Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-03 / 35. szám
6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA 20. §. Az üzletév a naptári év december utolsó napjával végződik. IV. fejezet. A szövetkezet szervezete: 21. §. A szövetkezet közegei a) a közgyűlés b) az igazgatóság c) a felügyelő bizottság. A) Közgyűlés. 22. §. A közgyűlést alkotják a szövetkezeti tagok. Elnöke az igazgatóság által saját köréből választott elnök vagy helyettese. A jegyzőt az elnök jelöli ki. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jelenlevő tagok névsorát, üzletrésze számát, hitelesítésre az elnök által kijelölt két tagnak, jegyzőnek nevét és a gyűlésre kitűzött tárgysorozatot. 23. §. A szövetkezet évi rendes közgyűlése legkésőbb junius hóban a szövetkezet székhelyére hivandó egybe. Á közgyűlés összehívását az igazg. elnök 8 nappal a közgyűlés előtt teszi közhírré, a napnak és a közgyűlés tárgysorozatának kitüntetése mellett. A közgyűlést megelőző napon a községben szokásos módon (dobszó mellett) előszóval is kihirdetted az elnök. A közgyűlés napja, tárgysorozata a Szatmáriéi megjelenő „Szatmári Gazda“ cimü lapban is közzéteendő. 24. §. Rendkívüli közgyűlés az elnök vagy helyettese által — az előző §-ban megállapított módon — mindannyiszor hivandó egybe, valahányszor a) az — Hrm! ha krrrumpli is, Virrrágom, én akkorrr sem eszem belőle. Csákó még sokáig ellenállt volna, de e pillanatban a rögek közül előbujt a paradicsomi kigyó, vagyis varasbéka. Ettől annyira megijedtek, hogy kiszaladtak a kukoricából a krumpli földre. Mikor már ott voltak, Csákó sem tudott ellentállni a zöldelő krumplinak. Neki álltak botor falánksággal bokrot bokor után feltúrtak és fogyasztották az édes csicsókaízü gumókat. Mire a csősz észrevette őket, már iszonyú kárt tettek. Akkor hűlt még csak el, mikor meglátta, hogy legszorgosabb őrködése dacára éppen a tulajdon krumpliföldjét dézsmálták meg a malacok. Éktelen haragra gyuladt és szitkozódva futott feléjük. Csákó és Virág, a csősz közeledtét hallva, futásnak eredtek. — Állj! — kiálltott a csősz a két bűnösre. De azok már tudták, hogy vétkeztek s hátuk mögött a Nemezis káromkodik, eszük ágában sem volt tehát a megállás. Úgy neki eredtek, majd a földet szántották az orrukkal. Keresztül-kasul a drága krumpli-bokrokon : egész országutat téptek, tapostak benne. A csősz, az újabb rombolás láttára, arcához kapta puskáját s utánok durrantott. Csákó, sőrétektől találva, összerogyott, Virág elmenekült. A derék, nagytehetségü Csákót saroglyán vitték haza Sánta Kovács udvarára. Kovács bá’ nem tétovázott sokáig, hanem fájó szívvel, patakzó könyek között leszúrta a szegény sebesültet. Könyei a kár miatt hullottak, mert annyi büntetést fizetett a krumpliért, hogy fölment rá a virág ára. Ennyit nem ért neki szegény Csákó, még ha genie volt is, Newton a csürhében. Húsa füstre került. Virág ma is él még. Nem ölte meg a gyász. Egy grófi uradalomban a legtermékenyebb magló-kocák egyike. Mindebből pedig az a tanulság, hogy jaj a disznónak, ha filozófiára vetemedik. szeptember 3. igazg. tagok többsége, vagy b) a felügyelő-bizottság, vagy c) a mindenkori üzletrészek Vio-ét képviselő tag vagy tagok kívánják. Ez utóbbiak az elnököt írásban keresik meg, kijelölve egyúttal a tárgyalni kívánt pontokat. 25. §. ügy a rendes, mint a rendkívüli közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok egy harmada megjelent. A határozatok egyszerű — szótöbbséggel hozatnak. Elnök rendszerint nem szavaz. Egyenlő szavazatok esetében az elnök szava dönt. A határozatok és választások rendszerint nyilt szavazattal (felkiáltás, kézfelemelés, felállás) hozatnak. Ha azonban tiz tag kívánja, az elnök a választásoknál titkos szavazást köteles elrendelni, mely szavazó lapokkal történik. Titkos szavazathoz az elnök szavazatszedő bizottságot nevez ki. Ha a közgyűlés a tagok csekély száma miatt határozat képtelen volna, a nap és ugyanazon tárgy- sorozat közzétételével legkésőbb 30 nap múlva uj közgyűlés hivandó egybe, mely — tekintet nélkül a jelenlevők számára határozatképes. 26. § A közgyűlésen a tagokat — tekintet nélkül üzletrészeik számára — egy-egy szavazat illeti meg. Szavazati joggal azonban csak az bir, aki a közgyűlés előtt legalább 3 hónappal belépett és legalább egy üzletrészt teljesen befizetett. Nem bir szavazattal az a tag sem, ki a 16. §.-ban megállapított hitelezési határidőn túl fizetési kötelezettségének eleget nem tett. 27. §. A szavazás személyesen vagy írásbeli, tanuk által aláirt meghatalmazás utján történik. Azonban egy tag 3 szavazatnál többet nem képviselhet. 28. §. A közgyűlés hatáskörébe a következő tárgyak fölötti határozathozatal tartozik: a) Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az évi üzlet eredményéről s a mérlegéről, ezek alapján ezen testületek felmentése, b) A tiszta jövedelem felosztása, illetve a netaláni veszteségnek leendő fedezése, c) Az igazg. és felügybiz. tagok választása, d) Az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjai díjazásban rendszerint nem részesülnek. Jutalmazásokban azonban az üzletév befejezése után a közgyűlés határozata alapján részesülhetnek. c) Bárminemű indítvány felett, mely a tárgysorozatba felvétetett, határozhat. 29. §. A közgyűlés bármely igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagot, vagy szövetkezeti tisztviselőt működési időtartamának letelte előtt is, a felelőségek fenntartása mellett állásából elmozdíthat. 30. §. A közgyűlés elé terjesztendő zárószámadás és a mérleg a naptári év végéig terjed, felállításánál a következő elvek irányadók: 1) A szövetkezet vagyona azon értékben veendő fel, mely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel; 2) Az üzletrész és a tartalék alap a tartozások közé sorozandó; 3) A kétes követelések valószínű értékük szerint veendők számításba, a behajthatatlanok pedig törlendők illetve lejegyzendők. 4) Az első szervezés költsége 5 évre osztandó szét. 5) A cselekvő és szenvedő állapot ösz- szehasonlitásából eredő nyereség v. veszteség a mérleg végén különösen kiteendő; 6) A közgyűlés elé terjesztett mérleg helyes felállításáért az igazgatóság és a felügyelő-bizottság tagjai egyetemlegesen felelősek. B) Igazgatóság. 31. § Az igazgatóság áll 4 tagból, kika közgyűlés által három évre szavazattöbbséggel választatnak, úgy azonban, hogy a szövetkezet fennállásának két első évében az első ízben választott igazgatóság két
