talaj rétegét apróra porhanyitjuk. Ha talajunk továbbra is vetetien marad, megboronáltatjuk azt minden olyan nagyobb eső után, mely a talaj felső rétegét összetö- möritelte, ha pedig hosszasabban nem esik az eső, akkor, amikor a talaj legfelső rétege szikkadni kezd.

Hogy készítsük elő tehát tavaszi vetéseink alá a földet?

Ha a tavasszal elvetendő szántóföldek Campbell szerinti őszi megművelésben részesültek, akkor a tavaszi munka vajmi kevésből áll. Mihelyt a hötakaró elment s az ökör a talajba !e nem süpped, járassuk azt meg tárcsás boronával és pedig kétszer, olyan módon, hogy a második gép az első nyom közein haladjon, majd azután a iegfelsőbb réteget közönséges boronával porhanyitsuk apróra ismételten és ha netalán megcsercpesednék, sőt cserepesedés esetén, vagy ha a talaj szikkadni kezd, ne mulasszuk ezt el vetés után sem mindaddig, mig a növényzet az egész talajt be nem árnyékolta. Boronáiás után következik a rendes