Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-26 / 9. szám
február 26. kallódik. Jó, ha tüzelőnek felhasználja. Mert nem tudják, hogy nagyon, de nagyon is drága tüzelő az. Ha tüzelésre pénzért fát vagy kőszenet veszünk, a venyigét pedig trágyának dolgozzuk fel, akkor gazdálkodunk jól, mert sok, olcsó és jó trágyára teszünk szert. A venyigéből trágyát úgy készíthetünk, ha azt gépen vagy megzúzzuk vagy felszecskázzuk, kisebb telepeken kézi erővel, nagyobb telepeken pedig ló vagy gőzerővel. A felapritott venyigét azonnal is felhasználhatjuk olyképen, hogy a szőlőben szétszórjuk. Miután azonban a venyige lassan korhad és tápláló hatása későbbre esik: sokkal célszerűbb azt előzetesen rothasztani, vagyis komposztirozni. Ha a venyigét feltüzeljük és a szőlőbe annak csak a hamuját hintjük el, azzal is jót teszünk a szőlőnek, de a teljes célt nem érjük el, mert igy a tele- vényt nem szaporítottuk, ez pedig nagyon fontos, különösen a sovány, márgás, agyagos földeken és a homokon. Ha a (érméit venyigét a szőlőnek évenként visszaadjuk, úgy legnagyobb részt pótoljuk a talajban azt a kálit, amit belőle elvontunk, egyúttal visszaadjuk a meszel is, amire szükség van a talajban, hogy a tápsókat felbontsa, de visszaadjuk a foszforsavnak is bizonyos csekély részét. Ha tehát istállótrágya nélkül szándékozzuk szőlőnket trágyázni, akkor a venyigén kiviil adjuk még vissza a véghajtásokat, a törkölyt és borseprőt is, mert a lehullott levelekkel együtt a televényt ezek is szaporítják. A szölőnövénynek főképen kálira, foszforsavra és nitrogénre van szüksége; lássuk, miként tudjuk ezeket pótolni. A kálit visszaadjuk a venyige, törköly és véghajtások stb. által; kötött talajon ezek pótlása nem sok gondot okoz, mert a talajban rendesen van elég, de kevés van a homokban. A nitrogént visszaadjuk a lehullott levelek és véghajtások által; a növény különben a levegőből pótolja szükségletét, mert a nyár folyamán a levelek azt folyvást gyűjtik. Ennek a pótlása tehát nekünk gondot nem okoz. A foszforsav az, ami a termést fejleszti, ennek csekély részét a venyige és törköly által adjuk a talajnak vissza. De miután azzal a terméssel, amelyet a szőlő eddig adott, nem vagyunk megelégedve, sőt azt fokozni kívánjuk, hogy olcsón termeljünk: azért a foszforsavat jó lesz, ha évenként 100 kg. 16—18%-os szuperfoszfáttal, vagy homokon 150 kg. Thomassalak- Iiszttel pótoljuk kát. holdanként. Az itt előadottak szerint trágyára évenként és holdanként mindössze csak 8—10 koronát, vagyis a foszfortrágya árát leszünk kénytelenek készpénzben kiadni, mert a többi trágyaanyagot magunk termeljük. Ezekben a számadatokban ne kételkedjenek gazda- társaink ; az ajánlott módszerrel nemcsak, hogy szőlőik hajtó- és termőerejét tarthatják fenn, hanem az évről- évre fokozódni fog, mert többet adnak a talajnak vissza, mint amennyit tőle elvontak, amellett a televényt is szaporítják, amire pedig a sovány földeknél fősulyt kell fektetni. Tanuljuk meg hát valahára okszerűen trágyázni szőlőinket, mert ha nem ezen az alapon haladunk, hova-tovább mindinkább kevésbé lesz a szőlőtermelés jövedelmező foglalkozás, mert drágán keveset termelni és olcsón eladni, nem vezet boldogulásra. 3-ik oldal. Ne mulasszuk el tehát, hogy most tavasszal a lekerülő venyigét apritsuk minél kisebbre, készítsünk belőle komposztrakást és őszre készen lesz a kitűnő szőlőtrágyánk. Magáról a komposzt-készitésről már gyakran irtunk, azért most arról is szólni felesleges. Szőlészeti és Borászati lap, Maurer. A szatmári bika vásár. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület szokásos bikavásárát folyó évi március hó 9-én rendezi Szat- máron a városmajorban. A vásáron úgy az állami kedvezmények, valamint a tenyészigazolványok a helyszínén megszerezhetők, és a marhalevelek is ott lesznek átírva. Venni szándékozó községek elöljárói a hiv. pecsétet szíveskedjenek magukkal hozni, hogy a tenyész- igazolvány azonnal kiállítható legyen. Felhajthatók : magyar és pirosíarka tenyészbikák. Bejelentési határidő: 1910. évi március hó 5-e bezárólag. A bejelentések a várm. gazd. egyl. titkári hivatalához Szatmár, Deák-tér 2 küldendők a térdijakkal együtt. Bejelentendő: a bika tulajdonosa, neve, faja, leszármazása, kora, színe, eladási ára, a behajtás ideje; a térdijak a bejelentésekkel egyidejűleg fizetendők. Március 5-én tűi bejelentett bikák után kétszeres térdij lesz felszámítva. Térdij darabonként éjjelre 1 korona, nappalra 1 korona. A térdij ellenében a bikák fedett, éjjelre meleg, almozott istállókban helyeztetnek el, takarmányról azonban a tulajdonosok tartoznak gondoskodni. A rendezőség szükség esetén méltányos áron takarmányt is bocsát rendelkezésre. Eladások után az egyesület részére a bejelentési ár 2%-a a helyszínén befizetendő. A bejelentett áron az eladás kötelező. Jogérvényesen eladást a bejelentett áron a rendezőség is eszközölhet, éppen azért az eladó és vevő közönség felkéretik, hogy az eladás, illetve vétel megtörténtét a helyszínén levő irodában szíveskedjék azonnal bejelenteni, annyival is inkább, mert az eladások csakis a fentebb említett 2% nyugta melletti befizetése után érvényesek, mely összegek felpénz gyanánt szolgálnak, s az ezekről kapott nyugta, a vételár kiegyenlítése alkalmával az eladó által készpénz gyanánt fogadtatik el. Ugyanez alkalommal egyleti elismerő oklevelek is kiosztatnak. A vásár délelőtt 9 órakor kezdődik, a bikák azonban legkésőbb 8 óráig a helyszínre vezetendők. A vásáron résztvevőkre és megjelenőkre jelen szabályok egyaránt kötelezők. A vásár napján bejelentések a helyszínén esz- közlendők. Szatmár, 1910. február 9. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület nevében : t'itáf/nnuy Gáagtir Teleki Géza gráf titkár. elnök. A vetések állása és a mezőgazdaság állapota 1910. évi február hó 15-én. Január hó második felében, valamint február első felében többnyire változó csapadékos és részben enyhe időjárás uralkodott országszerte. A sok eső miatt, SZATMÁRI GAZDA
