Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-01 / 1. szám

január 1. SZATMÁRI GAZDA 7-ik oldal. az illetékes közjegyzőknek megőrzés végett megkülde- tik s a városok, illetve községek választóit magában foglaló példány az illető város, illetve község elöljá­róságnak kiadatik. Magyar mágnás a kisgazdákért. Esterházy Miklós herceg uradalma egyes részeit nem úgy mint eddig, hanem kisbirtokosok között kiosztva adta bérbe; mi által lehetővé tette, hogy azok kik ez ideig nem is gondolhattak arra, hogy a hercegi birtokon gazdál­kodhassanak méltányos árban jutottak földhöz, ügy látszik, hogy a nép sorsát szivén viselő herceg ebbeli elhatározása nem ideiglenes, mivel a kisbirtokosok által kibérelt birtokon levő gazdasági épületeket eladta, melyeket a szomszédos községek kisgazdái bérlő­szövetkezetbe alakulva vettek meg. Követésre méltó példa, inelylyel nagy birtokosaink legkönnyebben old­hatják meg úgy a kivándorlás, mint a túlkapásaiban veszedelmes szocializmus kérdéseit. Az angol sajtó a magyar gyümölcsfatenyész- tésről. Egy angol folyóirat hosszabb ismertetést ir a magyarországi utszéli gyümölcsfaültetvények fejlődésé­ről. E cikk nyomán most egy angol országgyűlési kép­viselő is irt összefoglaló közleményt és a magyar pél­dát követendőül állította honfitársai elé. Különösen kiemeli e politikus azt a tevékenységet, melyet a ma­gyar kormány fejtett ki a gyümölcstenyésztés fejlesz­tése terén. Utal arra, hogy a fejlődésben nagy része volt a földmiveíésügyi kormány által állított gyümölcsfa- iskoláknak s hogy a törvény kötelezi a községeket faiskolák föntartására, melyek termékei elsősorban a közutak befásitására szolgálnak. Most körülbelül fél­millió gyümölcsfa van kiültetve csak az állami utak mentén. Az utszéli ültetvények szépítik és jövedelme­zővé is teszik az utakat. Vármegyei szállítási vasúti vám. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja a legutóbb tartott ál­landó választmányi ülést rövid időre felfüggesztvén, a jelenvoltak értekezletté alakultak át s ott a főispán előterjesztette, hogy amennyiben a vármegyei pótadó ki van merítve, több pótadót a törvényhozás enge­délye nélkül kivetni nem lehet, mondja ki az értekez­let, hogy hajlandó a kormányhoz folyamodni az iránt, engedtessék meg a vármegyének, hogy vasúton a vár­megye területére érkező, vagy innen elszállítandó min­den áru után métermázsánkint 1 fillér vasúti vám sze­dessék, ami éveként 50—60,000 korona jövedelmet hozna a vármegyének. Egyúttal felhatalmazza az érte- hezlet a vármegye alispánját arra, hogy e tekintetben az előmunkálatokat úgy tegye meg, hogy a legközelebbi vármegyei közgyűlésre javaslatát már előterjeszthesse. Néhány szó a szőlő gyalogmiveléséről. Az emelkedő munkabér, a túltermelés és a bor árának csökkenése ijesztő rémei arra sarkalják a szőlősgazdát, hogy a szőlömívelést minél takarékosabban végezze, mert ha ezután a kellő körültekintéssel nem jár el, könnyen odajuthat — ahol a part szakad — ráfizet a szőlejére. Vannak olyan szőlőfajtáink, melyeknek nö­velése kevés gondot ád, úgyszólván csak gyermekjá­ték. Viszont vannak olyanok is, amelyeknek megfelelő munkáltatása három annyiba kerül. Aki a gyalogszőlő- mivelést leszólja, a karós mivelést pedig magasztalja, az nincs tisztában se az egyikkel, se a másikkal. A gyalogszőlő mivelése, ha az megfelő fajtákból áll, kényelmes és gyors, felébe sem kerül, mint a karós szőlőé s a bora sem alább való. Legtöbb függ megfelelő fajták megválasztásától. Itt első helyen áll a Kadarka. Olyat mondani, hogy ez nem a homokra való — na­gyon merész. Sőt inkább! Alkalmasak továbbá gyalog- szőlőmivelésre még a következő fajták: Erdei v. Fehér bakar, Kövidinka, Rakszőlő, járdovány, Szerémizöid, Szlankamenka, Ezerjó (ez termékeny fensikon terem leg­jobban), Mézesfehér. A fogatos eszközökkel megnövelt gyalogszőlő soká ki fogja bírni a versenyt. Erre kell törekednünk! Követésre méltó példa. Besztercenaszód vár­megye legutóbbi közgyűlése követésre méltó szabályren­deletet alkotott, melyben a tizenöt évesnél fiatalabb gyer­mekeknek a dohányzást megtiltja. A szabályrendelet kimondja, hogy Besztercenaszód vármegye területén egészségi és tűzrendészed szempontból tilos, hogy a tizenötödik életévüket még be nem töltött gyermekek dohányozzanak, dohányt, szivart, szivarkát és gyújtót vegyenek vagy elfogadjanak, vagy maguknál hordja­nak. A dohányozó és tüzelő szereket a gyer­mekeknek eladni, vagy átadni szintén tilos. A szabály- rendelet szerint e tilalmak megszegése kihágás és 100 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntethető. A szülő, gyám, gondnok és csadládfő köteles arra ügyelni, hogy a rábizott gyermek az előirt tilalmat betartsa. Amelyik szülő, gyám, gondnok vagy a gyermekeknek a felsorolt kihágást alkotó cselekményt megengedi, vagy elnézi, szintén kihágást követ el és büntetendő. Egyéves niéncsikók vásárlása. A m. kir. föld- miveiésügyi minisztérium a csikónevelő gazdákhoz a következő felhívást intézte : Felhívom mindazon te­nyésztőket, kiknek birtokában legalább is négy jó származású, erős csontu, szabályos testalkatú, saját nevelésű egy éves méncsikó van, s azokat az állam­nak eladni kívánják, hogy ebbeli szándékukat a hely­nek és utolsó postának, ahol a csikók állanak, vala­mint a csikók származásának, magasságának, színének és árának pontos megjelölésével a m. kir. földmive- lésügyi minisztériumhoz benyújtandó egy koronás bé­lyeggel ellátott írásbeli nyilatkozatban, legkésőbb 1910. évi február hó 1-ig bejelenteni szíveskedjenek. Az ezen határidőn túl érkező bejelentések figyelembe vé­tetni nem fognak. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: fehér- gyarmati Kisnamény t.; mátészalkai Papos t.; nagy­bányai Láposhidegkut; nagykárolyi Kálmánd; szatmár­németi Szamoskrassó; Nagykároly. Veszettség: máté­szalkai Málészalka 2 u.; Felsőbánya; Nagybánya. Ivar- szervi hólyagos kiütés: mátészalkai Kántorjánosi 2 u. szm. Rühkór csengeri Csengerbagos t. ló.; erdődi Dobra juh; mátészalkai Nagyecsed ló. Sertésorbánc: fehérgyarmati Darnó 5 u., Fülpösdarócz t. Sertésvész: csengeri Csengerujfalu m., Gacsály m., Nagygécz m., Sz.-angyalos, Tyúkod, Vetés t.; erdődi Géres t., K.-bél- tek, Szakasz; fehérgyarmati Kérsemjén t., Matolcs 9 u., Turricse t.; mátészalkai Nyírcsászári m.; nagysom- kuti Karuly 5 u., Kovás 2 u., Pribékfalva t.; szat­mári Lázári m., Sándorhomok; szinérváraljai Aranyos- megyes. Szatmári vásár. A szatmári 1909. évi december 29-i áliatvásár gyenge felhajtás, sertésekben élénk kereslet és [magas árak mellett folyt le. Felhajtatott 150 ló, 700 szarvasmarha, 150 juh, 800 sertés, vasúton elszállittatott 52 szarvasmarha, 352 sertés. A hizott sertések helyi piacon mind elhelyezést találtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom