Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-26 / 9. szám
február 26 4-ik oldal ______ SZATMÁRI GAZDA amelyet gyakran havas eső és a hegyekben havazás váltott fel, a talaj nedvessége rendkívüli mértékben növekedett, aminek következtében helyenkint valósággal vizár és sártenger is képződött és igy természetesen a közlekedési viszonyok is a külső munkálatok körül megnehezültek, sőt igen sok helyen teljesen meg is szűntek. Nehány nap óta az időjárás szárazabb lett, miáltal a félben maradt külső munkálatok csakhamar újból folytathatók lesznek. Helyenkint az Alföldön a szárazabb helyeken a tavaszi szántás már meg is kezdődött és itt folynak az előkészületek a zab vetésre, a szőlőkben és gyümölcsösökben is kezd élénkülni a munka, sőt már a szőlők kitakarása is kezdetét vette, de még csak a laza, homokos földeken. A vetések eddigi telelése — a tavasz közeledtére való tekintettel, általában megnyugtató — bár sokszor aggodalmak nyilvánultak éppen a túlsók nedvesség miatt, valamint a több helyen fellépett és kárt okozó férgek kártételei miatt. Ma is láthatók egyes vidékeken, különösen a csikós hátú buzalégy álcáinak nyomai, valamint a hesszeni légy és a frit légy álcái által okozott károsodások, itt-ott rozsdafoltok, helyenkint pedig talajvizokozta kisebb mértékű károsodások, mindazonáltal az összes kár, országos átlagban mérlegelve a vetések állását, csekély jelentőségű, különösen a vetések mai kielégítő és részben jó fejlődési állapotával szemben. Fagy sehol sem okozott még kárt. Országos átlagban tehát kielégítők, sőt néhol szinte tulbuják a vetések és mivel bokrosodásuk is általában kedvezően folyt le, a jövőt illetőleg az ősziek biztatóak, — szépek a búzák és rozsvetések, hasonlóan az őszi árpa és repcevetések, amelyek valamennyije legalább mostanáig kifogástalanul telel. A lóhere- és lucernafélék is jól állanak, sem az egér, sem rovarféle nem bántja, a sok nedvesség folytán különösen kedvező tavaszi időjárás mellett természetesen, ha az utófagyok kárt nem okoznak, az összes növények további kifogástalan fejlődésére általában jók a kilátások. A gazdagabb vetéseket, hol szárazabb a talaj, juhokkal folyton legeltetik, sok helyütt a sertéseket is kihajtották már a legelőre, sőt néhol a vetésekre is. Az állatok telelését szintén kedvező körülmények mozdították elő, bár az alomszalma hiánya sok helyen gondot okozott és okoz most is. Takarmányfé- iékben jóformán sehol sincsen hiány, mert a jószág késő őszig és azontúl is, sűrűén künn járhatott a szabadban. Szőlők és gyümölcsfák többnyire kitünően teleltek. Különfélék. Ferenczy János beteg. Ferenczy János kollegánkat folyó hó 23-án szélhüdés érte, hála a gondviselésnek — mint halljuk — komolyabb következményei nem lesznek a balesetnek, úgy hogy e hét végével mindnyájunk igaz örömére újból kezébe veheti a szerkesztői tollat, melyet vármegyénkben több rátermettsággel senki sem kezel. A midőn részvétünket fejezzük ki kívánjuk, hogy a szatmármegyei szerkesztők nesztora mielőbb hozzá kezdhessen legújabb történelmi munkájának, egyesületünk ötven éves működésének megírásához. Borkészletek bejelentése. Lapunk bornyilvántartását múlt év november havában tekintettel különösen az 1908. évi nagyobb készletre megkezdette. Most miután oly összeköttetésbe léptünk, mely lehetővé teszi az ország határain túl is a boroknak kedvező árbani elhelyezését, újból felhívjuk szőlősgazdáinkat —• már saját érdekükben is — e bornyiivántartás igénybevételére. Egyszersmint azonban kérünk a bejelentett borokból mintákat is küldeni, mert ezáltal az eladási üzletek sokkal gyorsabban bonyolíthatók le, valamint kérjük a hosszabb levelezések elkerülése céljából velünk azon utolsó árakat közölni, melyekért a termelő borát hajlandó eladni. Bikavásárok. Désen a Szolnok-Doboka vármegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 28-án tartja szokásos bikavásárát; egyesületünk bika vására pedig Szatmár-Németiben, a városmajorban folyó évi március 9-én lesz, mig a kisvárdai gazdakör március hó 13-án rendezi. Egyesületünk vásárára már mai napig a jelentkezések elérik a múlt évben felhajtott mennyiséget, pedig még több nagyobb gazdaság nem jelentette be tenyészállatait. A szokatlan nagy érdeklődés abban leli magyarázatát, hogy a községek jelentékeny része vásárunkon fogja fedezni apaállat szükségletét, mivel a m. kir. gazdasági felügyelő az állami kedvezmények igénybe vételét — éppen nagyobb költségek elkerülése céljából — vásárunkon fogja az arra reflektáló községeknek nyújtani. Közölhetjük az érdeklődőkkel, hogy úgy magyar, mint nyugati fajú bikákban nagy választék lesz s a minőség messze felülmúlja a tavalyi anyagot. Visszapillantás címmel rudnai Molnár István min. tanácsos, orsz. gyíimölcsészeti és fatenyésztési miniszteri biztos rendkívüli érdekes jelentését közli a Gyümölcskertész ez évi első száma, melyben a szerző a legapróbb részletekre is kiterjedő figyelemmel írja le a letűnt év terméseredményét, a termelési viszonyokat, a termény-árakat. Az érdeklődés felköltésének szempontjából egyes rövid tételeket idézünk a jelentésből : „Átlag és egészben az ország bortermése legalább egy millió hektoliterrel kevesebb lévén a normálisnál, méltán várhatná és remélhetné a termesztő, hogy legalább az ár lesz jó és az értékesítés lesz könnyebb. Hiú ábrándozás! A csemegőszőlőnek még csak volt ára, sőt némeiy fajtának ára jobb lett a múlt évinél is, de csak azért, mert a Chasselas ez évben legtöbbet szenvedvén kevés termést hozott; másrészt pedig a sok gomba-betegség folytán nehezen lehetett állandó, tiszta csemegeszőlőt szállítani. Akárhány helyen — ahol pedig ötször is permeteztek réz- gáliccai — megtötrént, hogy az eladásra kiválogatott szőlő megtisztítás után 30—40% hulladékot hagyott hátra .... Nehezebb feladat volt és lesz a termett bornak értékesítése! .... A termesztők gyanakodnak a borkereskedőkre, akik állítólag „nem vásárló kartelbe“ léptek, hogy a bor árát lenyomják. A bor- kereskedők és vendéglősök viszont azon panaszkodnak, hogy a pincékből alig fogyott el valamelyes borkészlet; mert az emberek nem isznak bort, hanem sört — és ha a felső tízezerhez tartoznak — nohát akkor — pezsgőt! Szóval nagy baj van ezen termelési ágban és ezen bajnak valódi oka — miként azt már 4 éve ismételve írjuk: a túltermelés. Nem akarjuk elhinni, hogy a bor nem élelmi, — hanem csak fényüzési cikk. Nem akarjuk megérteni, hogy nekünk 6 millió hektoliter bortermés ma — sokkal több, mint amire tényleg szükségünk van. Pedig ekkora termésre a mai szőlőültetésünk mellett — normális évben — biztosan számíthatunk; ekkora termésből pedig aggra,
