Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-26 / 13. szám

március 26. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. A koporsót a koszorúk egész özöne borította, melyek köztit a következőket sikerűit feljegyeznünk: Érdemdús alelnökének: a Szatrnárniegyei Gazda­sági Egyesület. Felejthet!en édes apánknak: Sándor és Ilona. Fe’ejtheüen édes apjoknak: Zsuzsa és Kálmán. Feiejthetlen nagyapjoknak: Iván, Etelka, Andrea és Lila. Drága nagyapának: Zotlka. A legjobb testvér emlékének a sirontul is sze­rető testvére: Kálmán. Kedves Barna bátyánknak: Dezső Ödön és neje. Szeretett bátyánknak: Böszörményi Emil és neie. Barna bácsinak: Boriska és Gazsi. Barna bácsinak: Bella és Jóska. Barna bácsinak: Anna. A tulajdonképpeni szertartás Udvariban volt a vármegye és Szatmár város impozáns részvétele mellett melyen az egyesület szintén testületileg vett részt, ennek nevében bér. Kovács Jenő méltatta az elhunyt érdemeit, rámutatva arra az önzetlen munkásságra arra a puritán jellemre, mely az elhunytat egész életén irányította. Az igazi fájdalom hangján elmondott beszéd mély hatással volt a megjelentekre. A gyászszertartás után a koporsót elhelyezték a családi sírboltba, hol szeretett alelnökünk övéi körében piheni ki egy munkában eltöltött hosszú élet fáradalmait. Meghívó. A Szatmárrnegyei Gazdasági Egyesület folyó évi március hó 29-én délután 3 órakor Szab­ni áron, a városháza tanácstermében igazgató választmányi ülést tart, melyre a választmány tagjait meghívom. Pribékfalva, 1910. évi március hó 18-án. Teleki Géza gróf elnök. Tárgysorozat ; 1. Múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Titkári jelentés az egyesület 1909. évi mű­ködéséről. 3. 1909. évi zárszámadás beterjesztése és a fel­mentvény megadása. 4. Folyó évi működési tervezet. 5. Az 1910. évi költségelőirányzat. 6. Foiyó ügyek, indítványok. Meghívó. A Szatmárrnegyei Gazdasági Egyesüiet folyó évi március hó 30-án délelőtt 10 órakor Szat- máron, a városháza tanácstermében rendes ta­vaszi közgyűlését tartja, melyre az egyesület tagjait meghívom. Pribékfalva, 1910. évi március hó 18-án. Teleki Géza gróf elnök. Tárgysorozat : 1. jegyzőkönyv hitelesítők kijelölése. 2. Titkári jelentés az egyesület 1909. évi mű­ködéséről. 3. 1909. évről szóló zárszámadás beterjesztése és a felmentvény megadása. 4. A folyó évi működési tervezet. 5. Az 1910. évi költségelőirányzat. 6. '"^Esetleges indítványok. Vármegyénk állattenyésztésének fejlesztése 1909. évben. A avagy. kir. földmivelésügyi minisztérium 1909. évi február hó 22-én kelt 2511. számú rendeletével Szatmárvármegye területére, Nagykároly székhelyiyei szervezte a magy. kir. gazdasági felügyelőséget, mely jelenleg még főleg az állattenyésztés fejlesztésével fog­lalkozik ; természetesen felöleli az állattenyésztésre első­sorban is befolyással biró s bizony nagyon is nyo­morúságos állapotban levő legelő ügyet is. A legelő kérdésének rendezését illetőleg — mely nagyon is kívánatos — mint biztos tudomásunk van, a folyó 1910. évben kaptak a gazdasági íelőgyelők a íöld»ü- veléstigyi minisztériumtól oly utasítást, mely az ügy­nek radikálisabb megoldását célozza, ennek sikeres végrehajtásához hiányzik azonban még a felügyelők­nek pénzbirságolási joggal leendő felruházása, mely által a meglevő legelők jó karban tartására módjukban állana a legelőt fenntartani hivatottakkal szemben, mindenesetre anyagilag érzékenyebb pressziót közvet­lenül gyakorolni. A nagykárolyi gazdasági felügyelőség jelenlegi agilis és szimpatikus vezetője 1909. évi április hó 1-én foglalta el állását. Figyelemmel kisértük működését s módunkban áll most az elmúlt év 9 hónapjáról szóló jelentésébe be­tekinteni s ez alapon gazdáinkkal közölni, mi történt vármegyénk területén az állattenyésztés fejlesztése ér­dekében az elmúlt 1909. évben. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy vármegyénk gazdaközönségének közismert konzervatizmusa, melyre már az 1908. évben tartott magasabb színvonalú gaz­dasági előadások alkalmából a körünkben megjelent szakférfiak is rámutattak, nagy akadálya a haladásnak, a fejlődésnek s igy az anyagi boldogulásnak. Kimu­tattuk mi is több ízben, hogy a főidnek régi növelése tisztán a mezőgazdaságra támaszkodva, a mai nehéz s a gazdát mindinkább sújtó közterhek viselése mel­*) Alapszabályok 28. §-a érteimében. Pénz! Mindennemű bankszerü üzletet nyösebben bonyolít le Küszner Albert és Társa Setétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánlja a sersjegytársuiiaísikban való részvéteit havi 1(1 koronás részletekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első résziéi lefizetése irtán a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertáii jelzálog sorsjegyek húzása már f. évi márci g 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos meliéknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom