Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-14 / 20. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA május 14. 10. §. Apaállatok takarmányozása és annak ellenőrzése. A köztenyésztésre használt községi apaállatok takarmányozási módját és a takarmány napi mennyiségét a községek takarmánykészletük és egyéb körülményeik figyelembe vételével önmaguk szabják meg; de minden bika részére március 1-től augusztus 31-ig legalább 2 kg. rostált zab adandó naponként. Az apaállatok abrakolása, vagyis jó erőben tartása s gondozásáért első sorban a községi biró felelős, a felelősség azonban másodsorban az elöljáróság többi tagjaira is kiterjed. Ezen §-ban foglaltak ellenőrzésére a vármegyei mezőgazdasági bizottság időnként ellenőrző szakközeget küldhet ki, aki eljárásának eredményéről a bizottságnak jelentést tesz. A kiküldött szakközeg az ellenőrzést nem előre megállapított úti terv szerint, hanem az ellenőrzés céljának jobban megfelelőleg meglepetésszerűen gyakorolja. Az ellenőrző szakközeg a vármegyei tisztviselők utazására vonatkozó szabályzat értelmébeni szabály- szerű dijat, ha pedig állam szolgálatában áll, saját illetményeit számolhatja fel. 11. §. Az apaállat-szemlék költségei. ügy a tenyészigazolvány kiállítására jogosított szakközegek, valamint az ellenőrzéssel megbízott szakközeg szabályszerű illetményét az alispán utalványozza, a vármegyei házi pénztár fizeti ki, első sorban az igazolványok után befolyt vizsgálási dijakból; amennyiben e dijak erre elegendő fedezetet nem nyújtanának, az ebadó alapot terhelik. 12. §. Járási állatorvosok ellenőrzése. Az 1900. évi XVIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 95,000/1900. sz. rendelet 44. §. értelmében a tavaszi vizsgálatok alkalmával a járási m. kir. állatorvosok is tartoznak az apaállatok gondozása és általában az állattenyésztés keretében tartozó intézkedéseket figyelemmel kisérni s a tapasztaltakról illetékes hatóságukhoz jelentést tenni és a gazdasági felügyelőséget értesíteni. 13. §. Az állattenyésztési rendelet betartása. Minden község elöljárósága tartozik őrködni a felett, hogy a szabályrendelet minden rendelkezése céljának megfelelően betartassék. Amennyiben azt tapasztalná, hogy valamelyik tenyészállat betegség, baleset, vagy akármi másféle ok miatt nem fedező képes, vagy tenyésztésre alkalmatlan, tartozik erről a főszolgabíróhoz azonnal jelentést tenni. A főszolgabíró ez esetben a szükséghez képest a további intézkedéseket vagy javaslatot megteszi, illetve a 3. §-ban megnevezett bizottságot összehívja az intézkedések megtétele végett. 14. §. Fellebbezés. Akár a tenyészigazolvány ki nem adása, akár az eljáró bizottság selejtezésre vonatkozó határozata ellen a vármegye alispánjához lehet fellebbezni. A fellebbezés miatt felmerült eljárási költséget a fellebbező tartozik előlegezni és elutasítás esetén azt viselni. Az alispán az előző vizsgálatnál közre nem működő más szakértők meghallgatásával a fellebbezéstől számítva 15 nap alatt határozni köteles. 15. §. Kihágás. Kihágást követ el és az 1894. évi XII. t.-c. 94. §-a g) pontja értelmében 200 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő : A ki tenyészigazolvánnyal el nem látott apaállatot köztenyésztési célokra át enged, vagy aki ilyen állatot másnemű állatokkal együtt közös legelőre hajt. A községi tulajdont képező apaállatokra nézve jelen szabályrendeletben megállapított szabályok megtartásáért a községi elöljáróság anyagilag is felelős és mulasztás esetén fegyelmi utón büntetendő. 16. §. A felsorolt kihágások eseteiben az 1894. évi XII. t.-c. értelmében első fokban a főszolgabíró, másodfokban a közigazgatási bizottság, harmadtokban a földmivelésügyi m. kir. Miniszter bíráskodik. Egyesületünk életéből. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató- választmánya folyó hó 6.-án délután 3 órakor Szatmár- Németiben, a városháza tanácstermében ülést tartott, melyen a tagok csekély számban jelentek meg. Jelen voltak: Böszörményi Emil dr. alelnök, Világossy Gáspár egyleti titkár, Bartha Kálmán, Doma- hidy István, Pethő György, Szeőke Sándor, Tichy Gyula gazd. felügyelő, Vajay Károly dr. Böszörményi Emil dr. elnök az ülést megnyitja, napirend előtt az igaz részvét hangján emlékezik meg egyesületünk első jegyzőjének, majd alelnökének s tiszteletbeli elnökének, Szerdahelyi Ágostonnak megren- ditöen gyászos haláláról. Rámutat azokra az igaz érdemekre, melyeket az elhunyt egyesületünk életében szerzett, élénk színek kel ecseteli azt a szeretetet és ragaszkodást, melylyel egyesületünk iránt annak megalapításától kezdve viseltetett s azt a munkásságot, melylyel osztrályrészét egyesületünk életében mindenkor kivette. Mint igazi magyar gazdát s lelkes sportférfiut jellemzi s indítványozza, hogy az elhunytnak érdemei jegyzőkönyvileg örökittessenek meg s a családhoz részvét átirat intéztessék; mit az ülés egyhangúlag elfogad. Jelenti továbbá, hogy a ravatalra az egyesület nevében koszorút helyezett s a múlt hó 30-iki temetésen az egyesület testületileg vett részt. Az ülés elnök jelentését helyeslőleg tudomásul vette. Múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetett. Titkár felolvassa Szatmár-Németi szab. kir. város 3699/1010. számú részvétátiratát, melyben Szatmár város tanácsa egyesületünk érdemdús alelnökének, óvári Szeőke Barnának elhunyta alkalmából őszinte részvétét fejezi ki. Az ülés a figyelemért jegyzőkönyvileg köszönetét szavaz, a miről Szatmár-Németi szab. kir. város tanácsa átiratilag értesítendő. Titkár felolvassa a Pozsonyvármegyei Gazdasági Egyesület 248/1910. számú átiratát, melyben az ököritói szivrenditő katasztrófa alkalmából, amelynek következtében 400 ember szenvedett tüzhalált, igaz és őszinte részvétét fejezi ki. Az ülés a társegyesülettel szemben a megemlékezésért jegyzőkönyvileg köszönetét fejezi ki, valamint Szatmárvármegye alispánját átiratilag megkeresni határozza, hogy a Pozsonymegyei Gazdasági Egyesület részvétéről Ököritó elöljárósága utján annak lakosságát értesítse. Következett a titkári nyugdijjárulék tárgyában határozathozatal. Az ülés tekintettel a megjelentek cse
