Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-26 / 13. szám
4-ik oldal __________ SZATMÁRI GAZDA- „ , ... március 29,, lett nem eredményezhet anyagi elöhaiadást, de sőt még a régi vagyoni állapotok fenntartását sem biztosíthatja, hanem azt a bizonyos lejtőt teremti meg, melyen szerintünk, felfele nem lehet haladni, hanem lefele sietni a tönk szélére. Általános óhaj s a gazdasági élet vezetősége mindenütt fennen hirdeti, hogy a gazdának, ha lába alól a földet nem akarja elveszteni az intenzivebb gazdálkodásra keli feltétlenül áttérnie. Az állattenyésztés fejlesztése gazdáinkra nézve elsőrendű létkérdés; mert csak ez által biztosíthat magának terményein kívül is jövedelmet, de egyúttal csak ezáltal biztosíthat — a megfelelő trágyázás lehetősége révén — oly termést, mely megélhetését lehetővé teszi. Nagy baj azonban, hogy gazdáink — sajnos ezt gazdasági felügyelőnktől is hallottuk — fáznak a beruházásoktól, irtóznak a befektetéstől, pedig hát ennél- kül fejlődés, fejlesztés el sem képzelhető, de ennélkül a jövőben sem várhatja gazdaközönségünk anyagi fellendülését. Számtalan példát tudnánk arra felhozni, hogy azok a tenyészetek, melyek ma a gazda büszkeségét s jövedelmének főforrását képezik, ésszerű és okszerű befektetés nélkül nem léteznének s gazdáik ma is a megélhetés nehézségeivel küzdenéneki De hiszen ezt bizonyítani is fölösleges, oly régi tapasztalatokon nyugvó igazság az, hogy jövedelmet az üzlet, vállalat, gazdálkodás a helyi körülményeknek megfelelő befektetés nélkül nem hozhat; vagy talán azt hiszik gazdáink, ez j alól a gazdálkodás kivételt képez, óh éppen nem, hiszen a gazdának ahoz, hogy boldoguljon nemcsak produktiv termelőnek de kereskedőnek is kell lennie, mert nem elég azt a búzát learatni és elcsépelni, de a kedvező kereskedelmi konjunktúrák kihasználásával el is kell azt jól adni, ami talán még fontosabb az előbbinél. Kereskedő pedigüzleíitökenélkülelsemképzeihetö. Sajnosán keil továbbá konstatálnunk, hogy gazdáink minden oly újítással szemben is, mely pedig tisztán az ö érdekeiket van hivatva szolgálni, a legnagyobb fokú bizalmatlansággal viseltetnek. Így viseltetnek még jó részt ma a gazdasági felügyelőségekkel szemben is. • Ily körülmények között, természetesen gazdasági felügyelőnknek az állattenyésztés terén úgyszólván a kezdet nehézségeivel kellett küzdeni a múlt évben ; azonban már ez alatt a rövid 9 hónap alatt igyekezett az első alapköveket lerakni, melyeken sok évi munka és fáradság után, különösen ha gazdáink teljes bizalommal viseltetnek ezen igazán és kizárólag a gazdaság szolgálatában álló intézmény iránt, s megcsontosodott konzervatizmusokbői csak 50%-°t engednek, fel lehet építeni Szatmárvármegye állattenyésztését s egyszersmint oly nivóra emelni, a minőhöz a természet bőkezüleg megadott minden előfeltételt. Az 1909. évre vonatkozó számszerű adatok a következők. I. Szarvasmarha tenyésztés. A szarvasmarha tenyésztés emelése céljából kiosztatott 108 drb magyar és 11 drb nyugati bika, mind községek részére; a kiosztott magyar bikák vételárának összege kitett 60476 K, a nyugati fajuaké pedig 4180 koronát, vagyis ösz- szesen 64656 koronát; ez össegból a felügyelőság által a községek részére 7692 korona lett elengedve. II. Sertéstenyésztés. A községek kértek 42 darab tenyész kant, kiosztatott 42 drb. 5634 K, tehát darabonkint 134.04 K átlagárban, mély összegből a községek részére 945 korona vagyis drbonkint 22.50 K lett elengendve. III. Juh és kecske tenyésztés. A nagyobb uradál- mokat kivéve a köztenyésztésben juhtenyésztéssel csakis a hegyesebb vidékeken foglalkoznak, ho! a raczka juh tenyésztetik. IV. Baromfi tenyésztés. Kipsztatoít 78 drb or- pington kakas, 52 drb pekingi gácsér, 47 drb emdeni lúd, 27 drb bronz pulyka, vagyis összesen 204 drb fajbaromfi. V. Nyultenyésztés. E téren csupán kísérlet tétetett, azonban az eredmény elég kedvezőnek mondható, amennyiben a gazdák kedvet kaptak a tenyésztéshez és a szaporodás is kielégítő. VI. Tenyászállat díjazások. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesülettel karöltve 6 járásban lett üsző- dijazás tartva, melyeken kiosztatott 1500 korona. Az üsződijazások a következő községekben rendeztelek : Kővárhosszuíaiuban (kiosztatott 210 K), Fehérgyarmaton (250 K). Csanáloson (190 K), Szatmáron (220 K), Mátészalkán (430 K), Avasujvároson (200 K). Köztenyésztésre használt apaállatok gondozóinak jutalmazására 29 pásztor között 300 korona lett kiosztva. VII. Állattenyésztési ismeretek terjesztése. E téren a felügyelőség hivatalos kiszállásai alkalmával úgy az apaállat vizsgálatok, valamint az állatdijazásoknál a gazdaközönséggel érintkezve a köztenyésztés érdekében az e téren előforduló hibák és azok orvoslása tekintetében szaktanácscsal szolgáit. A felügyelőség kiállított 1909. évben 66 darab tenyész szarvasmarháról, 32 drb tenyész sertésről, 6 drb tenyész juhró! mérsékelt vasúti díjtétel elnyeréséhez szükséges szállítási igazolványt. Ezek azok az adatok melyek mutatják a gazda sági felügyelőség múlt évi tevékenykedését. Összevonva az egyes címeken kitüntetett összegeket látjuk, hogy a felügyelőség által kiosztott tenyászapaállatok ára 70000 K-t, a díjazásokra fordított összeg pedig 1800 koronát tett ki, ez összegekben azonban nincs benn a kiosztott baromfiak értéke. A fent közölt számadatok alapján közöljük, hogy az 1909. év 9 hónapjában a kiosztott tenyészapaália- tok száma az előző évhez képest 50%-kai emelkedett, a mi természetesen csakis az állattenyésztés javára fog szolgálni. Közbeszurt zöldtrágyázás. Ámbár homoki gazdaságainkban az ugar-rendszer általánosan szokásos, s igy e helyeken á közbeszurt zöldtrágyázásra semmi szükség sincsen, mert van idő a zöldtrágyának való növényt tavasszal is elvetni, annak dacára a hozzánk érkező számos kérdezőskö- désből azt látjuk, hogy a közbeszurt zöldtrágyázás iránt nagy az érdeklődés, s hogy az eljárásnak már is vannak követői, kik e trágyázási eljárás eredményeivel teljesen megvannak elégedve. Hogy a zöldtrágyázás rendkívül nagy haszonnal járó művelet, legyen az akár őszi, akár tavaszi, akár közbeszurt, ahhoz ma már semmi kétség sem fér ; a kitűnő eredmény annyira bizonyos, hogy csak sajnálkoznunk lehet afelett, hogy e hasznos trágyázási rendszer oly nehezen tud hazánkban elterjedni, holott a
