Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-26 / 9. szám
2-ik oldal február 26. SZATMÄR GAZDA gazdasági üzembe. A huskiviteli vállalatot külföldi pénzen kellett megcsinálni. Az oly annyira égetően szükséges borkiviteli vállalat is valószínűleg külföldi pénzen létesül, ha csak az állam nem lesz hajlandó az összes költségeket a társadalom szégyenére magára vállalni. Akadt itt-ott hang a magyar sajtóban már, amely a pénzintézetek vállalkozási kedvének hiányát a politikai viszonyok ziláltságával igyekszik mentegetni. Ezt a mentséget csak igen kis részben ! fogadhatjuk el és a mentségnek az eredetét vissza vezethetjük oda, hogy ha valamelyik pénzintézet mégis nagynehezen kapható valamilyen ipari és kereskedelmi vállalkozásra, az első feladatának ismeri a tekintélyes állami szubvenció kieszközlését. Most, amikor zavaros a politika, nincs szubvenció, éppen ezért fagy is be minden vállalkozás. A pénzintézetek mentegetődzése tehát tarthatatlan. De viszont annyit megengedünk mi is, hogy Magyarországon a vállalkozási kedv is nagyon lanyha. Éppen ezért szeretnők, ha a a magyar pénzintézetek végre valahára hivatásuk magaslatára ébrednének és a vállalkozási kedv dolgában is megelőznék az érdekeltséget. Nagy feladat vár különösen a pénzintézetekre a mezőgazdasági hitel reformja terén. A belterjes gazdálkodás terjedésének ma már nem a szaktudás hiánya állja útját, hanem a pénz hiány. Az ipari fejlődésnek ugyanez az akadálya és kereskedelmi viszonyaink rendezetlenségének szintén nem volt más oka, minthogy a pénzintézetek mindössze e három fogalmat ismerik: váltó, kötelezvény és takarékbetét. Javul-e majd jövőben a helyzet, erre nagyon bajos választ adni. Most csak annyi bizonyos, hogy a jó bankmérlegek kétségbe nem vonható jelei az ország rossz gazdasági mérlegeinek. Szőlőink okszerű trágyázása. Talán különösnek fog tetszeni, hogy e helyen most tavasz felé a szőlők trágyázásáról kívánunk szólam'. Azt hisszük azonban, hogy ez a kérdés mindig időszerű, még tavasszal is, mert abból a szempontból indulunk ki, hogy szőlőművelésünket csak úgy tudjuk haszonnal fenntartani, ha képesek vagyunk olcsón termelni. Az olcsó termelést pedig úgy érjük el, ha az eddig folytatott külterjes rendszerről a belterjes termelésre térünk át, mely abból áll, hogy minél nagyobb terméseket tudjunk előteremteni kis területen, ne pedig arra törekedjünk, hogy minél nagyobb területű szőlőnk legyen. Szőlőink termőképességét egyrészt a helyes metszés, másrészt a helyes és okszerű trágyázás által fokozhatjuk. Termésünket olcsóbbá pedig akkor tesszük, ha a felesleges kiadásokat apasztjuk. Ez alkalommal a trágyázással járó kiadások körüli megtakaritásokról kívánunk szólani. Ezeket a kiadásokat természetszerűen úgy apaszthatjuk, ha olyan anyagokat használunk fel trágyának, melyeket magunk termelünk, eszerint ingyenben vannak. Ezen anyagok egyike nem más, mint a szőlővessző. Hogy a dolgot megérthessük, tudnunk keli, mit tartalmaz a szőlő fája. Az anyagok mennyiségét illető vegyelemzésnél az adatok nagyon eltérők, de ezek minket kevésbé érdekelnek, mint inkább az anyagok minőségét kutató vegyelemzés adatai. Ezekből látjuk, hogy a frissen vágott venyige 50—53% vizet tartalmaz, a légen szárított is még mindég 15%-ot. A benne lévő tápsók közt legtöbb a káli, mész és foszfor, van benne ezeken kívül még nátron, vasoxid, magnezia, kovasav, kénsav és klór, de csekély mennyiségben. A vegyelemzések bizonyítják, hogy az amerikai fajok vesszőiben több a káli, mint a honi fajokban, ez onnan magyarázható, hogy az amerikai fajok nagyobb igénnyel vannak a talaj iránt, mint hazai fajaink. Ha a szőlők trágyázásáról van szó, az mindig úgy értelmezendő, hogy azon tápanyagokat, melyeket a szőlőtőke egy év alatt a talajtól elvont, vissza kell pótolnunk. Hogy milyen alakban pótoljuk azokat vissza, az a körülményektől függ. Azokon a vidékeken, ahol sok a szőlő, mindig kevés, rossz és drága az istállóírágya. Az volna tehát a nagyon fontos kérdés, hogy mi, szőlősgazdák nél- külözhetnők-e valamiképen az istállótrágyát? Erre a kérdésre igennel felelhetünk és pedig olyképen, hogy ha mindazt, amit a szőlőtőke termel, visszaadjuk a talajnak, akkor igen. Elsősorban a venyige az, amit a talajnak vissza kell pótolnunk. Tudvalevő dolog, hogy a szőlősgazda a venyigét nagyon kevésre becsüli, a legtöbbször csak úgy elmezőgazdasági gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gépgyára M MOSONBAN. @1 Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók : 3ack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI IDŐZÖL,!- SORVETÓGÉPBK Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabo- saiiszfiió» és szelelő-rosták konkolyváSasztók, szecskavágé-, répavágó- és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : BÍRÓ LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
