Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-03 / 35. szám
szeptember 3. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal Válogassuk meg tehát elsősorban az ültetéskor a kellő szorgalmasan termő fajt s ha véletlenségből tévedtünk, ne essünk kétségbe, hanem a legközelebbi tavaszon oltsuk át szorgalmasabban és esetleg értékesebb gyümölcsöt termő s vidékünkön már kipróbált gyümölcsfajjal. Értékes és kipróbált almafajaink Szat- mármegyében az aranypármin, bár a fusikladiumra nagyon hajlik és az almamoly is nagyon szereti, a francia szürke renet, sárga beilefleur, Jonathán, Baumann re- net, londoni pepin, téli citrom alma, batul, Bánffy Pál, Parker pepin, Ananász renet stb. mindezek értékes gyümölcsfajok, melyeket én telepemen már nagyban kipróbáltam s a melynek első osztályát ez évben pl. 50—70 koronáért árulom métermázsánként. Az újabb almafajok legnagyobbrészt nyáriak, ősziek s kora téliek. Tavaszig tartható alig akad közöttük. Értékesebbek a most érő Éva alma, Graham royal Jubilée, Peasgoor, Noutnek, Lebel Jakab, Laub renet, vannak azonban teljesen értéktelenek is, mint pl. a 10 év előtt nagy hűhóval terjesztett Bismark, amely et én is szépen el szaporítottam volt, de most már csak egy törpe fácskám van, a többit mind átoltottam. Hálás körtefajaink a nyáriak és ősziek közül az Augoulemei hercegnő, Kongressus emléke, Vilmos körte, Hárdy vajkörte, Vienne diadala, Bosk Kobak körtéje, Jodoigue diadala, Motto vadóka, téliek közül a Harden- pont téli vajkörte s pisztrángkörte, Esperen bergamotte, Olivién de Seress, nemes Krassán, Jozefin. Ennyit a fajok befolyásáról a termékenységre. A gyümölcsfa életviszonyaira a fekvés, égalj, talajviszonyok s a kezelés bírnak legnagyobb befolyással. Vegyük ezeket sorban és nézzük meg, melyiknek mennyi befolyása van a termékenységre. I. A fekvés sokkal nagyobb befolyással bir a fa növekedésére és termékenységére semmint gondoljuk. Legalkalmasabb a szelíd déli lejtős terület a gyümölszóval, hanem fölkerekedett s megrohanta Csákót. Csákó szaladt, de azért aligha össze nem tépte volna a visi- tozó csürhe, ha a kutya elő nem kerül, a kanász föl nem ébred s feldühödve a garázdálkodás nyomain, bottal, ostorral boszut nem áll, rendet nem csinál köztük. Akkor aztán megijedt és összebújt a csürhe. Egyedül Csákó csapódott külön, ő már ismerte a maga disznófajtáját, tudta, hogy azoktól jobban félhet, mint a kanásztól, kutyájától, ostorától együtt véve. Beheverte magát a homokba külön és figyelt. Nézte a furulyázó kanászt, aki ráült az egyetlen megmaradt zsák makkra, melyet nem mertek a feje alól kienni, majd ezt a meghunyászkodott, ostoba népet szemlélte. A nap forrón sütött. A hervadt, poros porcfü nem Ízlett nekik, sokkal izgatottabbak voltak még, izzadtak is, mintsem legelni lett volna kedvök. Újra elfeküdtek a gémeskut körüli nagy feredőben, akik (minden novellahős aki, a népe meg akik) oda befértek, a többiek meg ezekhez közel, a homokban ágyaztak meg magoknak. Nemsokára újra békésen szundikált az egész had. Virág, a ki most, protekció híján, kiszorult a forró homokra, vágyó szemekkel nézte a közeli szálas kukorica-berket, melynek árnyékában futó paszuly tenyészik, farkasalma virít. — Beh jó volna ott hűsölni! El is indult, de a kutya rá vakkantott s visszacsös telepítésére, lehet azonban délkeleti és délnyugati lejtős is. Legkevésbbé az északi fekvés felel meg, ami természetes is, mert e fekvésnél leginkább nélkülözi a gyümölcsfa az éltető nap sugarait. Nagy befolyással van azonban mégis azon körülmény is, hogy hogyan van valamely gyümölcsös a szél ellen védve, mert egy szeles völgyben fekvő gyümölcsös fái, ha nincsenek kellőleg körülültetve a szelet felfogó, de férgeket nem szaporító erdei fákkal, — hasztalan teremnek, jön egy nagy orkán s leviszi egész reménységünket s nagy ágakat is törve, a jövő évi reménységünket is kétségessé teszi. Hasonlókép a folyóvíz közelében lévő gyümölcsös sokkal jobban van kitéve a lefagyás veszedelmének, mint a magasabb helyen fekvő. II. Az égalji viszonyok eminens befolyásáról elég csak annyit mondanom, hogy sok gyümölcsfaj, amely pl. Németországban értékes késő őszi alma nálunk értéktelen nyári vagy kora őszi almává válik. Ilyen pl. a gravensteini alma, mely nálunk tulkorán érik meg, mig viszont egyes nálunk megérő és dúsan termő téli fajok már hazánk északi részében sem érnek meg kellőleg. * 3. K. (Folytatjuk). Hogyan alakítsunk húsfogyasztási szövetkezetét ? irta: Festhory Ottó Géza vetési áll. el. iskolai igazgató. Az alakulás alatt levő vetési Húsfogyasztási Szövetkezet uj alapszabály-tervezete. (folytatás.) 19. §. Az ügymenetet az igazgatóság és felügyelőbizottság jegyzőkönyv vezetése mellett teljesiti. rezzent tőle. Csákó, amint látta, hogy Virág valamit tervei, rögtön oda ment hozzá. Rövid dörmögés, tanácskozás után rájöttek, hogy meg kell a buckát kerülni, oda nem lát a kutya s akkor célt érnek. Úgy is lett. Elérték a hűvös árnyéku tengeriföldeket. A hűsön lefeküdtek s elszundikáltak. Virág hamarabb ébredt föl. Nem szólt semmit, hanem elindult eleséget keresni. Talált is egy pompás krumpliföldet; be volt szegve napraforgóval, meg paradicsommal. Feltúrt egy pár bokor krumplit, jóllakott belőle ; aztán a szájában vitt egyet Csákónak is kóstolóba. — Hol vetted ezt, Virág ? ez valami tiltott gyümölcs. — Dehogy tiltott! Oi! van ott még sok. Gyere velem. — Hrm, Virág, én félek, hogy tilos ez is, mint a makk. — Oi, ne félj, nem lát a kondásunk. — Hrm! de ha szabad volt, mért nem hajtott eddig is ide? — Oi, Csákócskám, épp’ ez a csúnyaság tőle. A jót mindet ő akarja megenni. A makkal is hogy tett. De kijátszottuk. — Dejszen jó ember a mi kanászunk. Ha közétek nem csördit az imént, hát széttéptetek volna en- gemet azért a kis makkért. Disznók! — Ha jó ember, miért ne engedné, hogy ebből a jó gumóból jóllakjunk. Oi ? Krrrumpli!
