Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-05 / 10. szám

2-ik oldal SZATMÁR GAZDA március 5. rencz előterjesztései alapján szintén formulázta, hogy lehetne megvédelmezni a falusi népet a pálinka ivás és korcsmázás veszélyei ellen. A korcsma tudniillik nemcsak azért veszélyes mert ott inni lehet, hanem azért is, mert a korcs­mában elfogyasztott szesz gőze zavarólag hat a szellemi működésre s az alacsony sorsú em­bereknek poharazás közben lehet beadni leg­könnyebben mindenféle haza, nemzet és vallás­ellenes tant és minden a társadalom felforga­tását hirdető eszmét. Az OMGE. nem helyezkedett az antialko- ! holisták merev álláspontjához. Tudja jól, hogy gazdasági szempontból mit jelent az országra a bortermelés és tudja azt is, hogy az orvosok és természettudósok máig se döntötték el vég­legesen azt, vájjon a bor és sör mértéktelen fogyasztása árt-e valóban a szervezetnek. Az OMGE. éppen ezért csak azt kívánja, hogy a korcsmákat megbízható kezekre bízzák s éppen ezért a szövetkezeteket az italmérési engedélyek kiadásánál előnyben részesítsék. Kívánja ugyan, hogy a korcsmák és pálinka mérések számát fokozatosan apasszák, de ezzel szemben jelen­tősebb az az óhajtása, amely a korcsmák munka­szüneti napon való bezárására és a korcsmái hitel teljes eltiltására vonatkozik. A gazdák azonban a pálinka ivás csök­kentését az által is kívánják, hogy jövőben elakarják tiltani, miszerint cselédeknek és mun- . kásoknak a munkaadó fizetés, napszámbér, vagy : jutalom gyanánt pálinkát adjon. Célszerű intéz­kedés volna az OMGE. szerint az is, ha a bérfizetés napját a jövőben a hét közepére tennék. Megfelelően kell természetesen módo­sítani a büntetőtörvénykönyvet is, hogy ily mó­don az ittasságból származó bűnök és vétségek, ha nem is egyforma, de legalább hasonló be­számítás alá essenek, mintha azt józan állapo­tában követi el valaki. Ezek a .Jdvánságok, amint látjuk olyanok, amelyeknek visszhangra kell találni minden jobb érzésű ember lelkében. Az a nagy erkölcsi súly, amelylyel a gazdák legfőbb társadalmi szerve­zete az Országos Magyar Gazdasági Egyesület rendelkezik, reményt nyújt arra, hogy a pálinka pusztítását ismerők egy akaratulag sorakoznak a gazdák zászlaja köré. Államvasutak mizériái. A sajtó nap—nap mellett kritizálja, néha jogosan, igen sokszor azonban ártatlanul rántva le a Máv.-ot, tagadhatatlan tény, hogy az utóbbi időben, hanem is visszaesést, de stagnálást kell a Máv-nál konstatál­nunk, azonban a lapok közleményei legtöbbször egy­oldalú, tájékozatlan tudósitóktól erednek, kik nem gondolják meg, hogy egy oly fontos közgazdasági tényezőnek mint a Máv-nak indokolatlan meghurcolása csak fegyver ellenségeink kezében, mert még a legel­fogultabb lap sem tagadhatja, hogy a Máv. akkor, a mikor a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem szol­gálatában hivatásánál fogva a fuvarozási ügyleteket lebonyolítja, egyszersmint magyar nemzeti kuitur- misziót is teljesít, Nincs hazánk intézményei közül egyre sem nyomva annyira a Magyar jelleg, mint éppen a Máv-ra, az a kis állomás elöljárója vagy állomás felvigyázója a mikor egy 10 kgros csomagot elszámol, vagy a mikor egy 20 filléres szomszédos forgalmú jegyet ki ad- észrevétlenül bár, de tapasztalatból mondhatom a legeredményesebben magyarosit. Volt alkalmam tapasz­talni egy máramarosmegyei járási székhelyen, melynek lakosai a néhány intelligens emberen kívül igazi magyar érzelmű oroszok és zsidó kereskedők, kik közül 1894-ig, vagyis a vasút megnyíltáig, egyikük sem tudott egy árva szót sem magyarul s mikor ott hagytam a községet az összes kereskedők s azok az oroszok, kik a vasúttal összekötetésben állottak teljesen megtudták magukat értetni magyarul. Megtanulták magyar hazánk zengzeíes nyelvét, ők ma­guk sem tudták hogy, pedig mondhatom a presszó­nak még árnyéka sem volt meg. Hogy hibák történnek, hogy néha balesetek for­dulnak elő, a forgalom emelkedése következtében kocsihiány miatt késedelmes szállítás áll be, az időjá­rás viszontagságai folytán csatlakozás elmulasztások fordulnak elő az mind tény, ez azonban meg volt a rara mezőgazdasági gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gép­gyára ■ MOSONBAN. ■ Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerii acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétborenák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSOM DRTT .T. SOH"VE3*a7Ci>C3-H33E3,HS3S: Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aralógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabs— maüisEtaitó- és szeleiő-rosfák konkolyválasztók, szecskavágó-, répavágó- és darálógépek kitűnő szerkezet­ben és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák- Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : BÍRÓI LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom