Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-08 / 2. szám

SZATMÁRI GAZDA január 8. 2-ik oldal érhető el, mely közraktárakat pedig a falusi helyi szövetkezetek vannak hivatva, úgy mint eddig is, állami segítséggel fölépíteni és kezelni. De egyúttal eme közraktáraknak fölépítését üze­müknek zavartalan és közhasznú vitelét irányí­tani, felügyelet alatt tartani, ellenőrizni, a szük­séges hitellel ellátni egy erős központi szövet­kezet van hivatva, amelynek kötelékébe tartoz­zanak az összes közraktári szövetkezetek. Ennek a központnak a feladatát képezné az anyagi eszközökről való gondoskodáson kívül az érté­kesítés lebonyolítása, ártudósitásoknak a falusi és vidéki központi közaktárakkal való közlése, hazai és külföldi piacok fölkeresése, sőt eset­leg még a termelés irányítása is. De a termények értékesítésének ezen szö­vetkezeti közraktári rendszere mellett a gazda birtokában lévő, de a közraktárba nem helye­zett készleteinek és gazdasági fölszereléseinek elvesztegető értékesítése ellen is védelmet kell nyújtani a megfelelő törvényhozási intézkedé­sek által. Ez pedig a credit agricole, illetve az ingózálog-hitel lehetővé tételével volna elérhető. Mindezt megfontolva, jogosan merül fel azonban az a kérdés, vájjon a falusi szövetke­zeteket létesítő és alimentáló központi közrak- társzövetkezetet képes volna-e a magyar gaz­datársadalom a saját erejéből fölállítani ? Saj­nos, erre a kérdésre határozott nemmel vagyunk kénytelenek válaszolni s csak az szolgálhat vi­gaszul, hogy ugyanerre szintén nem volt képes se Németország, se Ausztria, se Franciaország­nak nálunknál sokkal tőkegazdagabb gazdatár­sadalma sem. Mindenütt, ahol ilyen nagysza­bású szövetkezeti közraktári intézmény létesült, az az állam legmesszebbmenő támogatásával és segítségével történt. Akkor tehát, amikor az osztrák kormány éppen a napokban terjesztett a parlament elé törvényjavaslatot, amelynek alapján 1910—1918. évekre, tehát 9 éven át, évi 6 millió korona és időközi kamatai a mezőgazdasági termények értékesítésének előmozdítására fordittassék, ak­kor itt az ideje, hogy a magyar gazdaközönség is nyomatékosan követeljen a mezőgazdasági termények értékesítésének szervezéséhez egy minden eddiginél hathatósabb állami támoga­tást élvező szövetkezeti központi intézményt, amelynek segélyével — s közbevetőleg a tőzsde reformjának keresztülvitelével, — a gazdák ösz- szes terményei kedvezően értékesíthetők lesz­nek, amellyel a varrans-hitel is megoldható lé­vén, egyúttal fogyasztóknak is a legnagyobb előnyök biztosíttatnak. Uj vasúti árudijszabás. (R.) Az államvasutak eddigi áru tarifája általában méltányosnak volt mondható, amennyiben ha egyik­másik árunál, melyek nagyobb kereskedelmi értéküknél fogva, a nagyobb viteldijat is megbirfák a díjtételek drágábbak is voltak, de a szállítási dijak megállapí­tásánál a kereskedelmi kormány, valamint az állam­vasutak vezetősége előtt azon humánus cél lebegett, hogy az úgynevezett közszükségletet képező cikkek — minők a különböző élelmicikkek is — úgy a ter­melő mint a fogyasztó érdekében lehetőleg méltányos, mondjuk olcsó vasúti szállítási díj mellett juthassanak el a termelőtől a fogyasztó piacra. Az élelmicikkek szállítása másrészről, tekintettel azon körülményre, hogy az ily termények már termé­szetüknél fogva is nagyobbára romlandók, gyorsabb szállítási módot igényelnek, tehát helyes értékesítésük nagyon is megkívánja az olcsó tarifa mellett a gyors szállítást is. Ezt a fontos célt szolgálták vasutjaink, főleg pedig a magy. kir. államvasutak, melynek tari­fája a különben hazánk területén úgyszólván az összes vasutak vonalain — eltekintve egy-két jelentéktelenebb vonaltól — különösen az éielmicikkek szállításánál érvényben van akkor, amikor az éielmicikkek (tej, tojás, vaj, sajt, túró, zsiradékok, szilvaiz, bor, sör, gyümölcs, méz, must, hús, burgonya, friss fehér sütemény és ecet) szállítására az úgynevezett mérsékelt gyorsáru díjtételeket állították fel, melyeknek alkalmazása mellett a termelő hazánk területén bár hol is gyorsan a sikeres, de mindamellett méltányos értékesítés re­ÜIT iiiJiilSir mezőgazdasági ImUlTilUflL gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gép­gyára 13 MOSONBAN. H Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszeriä acéí-ekék, egy és lsét wasis ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, ssáiretéföW« és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű l&ElQHSOÜSriH: DSFSLXXalL. Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Safeo- matisztftó- és sxelcSő-rosiák tconfeolyváiasztók, szecskavágái ripayágé* és darálágájsek kitűnő szerkezet­ben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapáíógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : BäHt® L&iöS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom