Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-05 / 6. szám
tésre. Nevezetesen az uj tagositási eljárás szerint módjukban van a község birtokosainak uj közlegelőket alakítani, viszont a meglévő legelőterületeket a tagositási eljárásból kifolyólag semmi körülmények között sem szabad elvonni rendeltetésüktől. A törvény ezen újításai közül különösen jelentős az előbbi, mert hiszen régente a tagosítást elrendelő bíróság pusztán csak azt nézte, vájjon a tagositandó terület fele részének a birtokosai kérik-e az eljárás megindítását, most azonban, előzetes vizsgálat tárgyává teszik, vajon hasznos-e a tagosítás az illető község gazdálkodási viszonyaira is. hpp ily fontos újítása a törvénynek az is, hogy a tagosítást végző mérnökök ténykedését szigorú felügyelet alá helyezi. A mérnököktől külön képesítést kiván és munkájukat az e célra felállított kataszteri felmérési felügyelőséggel ellenőrizteti. Régente a tagosításnál ezen a ponton történt a legtöbb visszaélés. Ami panasz volt a tagosítás ellen, az mind ide vezethető vissza, nevezetesen a mérnök annak kedvezett, akinek akart, aki a kedvezést külön megfizette és a mérnök munkája a legtöbbször szentirás volt. A birtoktestek osztályozásánál és becslésénél is uj eljárást honosított meg a törvény. Nevezetesen az osztályozás és becslés a tagosítást vezető biró személyes vezetése mellett egy bizottság végzi, amelynek elnökét a földmivelésiigyi miniszter által kijelölt gazdasági szakértőkből a biró nevezi ki, mig egy rendes és egy póttagot a bizottságba 4 különböző érdekcsoport választ. A tagositókra nézve azonban kétségtelenül legfontosabb újítás a tagositási eljárásnál az, hogy az elrendelt tagosításnál a költségeket a kincstár előlegezi és azt a költségek viselésére kötelezettektől 8, illetve 10 éven át közadók módjára hajtja be. Sőt ezentúl is jelentékeny kedvezményeket nyújt még az állam. Annak, aki a költségek kivetése után 3 hónapon belül fizet, elengedi a tartozásának 15%-át, 1 éven belül való fizetés esetén pedig a 10%-át. Ha pedig a tagosittatók a tagositó földmérővel a község belsőségének térképét megcsináltatják, az állam viseli a költségnek egész 20%-áig terjedő részét, 10%-ot t. i. minden egyes esetben az állam vállal magára. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a törvényhozás kellőképen átérezte a tagosítás jelentőségét. Valóban a mezőgazdaság fejlődésének egyik nélkülözhetetlen következménye csaknem, hogy a különböző birtoktestek ne feküdjenek szanaszét a község határában oly módon, hogy azok egy része valósággal megközelithetlen a birtokosra nézve. Belterjes gazdálkodást elképzelnünk is lehetetlen anélkül, ha a föld tulajdonosának nincs módjában ellenőrizni, állandóan szem előtt tartania birtokainak jó nagy részét. Az itt felsorolt intézkedések azonban annak a bizonyságai is, hogy a törvényhozás tudatában volt, mennyire két élű fegyver lehet a tagosítás. A törvény intézkedéseinél a fő súlyt tehát arra fektette, hogy a lehetőség határain belül épségben tartsa az egyéni tulajdonjogot, s amennyiben ez lehetetlennek mutatkoznék, a tagositási eljárás technikai keresztülviteléből senkit, semmiféle károsodás ne érjen. A jövő mutatja meg, hogy az intézkedések mennyiben válnak be a gyakorlatban, előttünk csak az egy bizonyos, hogy a tagosítás az ország igen sok községében valóságos közszükséget képez, de a legtöbb helyütt útját állta ennek az esetleges visszaélésektől való félelem. Egy szociális növény. Miután egyesületünk évek óta több háziipartan- folyamot tart fenn vármegyénkben; s miután tudomásunk szerint a cirok seprő kötéssel eddig elé egy ilyen tanfolyan sem foglalkozott éppen azon okból, mivel megyénkben is a cirok termelés nagyon gyenge lábon áll, aktuálisnak látjuk az alábbi cikk közlését, melyet a „Hangya“ hivatalos lapjából vettünk át. Hátha meg lesz az az eredménye, hogy gazdáink legalább kísérletképpen megkezdik annak rendszeres termelését s az egyesület pedig a jövő év folyamán tanfolyamai utján hozzá fog a cirok feldolgozásának kioktatásához. A cirokot, ezt a hasznos növényt, föképen a fellendült téli háziipar szempontjából, tehát napszám szaporító, vagyis szociális hatásai miatt vesszük itt tollhegyre. A cirok igen hálás növény, kivált Szolnok-Doboka ésHajdumegyében szívesen termesztik. Kár, hogy a cirokseprő feldolgozó részvénytársaság kellő töke híján hamar elpusztult. De ez csak egygyel több ok lehet arra, hogy termelése felkaroltassék. Ez kivált a földbirtokos község feladata lehetne. Ezeknek kellene bérbeadó kukoricaföldjük egy részét — ha talán olcsóbban is — kizárólag cirok alá adni ki, hogy igy télen is legyen kereső munkája a szegény népnek. A cirok minden kukorica alá való földön vigan terem. Őszkor kell alája szántani legalább 20 cm. mélyen. Tavaszkor áprilisban a vetés előtt fogasolunk. Géppel kell vetni 48—50 cm. sor és 25—30 cm. szártávolságra. Egy holdra elég 7 kiló mag. Legjobb az olasz cirok. Egyszer kapálják és egyszer töltögetik, akárcsak a kukoricát, kapáláskor kiegyezzik a sorokat. A jelzett távolság mellett a Planet gépkapa nagyon jó! használható. Mihelyt a bugája sárgulni kezd, megkezdődik az aratása. Arasztos átmérőjű kévékben kötik és harmincával kupacokba rakják, hogy a bugája jól kiszáradjon. Ekkor behordják és a bugát úgy vágják le, hogy a szárból is vele menjen 20—25 centiméter. Ezután a bugát kukorica morzsoló kés fokán áthúzva megfosztják a magvaktól és szellős, száraz helyen, sekélyen rétegezve kiszárítják, közben szorgalmasan meg-megforgatják. Ha teljesen száraz, harminc cm. átmérőjű kévékbe kötik, ezeket ismét tucatonkint össze- bálozzák ha vasúton kell tovább szállítani. Egy kát. holdról jó terméskor kapni 7—8 q szakállat, melyből kefét és ruhaseprőt készítenek a szorgos kezek. Továbbá 14—15 q magot és 30—40 q szárat. A szakállért 24—30 K. a magért, melyet a baromfi szeret s a sertés szívesen ropogtat 8—9 koronát, a szárért fűtőnek egy koronát kapni mmázsánkint. Ha pedig nagy seprüt kötnek belőle, akkor persze nem vágjuk le a szakállat a szárról. Budapest székes- főváros az összes seprűket a bereghi és ugocsai háziipari szövetkezetektől szerzi be. Tavaly 15.000 holdon volt ültetve cirok. Pedig több figyelmet érdé-
