Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-02 / 26. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA julius 2. egyházi határban s mielőtt jogos érdekeikért síkra szállnának, mutassák meg, hogy mekkora seregük, mely az otthon maradiakat is képviseli j s mely nem hagyja el hűtlenül a hősi vérrel áztatott magyar föld jogait. A Magyar Gazdaszövetség van egyedül arra hivatva, hogyha kell, az ország összes gazdái, földmivelői és falusi népét mozgósítsa. Szavára nemcsak a nagy és középbirtokosok, hanem és főleg a kisgazdák százezrei is hallgatnak, mert ez egyesíti magában a gazdák legnépszerűbb vezéreit épugy, mint a majd négyezernyi falusi szövetkezetben és közel ezernyi gazdakörben a kisgazdák, a földmivelők százezreit. A gazdaszövetségben futnak össze a falu és a falusi nép védelmének a szálai s ép ezért érthető az a kiváló népszerűség, amelynek a szövetség évről-évre inkább örvend s alapos a nagygyűlés azon reménye, hogy összehívóinak olyan népes gazdagyűlése még nem volt Magyarországon, minő a Szeptember huszadiki nyíregyházi nagygyűlés lesz. Az egész közvéleménynek rokonszenvvel kell kisérni a nagyarányú készülődést, amelyet a Magyar Gazdaszövetség s a kötelékébe tartozó földmivelők százezrei folytatnak az ország termelésének megvédésére, mert ennek épségétől függ az is, hogy a nép vásárló képessége növekedjék s ezzel a nemzeti közgazdaság mindegyik ága föllendüljön. Szeptember húszadikán az egész ország figyelme Nyíregyháza felé fog irányulni, ahol a magyar föld ereje nyilatkozik meg oly elhatározásokkal, amelyek közvetve vagy közvetlenül mind a húsz millió magyarnak javára válnak. A közlegelők ügye. Örömmel konstatálhatjuk, hogy a mezőgazdaság ezen egyik elhanyagolt ágát, a legelők ügyét, most már nemcsak állattenyésztési, hanem közgazdasági szempontból is figyelemre kell a magyar szakirodalomban ; méltatni. De jellemző, hogy ezen uj akció, melyet a föld- mivelésügyi minisztérium indított meg, talán az összes akciók között a legégetőbben szükséges és talán a leg- hálásabb működési tér, hírének maguk a községek is örülnek. Ez pedig nagy szó a magyar parasztságnál, mert az minden újítástól tartózkodik. Eddig legelőjavitási munkálatok csak 3 helyen történnek: Erdélyben, a székelyföldi miniszteri kirendeltségnél a székely megyékben, az államkincstár támogatásával ; továbbá az erdélyi szász községeknél: Brassó, Nagyküküllő, Szeben megyékben és végül a Mosonvármegyei Gazdasági Egyesület által a szigetközi magyar községeknél. Mostanában Szilágy vármegyében is kezdetüket vették. De vesződik a legelőjavitással nehány privált uradalom is. A Fertő-tó vidékén a legelőjavitások ügye herceg Eszterházy uradalmában és bérgazdaságában nem uj dolog és ez jelentékenyebb pénzáldozatot is köt le évenként. Mig Erdélyben a szőrfü — ezen, a legtöbb magyar gazda előtt ismeretlen, speciálisán havasalji vidékeken uralkodó növény — állja útját a haladásnak és a sok vízmosásos kopár árok, vadpatak, földcsuszamlás okoz sok pusztítást és tesz sok fáradtsággal és költséggel létesített munkát tönkre, addig Győr és Moson megyékben a vadvízzel s náddal és savanyu füvekkel kel! a legelőjavitási munkásságnak megküzdenie. Érdekes megfigyelni néhol a szénában mutatkozó óriási különbséget, melyet javított és műtrágyázott hansági réten vagy elhanyagolt és nem javított szomszédos közbirtokossági hansági parcellán kaszáltak. De nemcsak a széna kinézése, szaga, fücsaládvegyüléke volt más és más, hanem és főleg a vele tartott állatok kondíciója is. A legelő megjavitási munkálatok egészen a helyi viszonyoktól függnek. Mig Erdélyben a legelő- javításnál még a gondolatát is el kell kerülni annak, hogy a kiélt, kisoványodott, teljesen kizsarolt legelőt fölszántás — mert a legelőt trágyázás, fűmagvetés nélkül javítani nem lehet — által hozzuk rendbe, azaz tegyük valamiképpen művelhetővé, mert a székely még gondolni sem akar erre, nemhogy megtenné, addig Moson megyében a legelőt felszántják, istállótrágyával és műtrágyával megtrágyázzák, első és második évben burgonyát, tengerit termelnek benne, azután zabos bükkönyt fümagkeverékkel vetnek bele és a lekaszált tarlóra csak a következő évben engednek legelőmarhát, KÜHNE mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztitó- és szelelő-rosták, konkoly választók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
