Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-27 / 34. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA augusztus 27. hetséges a jövőben sem, de megfelelő intézkedésekkel s a nép megfelelőbb gazdasági nevelése esetén a magyar állattenyésztés sem maradt volna mögötte a fogyasztás által támasztott jogos igényeknek. Ismételten megállapíthatjuk az általunk annyiszor hangsúlyozott igazságot, hogy az állattenyésztésnek, általában gazdasági kérdéseknek központi kezelése gyakorlati eredményeket nem szülhet. Hiába van meg a nagy állattenyésztési felügyelői, illetve, ma már a gazdasági felügyelői szervezet, e szervezet működésének gyakorlati eredménye vajmi csekély s illetve nem az, aminek lennie kellene az esetben, ha a kormány a gazdatársadalom szervezésére egyidejűleg a kellő gondot fordította volna. Nem elég, hogy az állam hivatalokat teremtsen, hanem szükséges, hogy magát a társadalmat tanítsa önálló adminisztratív működésre, mert a társadalom olcsóbban és gyakorlatibb módon látja el ezeket a teendőket. Tes- j sék létesíteni egy érdekképviseleti szervezetet s ennek révén állattenyésztési egyleteket, amelyek mig területük állattenyésztésének minőségi és mennyiségi fejlesztésére gondot fognak fordítani, amellett majd ránevelik a gazdát arra is, hogy takarmányával okszerűen gazdálkodjék s bőséges esztendőkben ne kótyavetyélje el azt, hanem gondoljon a holnapra, a szükebb esztendőkre s megtanitja arra is, hogy értékes tenyészállatai eladása helyett takarmányvásárlással tartsa fenn azt a fontos termelőtökét, a melyet az állomány mindenkor képvisel. Meg kell szüntetni a növendékállat pusztítást is, de megint nem rendeletekkel, hanem a népnevelésével, a községi fogyasztók szervezésével és megfelelő felvilágosításával, mert a mi kisigényű és kisfogyasztásu községeink csakis szövetkezve lesznek képesek arra, hogy nö- vendékállatvágásról lemondjanak. Minden eszközzel elő kell segíteni a külföldi tenyészanyag behozatalát is. Ez a leghasznosabb befektetés, mert versenytársaink te- nyészanyagát csökkentjük s a magunkét növeljük ezáltal. Mindezek az állattenyésztés fellendítésére irányuló törekvések benne vannak az uj föld- mivelésügyi miniszter programjában s csak az a kívánatos, hogy ezt a programmot gyakorlati kézzel valósítsa meg. Nagy könnyebbségére van a husdrágaság mely még azon körök érdeklődését is felkeltette az állattenyésztés fontossága iránt, melyek állandóan gyűlölködéssel kísérték a kormánynak és törvényhozásnak minden olyan intézkedését, a mely a mezőgazda- sági termelés fellendítését célozta. Felette kívánatos tehát, hogy a földmive- lésügyi miniszter ezt a kedvező hangulatot ügyesen kihasználva gyakorlati javaslatokkal járuljon a legközelebbi parlamenti ülésszak elé, gondoskodván oly intézmények létesítéséről, a melyeket egy következő miniszter személye meg nem dönthet. A husdrágaság kérdésén pedig át kell esnünk. A közvetítés kiküszöbölésével a városok és fogyasztók sokat segíthetnek magokon addig is, mig majd egy bő takarmánytermésü év nyomán a húsárak önként csökkenni fognak. Ez a jövő tavasznál előbb nem várható. Akkor is csak abban az esetben, ha a jövő év takarmányterméskilátásai már biztatók lesznek. KÜHNE mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSONBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerfi acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztító- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.