Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-08 / 2. szám

SZATMÁRI GAZDA január 8. 4-ik oldal Mayer Károly, Pethő György, Poszvék Nándor, Rátz Elemér, Szarka Andor, Szoboszlay Sándor, N. Székely Mihály, Tóth Mór, Sz. Tréger Albert, Vajay Károly dr. választmányi tagok. Falussy Árpád dr., elnök az ülést, megjelenteket üdvözölve megnyitotta. Múlt ülés jegyzőkönyve felol­vasás után hitelesíttetett. Világossy Gáspár egyesületi titkár ismertette a csikó és szüzgulya legelő megválasztására kiküldött bizottság véleményét. Jelenti, hogy eddigelé 2 figye­lembe vehető ajánlat érkezett be, egyik Sárközy Andor óvári, a másik Szeőke Sándor batizi birtokos részéről; miután Szeőke Sándor benyújtott ajánlata folytán ér­dekelt lett, bizottsági tagságától visszalépett s helyette a bizottság Kovásznay Zsigmond választmányi taggal egészítette ki magát. A bizottság mind a két birtokot megtekintette, a Sárközi Andor félére már 1909. évi november hó 17-én tartott igazgató-választmányi és közgyűlésen beszámolt s arrra vonatkozólag az ülés határozata értelmében 1910. évi ápril 1-ig az opciót meg is szerezte. Miután azonban Sárközy Andor folyó hó 5-én, tehát a gyűlés napján részben uj birtok te­rülettel tett ajánlatot ameiy a már előbbi ajánlattal szemben lényeges eltérést mutat dacára, hogy a bi­zottság a Szeőke Sándor ajánlatára is teljesen kimerítő jelentését megtette, az ülés határozatiig kimondotta, hogy tekintettel az újabb ajánlatra, a bizottságot me­lyet bér. Kovács Jenő, bér. Kovács Miklós, Kölcsey Gábor, Pethő György, Tóth Móritz és Sz. Tréger Albertiéi kiegészített — újból felkérte, hogy az igaz­gató választmány elé részletes, a legelő financirozására vonatkozólag is lehetőség szerint mielőbb teljes és kimerítő jelentést tegyen. Előadó titkár ismertette az állattenyésztési szak­osztály véléményét, az uj „Állattenyésztési törvényja­vaslat-tervezet“ és a marhasó árának egységes megál­lapítása tárgyában; mely szerint az uj állattenyésztési törvénytervezet teljesen elfogadható, egyedül az I. fe­jezet 1. §-a első bekezdésénél szükségesnek véli be­venni, hogy a törvényhatóságok által alkotantó sza­bályrendeletek megállapításánál, az illetékes vármegyei gazdasági egyesület szakvéleménye kikérendő, a mar­hasó egységes árának megállapítására vonatkozólag elfogadja a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület átiratát, mely szerint e tárgyban feliratilag forduljon az egyesület a pénzügyminisztériumhoz. Az ülés a szak­osztály javaslatát egyhangúlag magáévá teszi. Titkár felolvassa Szatmár-Nénreti sz. kir. város tör­vényhatósága közgyűlésének 349 1909. sz. határoza­tát, a melynek értelmében az egyesület titkári hivatala részére hivatali helyiségről gondoskodott. Az ülés lel­kes örömmel vette tudomásul a határozatot s átirati- lag köszöni meg a törvényhatóság lekötelező szíves­ségét. Hasonló ovációval fogadta az ülés Szatmárvár- megye törvényhatóságának 1909. évi december hó 21-én tartott közgyűlésén hozott határozatát, mely sze­rint az egyesületnek 1910. évi január hó 1-től, további elhatározásig, évenként 2000 korona évi segélyt sza­vazóit meg. Az ülés a határozat felolvasása után annak hatása alatt állott; mert a Szatmárvármegyei Gazda­sági Egyesület 50 éves fennállása óta első ízben ré­szesül Szatmárvármegye részéről ily tekintélyes — és reméljük állandó jellegű — támogatásban, berenczei Kovács Jenő választmányi tag tolmácsolta az egyesü­let köszönetét — diskrétül, neveket meg nem nevezve — azok iránt, kik ezt lehetővé tették; azonban a lel­kesedés tiizét véka alá nem lehetett rejteni s Pethő György indítványára az ülés Falussy Árpád dr. főis­pán, Ilosvay Aladár alispánnak, kik az ügyet a legme­legebb szeretettel karolták fel, jegyzőkönyvi köszöne­tét szavazott. Elnöklő főispán szerényen megköszönte a távollevő alispán nevében is a szívélyes ovációt, s az érdemet Szatmárvármegye törvényhatóságára utalta, mely a modern kor színvonalán állva, akkor amidŐH eme segélyt megszavazta számolt azzal, hogy Magyar- országon, mint agrár államban a mezőgazdasági fak­torok működésének előmozditása országos szükséglet. Következett az egyesületi titkár lakbér és segéd­munkaerő iránt beadott kérvénye. Elnöklő főispán ké­relmére — miután titkár e pontnál az ülés teremhői távozott — bér. Kovács Jenő olvasta fel az alaposan megokolt kérvényt, melyben lakbér és segédmunka­erőre évi 600—600, vagyis 1200 koronát kér kiutal­tatni, illetve mivel a segédmunkaerőre eső 600 korona végérvényes utalása a közgyűlés határozatába tartazik — ily értelemben kér javaslatot a közgyűléshez. Hosz- szabb vita fejlődött ki e tárgynál, a felszólalók abban, hogy 600 korona lakbér indokolt, mind megegyeztek, csak egyeseknél kétségek merültek fel az iránt, hogy a nehéz viszonyok között levő egyesület honnan ve­gyen erre fedezetet. Végre az ülés oly értelemben ha­tározott, hogy a lakbér kérdést rövid időre kikap­csolja, s segédmunkaerőre azonban a 600 koronát a közgyűléshez javaslatba hozza. Titkár jelenti, hogy a hivatalos közlöny lapve­zérlő bizottságának 2 tagja: Makár Károly dr. és Radó Bertalan véglegesen Budapestre költöztek s kéri az ülést e két bizottsági hely betöltésére. Az ülés egy­hangúlag Bartha Kálmán és Domahidy István tagokat választja meg. Miután az 0. M. G. E. igazgató választmányába kiküldött 3 tag mandátuma az 1909. év végével lejárt, az ülés a régi tagokat: Teleki Géza gróf elnököt, Falussy Árpád dr. alelnököt, Világossy Gáspár titkárt újból megválasztja. Uj tagokul felvétettek: Ferenczy János szerkesztő szatmári, dr. Nagy Sándor ügyvéd erdödí, Weisz Ignác földbirtokos szamoskeéri lakosok rendes tago­kul ; kiléptek: Papp Sándor nyug. tanító szatmári, Szilágyi Gedeon gazdálkodó méhteleki lakosok. Rácz Elemér indítványozza, hogy az elhunyt br. Vécsey József és Domahidy Sándor volt elnökök arc­képei az ötven éves jubileum alkalmára festettessenek meg. Az ülés ezen indítványt mivel ez irányban már régebben amúgy is lett határozat hozva elfogadja azzal, hogy a fedezet iránt gyűjtés utján gondoskodik. Titkár bemutatja az uj s a minisztérium által jóváhagyott alapszabályt. Tudomásul vétetett. Titkár előterjeszti jász Nagykun-Szolnokvárme- gyei Gazdasági Egyesület átiratát a gazdasági egyesü­leteknek — a már elfogadott nyugdijszabályzattal szem­ben — anyagi hozzájárulását a titkárok által fizetendő illeték tárgyában. Az ülés, miután ez irányban még csak a nevezett egyesület foglalt állást, bevárja s ha­tározatát addig felfüggeszti mig 8—10 társegyletnek határozata fog rendelkezésre állani. Titkár javasolja, hogy tekintettel arra az orszá­gos kárra, mely a gazdaközönséget az aranka terjedé­sével folyton fenyegeti, az egyesület keresse meg a já­rási főszolgabirákat, hogy szíveskedjenek a fennálló törvény és miniszteri rendeletek legszigorúbb végre­hajtásával az aranka terjedésének lehetőség szerint gá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom