Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-02 / 26. szám
julius 2. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal egyszóval forgórendszerrei szisztematikusan kezdik a javítási munkálatokat. A legelőjavitási munkák eredményei előtt ma már J a legvadabb lelkületű havasi falusi lakos is meghajol és elismeri annak nagy és jótékony hasznát.*) Maga a nép bünteti az oktaianokot, kik a javítási munkák eredményeit kockáztatják vagy megrontják. Később már a legelőjavitási munkákat oly községekben is igen szép sikerrel és gyors eredményekben tudta a miniszteri kirendeltség produkálni, hol ez :lőtt annak még gondolatát is ellenezte a nép. Mert nem mellékes az a falusi népnél, hogy olyan legelőn, hol ezelőtt alig élt meg 100—120 darab állat és még 120 darabnak másutt bérlegelőt kellett fogadni drága pénzen: a javítási munkák után 2—3 évre már nem volt szükség a bérlegelőre, hanem ugyanazon régi legelőn nem csak hogy megélt már 50—100 százalékkal több állat, mint eddig, de jól élt meg és nem szekéren kellett a fiatal borjukat behozni a „Havasról“ őszszel, hanem bejöttek a maguk lábán frissen és jó kondícióban, sőt még a bevetett és föltiltott parcellákról — kaszált szénát is tudtak hazahozni ! Nagy eredmények ezek nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is! A falusi „urgyülölő“ nép csakhamar „urtisztelővé vált. Ilyen szép tér nyílik most az intéző körökre, ha föladatukat jól oldják meg, úgy soksok falusi ember hálája kiséri őket munkálataikban. GYÜMÖLCSÉSZET. János napi metszés. Julius hó elején esetleg már junius végén megszűnik a gyümölcsfánál az első nedvkeringési periódus, s a fa növekedésében rövid megállapodás áll be, hogy 3—4 hét múlva helyet adjon a második nedvkeringésnek. — Fejlődésben levő gyümölcsfáinknál látni fogjuk, hogy valamennyi hajtás, a melyet a fa ez évben nevelni akart már megnőtt s bár teljes hosszúságát még nem érte el, mert hisz a növekedés az időjárás szerint szeptember októberig is eltart, mégis már mostanig kifejlődött annyira, hogy azok növekedési irányából következtetni lehet arra, hogy a fa hogyan akar ez évben fejlődni. *) Fájdalom, vármegyénkben ez irányú mozgalom a legridegebb visszautasításban részesült. (Szerk.) Különösen fiatalabb 10 éves koron aluli fáknál, amelyek még nem hozván nagyobb termést jobban nőnek, látni fogjuk, hogy több szem hajtott ki s fejlődött ágacskává, mint a mennyire a fának szüksége van. Sok oly hajtást látunk, a mely keresztezi egymást, vagy a mely a korona belsejébe nő, s csak arra való, hogy azt szükségtelenül sűrűvé tegye. Most hogy a vegetáció kissé szünetel,legalkalmasabb az idő arra, hogy ezen felesleges hajtásokat el- távolitsuk. Ez az úgy nevezett zöld, — vagy János nap körül történvén, — János napi metszés. Ezzel azonban nemcsak azt érjük el, hogy a fa koronáját kiritkitjuk s a felesleges ágakat eltávolítjuk, hanem azt is, hogy a második nedvkeringési periódusra megtakarítottuk mindazon fanedvet, a mely különben ezen felesleges hajtásokba ment volna s az. teljesen a megmaradt ágak növekedésének javára lesz felhasználva s igy azok nemcsak hosszabbra, erősebbre fognak fejlődni, hanem korábban is fognak megérni s igy télre kevésbé lesz- kitéve a megfagyás veszélyének. Távolítsuk el tehát a felesleges ez évi hajtásokat idejekorán. Erre legjobb egy jó éles ollót használni. Hogy azonban ezen műveletünk semmi esetre káros ne legyen, a vágást nem közvetlenül a fa törzse, vagy az ága mellett teljesítsük, amelyből az évi hajtás kinőtt, hanem hagyjunk meg abból három négy levelet s csak e felett messük azt el, igy elkerüljük azt is, hogy ezen metszés a nedvkeringésre káros befolyással legyen, sőt még ezen csonkított hajtás rügyei őszig termőrügyekké is kifejlődhetnek. Ezen metszést illetve ritkítást csakis ez évi hajtásokon végezzük, az öregebb ágaknak eltávolítását a jövő tavaszra hagyván. 3 K. Uj tojáskonzerválási mód. A tojásbőség küszöbén érdemes egy pillantást vetni az eddig ismeretes jobb konzerválási módokra, kapcsolatban egy uj móddal, mely exakt kísérletekből Ítélve, igen praktikusnak látszik. A gyakorlatban többé-kevésbbé beváltak a következő konzerválási módok: 1. eltartás fahamu között, 2. felmangansavas kezeléssel, 3. borsav és nátron vizüvegkezeléssel, 4. vazelinnal való bekenéssel; TT?agyar 5angerhauseni gépgyár rész\?.-társ. Budapest, V., Csáklya-utca 3. szám. . . t szeszgyárak és szeszfinomitók . r , , special geagyar élesztősek teljes gepeszi berendezése. ..... keményitő-syrup- és dextrin-gyárak Al akit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesitö- és erjesztő ipar-kiállítás Bécs 1904. — Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés.
