Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-14 / 20. szám
május 14. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. kély számára, de tekintettel azon körülményre, hogy a hozzájárulás arányát illetőleg eltérők a vélemények, ez ügybeni határozathozatalt egy népesebb ülésre halasztotta el. Olvastatott Tichy Gyula m. kir. gazd. felügyelő vármegyei állattenyésztési szabályrendelet tervezete. Az ülés lapunk más helyén közölt szövegezésben állattenyésztésünkre nagyon is fontos tervezetet elfogadta s Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságához felterjeszteni határozta. Olvastatott a m. kir. földmivelésügyi minisztérium leirata a vármegyei 2000 koronás segély tárgyában. Az ülés utasítja az elnökséget és titkárt, hogy a bekivánt költségelőirányzatot sürgősen állítsa össze és terjessze fel a vármegye törvényhatósági bizottságához. Uj tagokul felvétettek: Vitkai gazdakör, dr. Hel- meczy József ügyvédjelölt Szatmár és Galgóczy István dr., főszolgabíró Szatmár. Tárgysorozat kimerittetvén, elnök az ülést berekeszti. Különfélék. Meghívó. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének Budafokon, 1910. évi május hó 21-én (szombaton) d. e. 11 órakor a pinczemesteri tanfolyam árverező helyiségében tartandó VIII. rendes évi közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegy- zőkönyvhiteiesitők kiküldése. 3 Szavazatszedő-bizottság kiküldése, 4. Két igazgató-választmányi tag választása és pedig mindkettő öt évre. 5. A számvizsgáló bizottságba 5 tag választása folyó évre. 6. Az igazgatóválasztmány jelentése az egyesület 1909. évi működéséről. 7. A számvizgáló-bizottság jelentése az 1909. évi zárszámadásokról és a vagyonmérlegről. 8. Az 1910. évi költségelőirányzat megállapítása. 9. Rácz Sándor szol. és bor. főfelügyelő előadása: „A cementhordók jelentőségéről“. 10. A M. Sz. O. E. tagjainak az igazgató-választmány utján legalább 4 nappal előzetesen a közgyűlés elé terjesztett és írásba foglalt indítványai. Budapest, 1910 május 4-én. Gróf Zselénski Róbert egy. elnök. Az „Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetségéinek intézőbizottsága f. hó 11-én György Endre elnöklése alatt gyűlést tartott; melyen az 1909. december 15.-én tartott intézőbizottsági gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után titkár olvasta fel jelentését a Szövetség 6 havi működéséről. Ezen jelentésből kiemeljük a következőket: Kővárhosszufaluban, Paposon és Borválaszuton tervbe vett hitelszövetkezeti alakítások részben a kezdeményezők miatt halasztást szenvedtek. A szövetség részvétét fejezte ki Seidl Ambrus vezetőigazgató előtt, fia Seidl Jenő korai elhunyta alkalmából. Darányi Ignácz Ő-Excellentiáját a miniszteri székből való távozása alkalmával távirati utón üdvözölte. A „Nagydobosi hitelszövetkezet“ elnökének útbaigazítást adott a kisgazdák által megvett 370 hold föld 107 ezer korona vételárának honnan leendő beszerzésére nézve. 1910 január 22-én megalakította a „Csengersima és vidéke hitelszövetkezetet“ 109 tag és 257 üzletrésszel 12850 korona értékben 1 koronás havi befizeítéssel. Ezen szövetkezet működési köre Csengersima, Csegöld, Atya, Nagygécz, és Pete községekre terjed. Május 8-án alakította meg a „Szamossályi-i hitelszövetkezetet“ 73 taggal és 234 darab 50 koronás üzletrésszel 11700 korona értékben, szintén havi 1 koronás befizetéssel. Ezen hitelszövetkezet működési körébe tartozik Szamos- sályi, Hérmánszeg és Szamostatárfalva. Ezeken kívül a Központ megbízásából Márkuss Béla ellenőr alakította meg a „Nyirvasvári hitelszövetkezetet“. Ezen uj szövetkezetekkel Szatmármegyében a hitelszövetkezetek száma 66-ra emelkedett. A bemutatott számadások szerint 976 K 90 f. bevétel és 899 K. 27 fillér kiadás mellett 77 K. 27 f. pénztári maradvány mutatkozott 1909 december 31-én. A vagyon leltár pedig 799 K. 79 fillért tett ki. Feltűnést keltett, hogy az „Országos Központi Hitelszövetkezet“ már majdnem egy év óta hátralékban van az irodai átalánnyal. A számadások megvizsgálására Dimand Lajos, Schnébli Károly és Csé- pes Béla urak küldettek ki. Elnök indítványára elhatározta az intézőbizottság, miszerint a Szövetség felir a Nagymélt. Földmivelésügyi Miniszter úrhoz, hogy a „Tiszaujlaki magtár szövetkezetnek“ eddig adott 1800 korona évi segélyt újabb 5 évre engedélyezze, mert ezen segély megvonása nevezett szövetkezetei létalapjában támadja meg és ha emiatt felszámolni kényszerülne, az esetben azon a vidéken a terményuzsora ismét virágzásnak idulna. A folyó évi közgyüiés ideje és helyére nézve az intézőbizottság úgy határozott, hogy azt szeptember 15-én Szatmáron, a városháza nagytermében fogja megtartani, idejében közzéteendő tárgysorozattal. Uj hitelszövetkezet. Az „Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége“, mintáz „Országos Központi Hitelszövetkezet“ képviselősége 1910 május 8-án megalakította a „Szamossályi-i hitelszövetkezetet“. Az alapszabály tervezetet 73 tag irta alá, kik összesen 234 üzletrészt jegyeztek 11700 korona értékben. Az 50 koronás üzletrészeket 1 koronás havi részletekben fogják befizetni. Igazgatósága 10, feiügyelőbizottsága 4 tagból áll. Működési köre Szamossályi, Hérmánszeg és Szamostatárfaivára terjed. Értesülésünk szerint a központi ellenőr megalakította a nyirvasvári-i hitelszövetkezetet is. Ezekkel Satmármegyében a hitelszövetkezetek száma 66-ra emelkedett. Szőlőtermelők borértékesitő pinceszövetkezete Cegléden. Mintegy öt hónapja a ceglédi szőlőtermelők a bor helyes és méltányos értékesítését célozva pinceszövetkezetté egyesültek. A szövetkezet — dacára fiatal korának — már ma is teljes megelégedésre működik, s úgy a termelők, mint a vevők teljes bizalmát bírja; a legkényesebb igényeket is kielégíteni képes, mivel nem kevesebb mint 25000 hektoliter egyenlősitett, határozottan elsőrendű borkészlettel rendelkezik. Vármegyénkben tudomásunk szerint szintén megindult egy akció pinceszövetkezet létesítésére végleg elaludt az ügy, vagy talán csak vajúdik ? Pedig nagyon itt volna az ideje, hogy szőlősgazdáink befektetett óriási tőkéjük után, a bor helyes és okszerű értékesítése által jövedelmüket biztosítsák s a mennyire lehet állandósítsák. Belügyminiszteri döntés. Aki ragadós betegségben elhullott állat hulláját felboncolja, bőrét lenyúzza és a húst őrizetlenül hagyja, illetve kellőleg el nem földeli, az az 1888. évi VII. t.-c. 154. §. j) pontjába ütköző kihágást követ el, melyre súlyos büntetés vár. A cserebogarak kifejlődéséhez hazánkban — a magas fekvésű, hegyes Felvidéket kivéve — három év (36 hónap) szükséges. Ezért nálunk a cserebogár csak minden harmadik évben szokott nagy tömegben
