Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-01 / 1. szám
6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA jánuár_ 1. is tagja lehessen a szövetkezetnek, egy szövetkezet üzletrész névértéke 4 koronában van megállapítva, ezt az összeget sem köteles a szövetkezeti tag egyszerre befizetni, hanem 4, évi 1 koronás részletben. A szövetkezet jogosítva van tagjaitól felvételi és becslési költség fejében minden darab állat után 20 fülért szedni. De az igazgatóság ettől eltekinthet. Biztosítási dij fejében fizet minden tag, minden év elején állatai értéke után l°/0-ot, vagyis minden 100 kor. után 1 koronát. Ugyanennyi (vagyis l°/0) fizetendő az évközben beszerzett állatok, valamint az érféksza- porulat után is, a biztosítás felvételekor. Ebből fedezi a szövetkezet a viszontbiztosítási dijat és az elforduló kisebb károkat. Ha az év folyamán az illető szövetkezetben nagyobb károk nem fordulnak elő, akkor ezen l°/0-on felül a tag nem fizet semmit. Ha több a kár és a már fizetett biztosítási díjból kártérítésre nem telik, akkor kivethet a szövetkezet még l°/0-ot vagy 1lfl0-ot egyszer, ha keil többször is de összesen 5®/0- nál többet nem. Ha újabb károk fordulnak elő, melyek kártérítése már az 5ö/0-ból nem fedezhető, akkor azokat a központ kártalanítja. A biztosítási feltételek az állattartótól jóhiszemű eljárást, az állatok kellő gondozását, ápolását és takarmányozását és bármily megbetegedés és káreset bejelentését kívánják. Megbetegedésnek az állatok so- ványodása is tekintetik. Ha a szövetkezeti tag ezen feltételeknek eleget tesz, feltétlen joga van kártérítéshez. A kártérítés az állatnak a felvételkor, illetve utolsó becslésekor megállapított értékének 80%-a, tehát minden 100 korona érték után 80 korona. A betegség-bejelentés vétele után a szövetkezet igazgatósága az állatot azonnal megvizsgáltatja és ha szükséges, állatorvost hivat és az állatot gyógykezelteti. Az állatorvos diját és a gyógyszert a szövetkezet fizeti. Gyanús megbetegedéseknél mindig hivandó állatorvos. Ha az állatorvos az áliat betegségét gyógyit- hatlannak találja, vagy baleseteknél, csonttörésnél, felfúvódásnál, mikor állatorvos nem áll rendelkezésre, valamint oly esetekben is, ha az állat éietbenmaradá- sához kevés reményt fűz, az igazgatóság az állatot kényszervágatja, vagy pedig mészárosoknak eladja. Úgy a kényszervágást, mint az életben való eladást a szövetkezet intézi, az ebből befolyó összeg a szövetkezetét illeti. A szövetkezet a kártérítést egy összegben és egyeszerre fizeti ki a kárvallott félnek, hogy annak módjában álljon más állatot beszerezni. Az első 1% biztosítási díjon felül további biztosítási dij csakis a tagoknak a káreset beálltakor meglévő állatai értéke után vethető ki. A községi szövetkezeteknek itt nagy vonásokban vázolt szervezetéből megállapítható, hogy a községi szövetkezetek teljes autonómiával bírnak, a tagok csak annyi biztosítási dijat fizetnek, amennyi a tényleges kár és minthogy ily szövetkezetekben a visszaélés majdnem kizártnak mondható és gyors, közvetlen eljárás által sok kár elhárítható, de mindenesetre csökkenthető, az állatbiztosítás szövetkezetek utján, a legolcsóbb és legigazságosabb állatbiztosítási mód. Az állatbiztosító szövetkezetek a gazdát a károsodástól megóvják és ezáltal serkentik, hogy nagyobb értékű tenyészállatokat szerezzen be és a csekély anyagi erővel bíró kisgazdának is módot nyújtanak arra, hogy drágább tenyészállatokat vásároljon és tartson, mert az értéke biztosítva van. Ha egy nagyobb j értékű állat elpusztul, ez a vagyonosabb gazdát is ér- I zékenyen sújtja, a kisgazdát pedig tönkreteheti. A szövetkezet tagjai állatállományában előforduló I megbetegedések bejelentése és a szövetkezet költsé- ! gén való állatorvosi kezelése az állategészségügy ja~ | vitását hathatósan előmozdítják. Közgazdasági szempontból fontos a gazdák tömörülése, mert az egyes gazda ereje gyenge ahhoz, I hogy az ország közgazdasága terén befolyást gyako- | roljon, de ha szövetkezetek utján egységes szerve- ! zetté egyesül, fontos közgazdasági tényezővé válik. Minden értelmes és befolyásos gazda hazafias kötelessége, hogy gazdatársait a községi szövetkezetek üdvös voltáról felvilágosítsa és a községi szövetkezetek utján való tömörülésre buzdítsa. Éb'iesktés ! Megküldtük gazdáinknak heremagtisztitó raktárunk szabályzatát s a közönséghez intézett körlevelünket. Világosan kifejeztük azokban, hogy minő feltéielek mellett fogad el a raktár plombozás céljából heremagvakat, amely feltételek szigorú betartása az aranka terjedésének lehető nieggátlása céljából, minden gazdának is kötelessége, Az esetben azonban, ha gazdaközönségünk útiját céljává retütungut akarja heremagváit megtísztit- tatni, azt raktárunk tisztítás végett elfogadja anélkül, hogy abból előzetesen mintát küldjön fel a kassai magvizsgáló állomásnak; azt azonban itt is hangsúlyozzuk, hogy a tisztítás alkalmával kiválasztott mindennemű arankás szemet a raktárvezetőség ellenőrzése mellett meg lesz semmisítve. Miután egyesületünk a heremagtisztitó raktárnál állandó raktárkezelőt tart, tisztítás végett a magvak a raktári hivatalos órák alatt (d. e. 8—12 és d. u. 2—6 óráig) akadálytalanul elv állaltatnak, úgy a raktárban (Szatmár Árpád-utca 21.), mint esetleg az egyesület titkári hivatalában (Deák-tér 2.) Szatmár, 1909. október hó. .1* egyesület ti t fin fi hivatala. Hírek. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala november hó 25.-étől: Szatmáron Deák-tér 2. szám alatt. A Gazdaszövetség előadásai. A Magyar Gazdaszövetség januárban, februárban és márciusban az ország legkülönbözőbb vidékein működő s a kötelékébe tartozó 106 falusi gazdakörben előadásokat tartat a szövetkezeti mozgalomról és a kisgazdák szervezkedéséről. A vármegyei központi választmány közelebb dr. Péchy István vármegyei főjegyző elnöklete mellett ülést tartott, amikor is bemutattaiott Medvey Lajos jegyző által a vármegye 8 választókerületére vonatkozólag összeállított, az országgyűlési képviselő választóknak a folyó évben kiigazított s az 1910. évre érvényes állandó névjegyzékek négy egyenlő példánya, melyek felülvizsgáltattak s rendben találtattak. Kimondatott, hogy a névjegyzék egy teljes példánya a belügyminiszterhez felterjesztetik, egy a törvényhatósági levéltárban elhelyeztetik, a kerületenkénti egyik példány
