Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-19 / 12. szám
2-ik oldal _____ _____SZATMÁR GAZDA ___________ március 19. te szik a gazdát és mellette éhségre és szomjúságra kárhoztatják az iparost és a kereskedőt. Az ilyen hamis tanításokkal szemben nem kell védekezés, egyszerűen csak nehány tényt kell megállapítani, hogy a túlzó merkantilizmus lovagjainak a frázisai a magok értékére szállíttassanak le. Megállapítjuk első sorban azt, hogy nálunk tulajdonképen csak a főldmivelés az a nemzeti ipar, a mely táplálékot nyújt minden egyéb iparnak és a kereskedelemnek. Tessék a mező- gazdaságot az ultramerkantilistáknak passivi- tásba hajtani, a mit szárazság és egyéb természeti csapás kelleténél többször megcselekszik, kérdjük miből él az ipar és a kereskedelem. Együtt éhezik a mezőgazdasággal. Megállapítjuk, hogy az agrárizmus : a mezőgazdaság emelésére célzó törekvés soha iparnak és kereskedelemnek ellensége nem volt, a tisztes ipart, a becsületes kereskedelmet ez az irányzat mindig megbecsülte és belehelyezte a harmóniába, a melyet a nemzet főfoglalatosságainak kellene alkotni. Az agrárizmus csak az ipar és a kereskedelem visszaélései ellen vette fel a küzdelmet, üldözvén hamisítást, kizsákmányolást, uzsorát, a mely szokásossá vált foglalkozásokat nyilvánosan még a legultrább merkantilisták sem szoktak dicsőíteni. Az agrarizmus soha nem volt ellensége sem a nagykereskedelemnek, sem a nagyiparnak, soha ezen két nagy nemzeti keresetforrás olyan gyűlöletes és a tulajdon szentségét közelről érintő támadásokban agrárius oldalról nem részesült, mint a minővel a túlzó merkantilisták a nagybirtokot megtisztelni szokták. Pedig megjegyezhetnék azok, kik az agrarizmust olyannyira támadják, hogy a gazda boldogulása az iparos és kereskedő boldogulását vonja maga után, mert a gazda a legnagyobb fogyasztó, mely földjének jövedelmét a merkantilizmus zsákjába hordja. Kár tehát a véreskardot körül hordozni, hanem inkább munkálkodjon ipar, kereskedelem a gazdával együttesen, közösen a haza javára s fogjanak kezet az idegen, a külföldi áramlat ellen mely gazdát, iparost, kereskedőt egyaránt s komolyan veszélyeztet. A szatmári cukorgyár. Az utóbbi időben több oldalról hallottuk, hogy a szatmári cukorgyár ügye alszik s azoknál kik kezükbe vették az ügyet csak szalmaláng volt az egész cukorgyár; hallottuk, hogy hónapok óta egy lépéssel sem lett előbbre vive az ügy. A folyó hó 16.-án Szatmáron a városháza tanácstermében megtartott értekezlet azonban fényesen bebizonyította, hogy ez csak a tájékozatlanok állítása volt, mert a vezetők nem aludtak, de dolgoztak fáradhatatlanul, természetesen azzal a. diskrécióval a mi egy 4—5 milliós üzleti vállalat összehozásánál nemcsak szükséges, de elengedhetetlen is. Az alapitó alkalmi egyesület tagjai: Bartha Kálmán, Böszörményi Emil dr., Németh Elemér ésTeitel- baum Herman azt az időt, melyre sokan az álom bélyegét akarták rányomni felhasználták arra, hogy azzal a konzorciummal, mely a gyár létesítésére nemcsak szándékozik vállalkozni, de irásbeüleg kötelezte is magát, úgyszólván a részletekre kiterjedő szerződést alkossanak, elhárítva minden nagyobb akadályt s biztosítva a gazdáknak a sikerrel és eredménnyel járó cukorrépa termelést, amennyiben a cukorpiac mai kedvező konjunktúráit a szerződésben igyekeztek érvényesíteni a termelő gazda javára. Ily előzmények után kötötték meg az alapitó alkalmi egyesület fent nevezett tagjai a konzorciummal a szerződést, melyből kivonatosan közöljük azokat a pontokat, amelyek érdeklődő gazdáinkra nézve fontosak. A gazdaközönség köteles 5000 katasztráiis hold cukorrépa termését biztosítani, mi ha folyó évi április hó 15-ig megtörténik— ami az ügy érdekében nagyon is kívánatos lenne — az esetben a konzorcium a gyár építését Szatmár-Németiben még ez évben megkezdi s a cukorrépa termelés a jövő évben szintén kezdetét venné, ha azonban ezen ideig a kívánt földterület nem jönne össze, akkor ez 1912. évi április hó 15-ig jegyezhető, mely esetben azonban már 6000 hold répatermése biztosítandó. Sitt M I IM MIC mezőgazdasági S%WiillL gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gépgyára ■ MOSONBAN. m Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétbororcák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSOSil DRILL, Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabo- «atässö»«- és szeleiő-rosiák konkoly választók, szecskavágó-, répavágó- és daráiógépek kitűnő szerkezetbe* és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapáíógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : BlfSO LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
