Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-19 / 12. szám
SZATMÁRI GAZDA 4-ik oldal március 19. messze kiható törvényes intézkedések fűződnek, de j különösen az utóbbi években egyesületünk iránt is a ! legmelegebben érdeklődött s annak úgy erkölcsi mint anyagi támogatásával kifejezést is adott — határoza- tiiag kimondotta, hogy Darányi dr. volt miniszterhez , távozása alkalmából feliratot intéz. Előadó titkár felolvassa gróf Serényi Béla magy. kir. földmivelésügyi miniszter értesítését arról, hogy a minisztérium vezetését átvette. Miután a miniszter le- ; iratában hangsúlyozza, hogy mindig örömmel fogja | megragadni az alkalmat, hogy az egyesületek közhasznú tevékenységét előmozdíthassa, az ülés a leiratot, tudó- j másul veszi s erről felterjesztésileg értesíti Őnagy- I méltóságát. Olvastatott a magy. kir. földm. minisztérium ■ 4924/1910. számú leirata, mely szerint a sertéstenyésztés fejlesztése érdekében a gazdasági felügyelők a folyó j évben kivételesen felhatalmaztattak, hogy a köztenyész- j tési célokra szolgáló kanok vételárából állami támo- i gatésként egyharmadot elengedhesenek, továbbá, hogy j mindazon községekben, a hol a kocák csekély lét- j száma miatt a kan tenyészképessége kellőleg ki nem | használható, illetve ahol a tartási költségek ennélfogva ! az anyaállattulajdonosokat aránytalanul terhelnék, a kantartás terhének csökkentése végett évi 50 koronáig I terjedhető állami segítséget hozzanak javaslatba. Az ülés a sertéstenyésztés emelésére vonatkozó I miniszteri leiratot örömmel vette tudomásul és saját j hatáskörében mindent el fog követni, hogy eme mi- | niszteri leirat az érdekeltek tudomására hozassák. Igazgató választmány a gazdasági szakoktatási | központi bizottságnak, mint szakszerv-nek Budapesten j megtörtént szervezését tudomásul vette. Előadó tiikár ismerteti az OMGE.-nek 170/1910. számú átiratát, melyben az egyesületet állásfoglalásra hívja fel a Balkán államokkal kötendő kereskedelmi szerződéseknek rendeleti utón leendő életbeléptetése ellen annyival is inkább, mivel a Balkán államok részére megadni szándékolt husbeviteli kontingens felemelése is céloztatik. Az ülés a magyar gazdaközönséget oly közvetlenül érintő s fenyegető veszedelem ellen felemeli szavát s feüratilag fordul a kormányhoz s jelen határozatáról átiratilag értesíti a GEOSz -t. Tárgyaltatott Nagybánya város polgármesterének átirata a Nagybánya Láposvölgyi H. É. Vasút kiépítése tárgyában, melyben az egyesületet felkéri, hogy a kiépítendő vasút vonalnak gazdasági fontosságát a kormánynál véleményezze. Az ülés, miután közgazdasági szempontból bármely vasútvonalnak kiépítését nagy horderejűnek tartja, de főleg mivél ezen vasút létesítése Szatmárvármegye egész északi felére rendkívüli fontosságú s oly vidékeket érint melyeknek még eddig éppen a hiányos közlekedés miatt ki nem aknázott termékeit van hivatva piacra hozni, de kulturális és nemzetiségi szempontból is nagyon fontos, hogy ez az elhagyatott rész a civilizációhoz közelebb hozassák, elhatározta, hogy felirati- lag fordul az illetékes minisztériumokhoz. Rendes tagul felvétettek: Bakó László Fehérgyarmat, Chemez Jenő Fehérgyarmat, Eperjessy Endre Szatmár-Cseke, Fuchs Miksa Szatmár-Cseke, Galgóczy Árpád dr. Csenger, Gliiksman Péter K.-Tótfalu, dr. Göbl Alajos Szatmár, Kandó Ferenc Szatmár-Cseke, dr. Kelemen Samu Szatmár, Kende György Turistvándi, tír. Kölcsey Ákos Szatmár-Cseke, Lerch Béla Sárköz, Máté László gazd. szaktanár Szatmár, Miklóssy Béla Géres, Molnár Imre Turistvándi, Purjesz Mihály Koin- lódtótfalu, Sajó Dezső Vetés, Spitz József Fehérgyarmat, Spóner János Sárköz, Szőke Béla Szatmár, Ta- raba Sándor Nyirparasznya, Téglássy Sándor Udvari, Vass Sándor Sárköz. A választmány, a tömeges tag belépést örvendetes tudomásul veszi s Sz. Tréger Albert és Papp József egyesületi tagoknak a taggyüjtés körül szerzett érdemeikért köszönetét szavaz. Szilágyi Ferenc rendes tag miután a vármegye területéről elköltözött kilépését bejelentette. Tudomásul vétetett. Titkár jelenti, hogy az Első Magyar Általános Biztositó társaság 1909. évi tíizbiztositási jutalékul 115534 koronát utalt át az egyesületnek. Örvendetes tudomásul vétetett. Olvastatott a m. kir. földmivelésügyi minisztérium leirata, mely szerint Máté László gazdasági szaktanárt Szatmár-Németibe helyezte át s ezzel kapcsolatosan nevezett szaktanárnak az egyesülethez intézett bemutatkozó levele. Mindkettő tudomásul vétetett. A növények táplálkozása.*) A növénynek táplálkoznia kell épp úgy, mint az állatnak; erőteljes fejlődést csak bő táplálkozás esetén várhatunk, az éhező növény sinlődik és megfelelő terméseket nem ad. A növények a táplálóanyagokat a szénsav kivételével (melyet leveleik segélyével a levegőből vesznek fel) a talajból veszik fel gyökereik segélyével és pedig a szintén nélkülözhetetlen és nagyon fontos szerepet játszó vízzel együtt, a vízben oldott és felhígított állapotban ; a növények gyökereik utján csakis oldott táplálóanyagokat tudnak felvenni. A felvett víznek egy részét a növények elpárologtatják, a visszamaradó táplálóanyagok pedig feldolgozva egyrészt a növény testének felépítésénél használtatnak fel, másrészt a magvakban, gumókban, húsos gyökerekben raktároztalak. A növény a talajból felvesz olyan táplálóanyagokat is, melyekre feltétlenül nincs szüksége, vagyis melyek hiányában egészségesen kifejlődik. Ilyen anyagok például a nátrium, a kovasav és legtöbbnyire a klór. Ha ellenben a foszfor, káli, mész, nitrogén, magnézium, kén és vasból csak egyetlenegy is hiányzik, akkor a növény nőni nem tud és elpusztul. Ezek tehát a növények fontos és nélkülözhetetlen táplálóanyagai, melyek közül egynek sem szabad hiányoznia. Sőt ha ezek közül egyik vagy másik nem áll a kívánt mennyiségben és felvehető (tehát oldható) alakban a növény rendelkezésére, akkor növekedése ennek arányában gyengébb lesz, ami végeredményében kisebb és igen gyakran minőségileg rosszabb termésben fog kifejezésre jutni. Dacára annak, hogy a fent elősorolt tápiálóanyagok egyformán fontosak és nélkülözhetetlenek (mert hiszen mindegyiknek megvan a maga külön rendeltetése), mégis ránk nézve gazdasági jelentőségük nem egyforma. Vannak ugyanis közöttük olyanok, melyekből a növény egyrészt nagyon keveset szüksé*) Kerpely Kálmán „A műtrágyák helyes alkalmazása“ cimü most megjelent műből mutatvány.
