Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-19 / 12. szám
március 19. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. ge], de azt persze feltétlenül megkívánja, másrészt a j taDi is rendesen bőven van velük ellátva. Ilyenek a magnezia, a kén és a vas ; ezeknek külön pótlásáról a gazdának nem kell gondoskodnia. Ellenben a foszfor, káli és nitrogén másrészt nemcsak csekélyebb mennyiségben találhatók a talajban, hanem ezekből a növények is jóval nagyobb mennyiségeket vesznek fel, miért is a talajban könnyen megfogyatkozhatnak és igy pótlásukról feltétlenül gondoskodnunk kell. Ha tehát a növény fontos tápláióanyagainak pótlásáról van szó, akkor rendesen csak a foszfort, káliumot és nitrogént (esetleg meszet) veszszíik figyelembe. A műtrágyák is csak ezen anyagok figyelembevételével gyártatnak és kerülnek forgalomba. Miért keli a növényeket trágyázni ? A növényeket azért kell trágyázni, hogy a növekedésükhöz és a kellő kifejlődésükhöz szükséges táplálóanyagokban hiányt ne szenvedjenek, egyszóval, hogy ne éhezzenek. Az éhező növény kis termést ad és csak akkor, ha éhségét kellő időben és kellő módon csillapíthatja, fog bő terméseket szolgáltatni. Ha tehát a talaj természetes táplálóanyagai ezen cél elérésére nem elegendők — mint ahogy legtöbbnyire nem is szoktak elegendők lenni — akkor trágyáznunk keil, vagyis mesterséges utón kell a növényi tápiálóanya- gokat a földbe hoznunk. Ezen célt a legtökéletesebben az istállótrágya (vagy zöldtrágya) és a műtrágyák alkalmazásával érhetjük el. Az emberi ürülék és a komposzt ritkábban állanak oly mennyiségben rendelkezésünkre, hogy a trágyaszükségletet ezekkel fedezhetnök. Milyen vonatkozásokban áll az istállótrágya a műtrágyákhoz ? Nagy tévedés lenne azt hinni, hogy a műtrágyák az istállótrágya helyettesítésére szolgálnak vagyis, hogy a műtrágyák az istállótrágyát feleslegessé teszik és ezzel gazdasági jelentőségét csökkentették volna. Sőt ellenkezőleg, a műtrágyák sikeres használatának egyik lényeges feltétele, hogy a gazdaságnak minél több és minél jobb istállótrágya álljon rendelkezésére; ez látszólagos ellentmondás, de mégis úgy van. A műtrágyák az istáilótrágyát csak a növények táplálkozása szempontjából pótolhatják, vagyis a növények erőteljes diszlésére szükséges táplálószereket megadhatjuk a műtrágyákkal is, sőt e tekintetben megbecsülhetetlen előnyeik vannak. De nem adhatjuk meg velük a földnek azt a kedvező összetételét és állapotát, melyet egy szóba foglalva, az istállótrágya „fizikai hatásának“ szoktunk nevezni. Az istállótrágyával nagymennyiségű szerves anyagot adunk a földnek, mely ott a trágya elkorhadása alkalmával televénynyé (humuszszá) válik. A szántóföldnek ez a humusztartalma nagyon fontos, mert a talaj fizikai tulajdonságait kedvezően befolyásolja. A télevény a kötött földeket porhanyóbbá, könnyebben megmunkálhatóvá, tevékenyebbé és vizáteresztöbbé teszi; az ilyen föld nem ázik oly könnyen túl, mert a vizet könnyen vezeti a mélyebb rétegekbe s ott a későbbi felhasználás céljaira raktározza. A homoktalajokat ellenben összeállöbbá teszi, viztartóképességeiket tetemesen fokozza, kiszáradásukat lassítja stb. A talaj humuszának ezen kedvező hatásait kicsinylenünif ném szabad, mert a növények jobb és egészségesebb díszlésének feltételeit adja meg s ezzel a műtrágyák kellő érvényesülésének egyik lényeges biztosítékát képezi. A műtrágyákkal humuszképző anyagot nem adunk, csakis növényi táplálékot. Ha tehát az..istállótrágyát (vagy zöldtrágyát) elhagyva, csakis műtrágyákat használunk, akkor a szántóföld humuszkészletének meg- fogyása arányában (mert hiszen ez, ha nem pótoljuk, évről-évre fogy) fizikai tulajdonságaiban megromlik és a növények a szárazságnak is sokkal ke- vésbbé lesznek képesek ellenállani. Természetes, hogy ilyen körülmények, között a műtrágyák kellő hatást kifejteni nem képesek, mert a szántóföld ilyen állapotában, még ha növényi táplálóanyagokkal agyontömjük is, nem adja meg a növények egészséges életfeltételeit. A műtrágyák kellő érvényesülésének egyik feltétele a talaj humusztartalmának kellő fenntartása, amit rendszeres istállótrágyázással (homokon még zöldtrágyázással is) biztosíthatunk. De még tovább megyek és azt mondom: minden gazda önmaga ellen vétkezik, aki az istállótrágyát nem gondozza. Első feladatunk legyen a rendesen elkészített, vízhatlan fenekű trágyatelepen az istállótrágyát rendesen kezelni, ami tulajdonképpen csak nyirkosán tartásból és rendszeres erős letapostatásából áll. Ha ezt megíesz- szük, akkor a műtrágya alkalmazása még jövedelmezőbb lesz azon egyszerű oknál fogva, hogy akárhány esetben csak foszfortrágyát leszünk kénytelenek adni, nitrogén- és káliumtartalmu műtrágyát ellenben nem, vagy csak ritkábban, mert az istállótrágya mindig jóval több nitrogént és káliumot tartalmaz, mint foszfort, különösen, ha jól kezeljük. Ha rosszul kezeljük, akkor nitrogén- és káliumtartalmában is megfogyatkozik, és ezen táplálóanyagok is műtrágyákkal előbb lesznek pótlandók, mint a jókezelésii istállótrágyánál. Hogy azonban fejtegetéseim téves értelmezésre okot ne szolgáltassanak, kijelentem, hogy az istállótrágya egymagában növényeink teljes táplálóanyagszükségletét nem képes fedezni azért,, mert a legjobb esetben is csak négyévenként (legtöbbnyire azonban még ennél jóval hosszabb idő elmúltával) trágyázzuk át földeinket. Ha tehát az istállótrágya a foszforsavon kívül — melyből minden körülmények között legkevesebb van benne — el is látja a növényeket egy-két évig a szükséges táplálóanyagokkal, azontúl ily irányú hatásra már csak mérsékelten számíthatunk és a növényeknek részben mára talaj készletéből kell szükségleteiket fedezniök. Csakhogy ezt nem tehetik meg mindenkor a kívánt mértékben, vagyis a talajban oldott, vagy könnyen oldható és igy a növények által könnyen felvehető alakban levő tápiálóanyagok nem mindig állanak a kellő menyiségben és a kívánt arányban rendelkezésre, ami azután a kis termésekben fog kifejezésre jutni. Ha tehát megfelelő eredményeket akarunk elérni, akkor azokat a fontos növényi táplálóanyagokat, melyeket a talaj nem képes kellő mennyiségben és a kellő időben a növényeknek rendelkezésre bocsátani és a melyek a hosszú időközökben adott istállótrágyával is csak részben pótoltatnak, a növény igényei szerint pótolnunk kell, hogy teljes terméseket kaphassunk. Ezt pedig tagadhatatlanul a műtrágyákkal érhejük el legjobban és legkönnyebben.
