Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-19 / 12. szám

A gyár a termelőknek a cukorgyár udvarára szállítva q-ként tizet 2 koronát, vagyis oly árat, mely csak a mai kedvező konjunktúrák mellett volt biztosítható, megjegyezzük, hogy ezen beváltási ár 6 év, vagyis a jelenleg aláírandó termelési szerződés tartaniára a gyárra nézve kötelező. Igaz, hogy a gyárnak joga van a bevetendő terület alkalmasságának kiválasztására, azonban, hogy a gazdák önkényes s egyoldalú elbírálásnak e tekintetben se legyenek kitéve, a termelni szándékozó gazda kívánságára három tagú bizottság dönt végérvényesen, mely döntésnek a gyár tartozik magát alávetni.

Ennél a pontnál meg kell jegyeznünk, hogy ez éppen Szatmárvármegye területén egyáltalán nem tekinthető gazdáinkra nézve megszorításnak. Mert talajunk a mélyebb lápi és szikes területeket kivéve pre- destinálva van cukorrépa termelésre. De máskülönben is arra a répatermésre nemcsak a gazdának van szüksége, de talán még inkább a gyárnak úgy, hogy e kérdésben szőrszálhasogató beavatkozásnak gazdáink kitéve nem lehetnek.

A répatermelés jövedelmezőségéről lapunk ha- i sábjain több ízben igyekeztünk meggyőzni gazdáin- I kát, kimutatva számszerűleg annak előnyös voltát. Kimutattuk azt is, hogy szakértő munkások hiánya sem tarthatja vissza a termeléstől gazdáinkat, mert Nyitra és Trencsén vármegyékben 30—40 ezer oly j munkás kapható, kik előnyös feltételek mellett, kellő szakértelemmel akkordban elvállalnak s elvégeznek minden a termelés körül előforduló munkát; meg kell : itt jegyeznünk, hogy a csehországi cukorgyárak terű- j létén sem helybeli, de magyarországi munkások dolgoznak s a mezőhegyesi gyár területén is felföldi tót- ! jaink, kik járatosak e munkában teljes megelégedésre működnek.

A szerződésnek főbb pontjai különben lapunk j mai számának hirdetési rovatában olvashatók s azokat J ismételni nem tartjuk szükségesnek, de lehetetlen, hogy j újból fel ne hívjuk gazdáink figyelmét — saját jól felfogott érdekükben — a répatermelés jegyzésére; ; vegyék figyelembe, hogy vármegyénk területén mező- gazdasági iparral foglalkozó gyár alig van, pedig gazdáinkra nézve nagyon is fontos, hogy nyersterményeiket itt közelben tudják értékesíteni, mert ez által tetemes összeget takarítanak meg maguknak szállítási díjkülönbözet cimen; mert tudnunk kell azt, hogy azt az összeget, melyben a nyersterménynek a gyártási helyre leendő elszállítása kerül, a gazdának kell meg- j fizetni, mert a vevő a helyi árat, a gyártási helyen j való árból levonva a vasúti és fuvarozási dijat állapítja meg.

Kötelességünk gazdáink figyelmét felhívni arra a körülményre is, hogy éppen e gyár alakulása alkal- mából, a szerencsi cukorgyár kiküldöttjei utján igyekszik a gazdaközönséget magasabb árak Ígérgetése által elvonni a mi leendő gyárunktól; de ki garantálhat bennünket arról, hogy ha ezen ellenakciónak sikerül esetleg — amit azonban nem akarunk elhinni — a szatmári gyár felépítése elé elhárithatlan akadályokat gördíteni, vajon azokat a magasabb répaárakat később is fogja-e vállalni, de ha még esetleg kedvező konjunktúrák mellett később is megadná azt, hol van a gazda kára a mi a répaszeletstb. elvesztése folytán éri őt.

Szatmár-Németi fekvése a vármegyei vasúti hálózat gyupontjában oly kedvező, hogy a lehető legnagyobb könnyelműség lenne a most már annyira előmárcius 19. SZA FMÁR1

GAZDA 3-ik oldal.

nyös s kínálkozó alkalmat meg nem ragadni; mert gazdáinknak még abban is nagy szerencséjük van, hogy itt nem úgy mint igen sok helyen, a már létesített gyár kénytelen fejleszteni a vasúti hálózatot ami szintén tetemes anyagi áldozatot kíván mindkét részről, hanem a termelőnek és gyárnak egyaránt rendelkezésre áll egy oly vasúti hálózat, melynek hozzáférhetősége a termelésnél annyira fontos fuvarköltséget — amint fennebb is említettem — úgyszólván a minimumra szállítja le.

Hogy tehát a gyár létesítése Szatmáron gazdáink boldogulására nézve elsőrendű szükséglet, azt bizonyítani nem igen szükséges, hogy pedig annak felépítése, vagy elmaradása a jelenlegi viszonyok között csakis és kizárólag gazdáinkon s gazdáinktól függ, az szintén kétségtelen s hogy a gyárnak az anyagi jólét előmozdításán kiviil nagyon .fontos kulturális és szociális előnyei is vannak, ezt ha nem akarnánk belátni, csak nézzünk körül az országba s meglátjuk, hogy ott, hol ily nagyszabású gyár missziójával tisztában vannak, mennyire igyekeznek nagy anyagi áldozatok árán is az érdekelt erkölcsi testületek (községek, városok) és egyesek vidéküknek azt megnyerni, csakhogy népük boldogulását előmozdíthassák,

Ne habozzanak tehát birtokosaink, határozzanak mielőbb, hogy a kívánt terület már ápril hó 15-ikére együtt legyen, ezt kívánja elsősorban is saját érdekük, de ezt kívánja tőlük vármegyénk és városaink, valamint azok lakosságának érdeke is, mert ez utóbbiak jóléte a földbirtokosok kezében van letéve, melyért ők bizonyos mértékig felelősek is. ... «?.

Egyesületünk életéből.

Egyesületünk elnöksége folyó hó 16-án délelőtt 10 órára a szatmári városháza tanácstermébe igazgató választmányi ülést hivott egybe. Az országos vasár miatt gazdáink el lévén foglalva, kevesen vettek részt a gyűlésen, ez is igazolta, hogy a szatmári országos vásárok napjaira nem praktikus ülést össze- hivni s ez elvből indult ki egyesületünk vezetősége, amidőn a módosított alapszabályokba az oly fontos tavaszi közgyűlésnek terminusát nem tette a szatmári József napi vásárra.

A gyűlésen néhány fontosabb s nagyon is aktuális kérdés került szőnyegre.

Részletes jelentésünk a következő:

Böszörményi Emil dr. alelnök nyitotta meg az ülést, melyen jelenvoltak: Világossy Gáspár egyl. titkár, Bartha Kálmán, Cholnoky Imre, Daróczy Endre, Kovács Béla, Szeőke Sándor, Sz. Tréger Albert, Vajay Károly dr.

Elnök üdvözölve a megjelenteket, áttért a tárgy- sorozatra, melynek első pontja szerint a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése következett, mi annak felolvasása után észrevétel nélkül megtörtént.

Titkár felolvasta Darányi Ignác dr. v. b. t. t. volt magy. kir. földmivelésügyi miniszternek egyesületünk elnökéhez intézett meleg hangú búcsúzó levelét (melyet lapunk f. évi 4. számában közöltünk), melyben közli, hogy Ő Felsége a földmivelési tárca vezetésétől legkegyelmesebben felmentette.

Az ülés amidőn a magas leiratot tudomásul vette tekintettel, hogy Darányi miniszterségéhez igen sok üdvös s következményeiben a gazdaközönségre nézve