Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 90-117. szám)

1903-04-02 / 91. szám

l&z. egyetsmä ifjak í4pp®=> !,. Esyircák

Budapest, április 1. p A tegnapi megállapodás szerint gróf Apponyinak ma délelőtt 9 órakor kellett volna az ifjúság küldöttségét fogadni, jCsakhogy már tiz órára járt az idő, a [mikor az összes hazai főiskolák ötven- jtagu küldöttsége a képviselőházban megjelent. A küldöttséget Kossuth Ferenc, [Holló Lajos és Lengyel Zoltán képviselők várták az elnök fogadószobájában. jAz ifjak közül néhányan diszmagvarban [voltak. Apponyit megjelenésekor harsány (éljenzéssel fogadták.

I Holló Lajos ezután a kérvényt rövid [beszéd kíséretében átadta Apponyinak. í Ebben a mozgalomban — mondta [Holló a többi között — az Ifjúság nem- icsak idealizmusával, de erélyével és [méltóságával is mindnyájunkbkn tiszteletet gerjesztett maga iránt. A jövőt ille- itőleg is nagy súlyt kell helyeznünk az Ifjúságra, mert néhány év múlva ezek [az ifjak fogják a társadalomban a vezérszerepet vinni.

! Apponyi Albert a következő beszéddel [Válaszolt:

1 Ifjú barátim! Szives megjelenésüket, [mint az ifjúság őszinte barátja, örömmel ! vettem és mint ilyen szólok önökhöz néhány szót. Az ifjúság közéletünk min- ; den nevezetesebb pillanatában mindenkor [kifejezést adott érzelmeinek és e íénv- 'kedése mindenkor különböző megítéléssel találkozott. Rendesen csak magasztalták azt, akiknek törekvéseit előinoz- ;ditotta és azok lettek ellene kifogást, [akiknek céljaival ellenkezett. Nagynevű államférfiéin!: hol az egyik, hol a másik álláspontra helyezkedtek, aszerint, amint az egyik vagy a másik helyzetben voltak. Én, aki már az állásomnál fogva is teljes elfogulatlansággal és tárgyilagossággal Vagyok kötés ítélni, bár azt tartom, hogy az ifjúság első és főfeladata a haza érdekében kifejtendő munkásságra értelmi é3 erkölcsi erőtökét gyűjteni, nem t0hetó*^jfe.if«jHság ér- i zelemnyilvánitása ellen kifogást és azért annak kifejezését szívesén átveszem. De legyen szabad önöket, ifjú barátaim arra a határvonalra figyelmeztetnem, amelyen innen megnyilatkozásuk jogos és rokonszenves, amelyen túl azonban nem jogossá és ellenszenvessé válnék. E határvonalon innen van a kegyelet, a hazafias felbuzdulás, a politikai rokonszenv törvényes és békés nyilvánítása, e határon túl volna, minden olyan fellépés, mely a törvényhozás előtt való meghódolásnak, a törvényes hatalmak iránti engedelmességnek, a törvényhozók elhatározási szabadságukkal szemben tanúsítandó feltétlen tiszteletnek nagy alkotmányos elveit csak érinteni is látszanék. Ne légjék túl soha ezt a határvonalat, különösen most, miután nálam, mint a népképviselet elnöke előtt megjelenvén, nem személyemnek, hanem ennek a nemzeti képviseletnek adták meg a tiszteletet. Ebben a biztos reményben szívesen láttam önöket. (Lelkes éljenzés.)

Az ifjak küldöttségét ezután a karzatra vezették fel.

Mig az egyetemi ifjúság illetőleg az ország összes főiskoláinak ötveu tagú küldöttsége a képviselőházban járt maga, az ifjúság a műegyetem kertjében gyülekezett. Utóbb Hoffmann Ottó, az egye- tsmi kör elnöke, a küldöttség fogadtatása után visszatért a műegyetemre és tudatta az ifjúsággal, hogy délután a tudományegyetem kupolacsarnokában gyűlést tartanak, melyen a küldöttség eljárásáról be fog számolni. Fz meg is történt. Este a vidéki ifjak tiszteletére bankett volt.

ORSZÁGGYŰLÉS.

iCépviseSőház ülése.

| Elnök: Gr. Apponyi Albert.

[ Jegyzők: Szőts, Dedovits, Kubik.

Jelen voltak: Széli, Lukács,

j "Wlassics, Cseh.

| E 1 n ö k : A napirend előtt Rakovszky ^István és báró Feilitzscli Arthur kérnek [ szót.

; llalyrelg-azitott félreértés.

! Rakovszky István: Ivözötie és

i^Rosenberg Gyula között a legutóbbi

ülések egyikén kontroverzia támadt afölött, hogy szóló részt vett-e a közgazda- sági bizottságban vagy nem. Beismeri, hogy tévedett, amennyiben azt hitte, hogy a pénzügyi bizottságról van sző s nem a közgazdasági bizottságról. Viszont Rosenberg is tévedett, amikor azt állította, hogy szóló sohasem vett részt a közgazdasági bizottság ülésén. Felhoz egy esetet, mikor az összes tárgyalásokon jelen volt.

Az. elveteti indítvány.

Báró F eilitzsch Arthur felhozza, hogy a pénzügyi bizottság tegnap egy indítványát, melyet távolléte miatt Írásban adott be, Barta Ödön javaslatára egyszerűen félretett, azon indokolással, hogy írásbeli indítványt nem tárgyal. Ezt házszabálysértésnek minősíti s panaszát efölött a Háznak bejelenti.

Elnök: Az eset fölött most nem nyilatkozhatom, miután a részletek felől tudomásom nincs. Ki fogom kérni a pénzügyi bizottság elnökének a véleményét s akkor jelentést teszek a Háznak. (Helyeslés.)

Rakovszky István szükségesnek tartja az elnökség részéről nem csak annak kijelentését, hogy házszabálysér- lésről ven szó, hanem ez miképpen re- parálható. (Helyeslés.)

R át kay László megnyugszik ugyan az elnökség kijelentésében, de szükségesnek tartja, kijelenteni azt is, hogy a képviselőnek joga van írásbeli beadványt is beadni.

Barta Ödön elismeri, hogy javaslatára vetette el a bizottság egyhangúlag Feilitzsch írásbeli indítványát. Most is az a meggyőződése, hogy Írásbeli indítványok csak szabadságon levő képviselők állal adhatók be.

Br. Feilitzscli Arthur: Én most

szabadságon vagyok.

Barta Ödön : Nem volt bejelentve.

Br. Feilitsch Arhtur személyes kérdésben kijelenti, hogy teljesen megnyugszik az elnökség eljárásában. Egyébb- ként ismételten kijelenti, bogy a Háztól annak idején szabadságot kért.

Személyes kérdés.

Lengyel Zoltán: Múltkori beszédében felemütelfe, hogy hallomása szerint a koronaianácsban Fejérváry báró ellenezte a katonai javaslatok beterjesztését, mig a miniszterelnök azt áhította, hogy keresztül vihetők. Erre a miniszterelnök azt szólta közbe, hogy: Mindig hallomásból rágalmaznak. Apellál a miniszterelnök loyaiis érzelmeire s kérdi, hogy értette ezt ?

Széli Kálmán miniszterelnök nem szokott senkit senkit sem sérteni, de imint Lengyel mondotta szőlőnek, hogy mindent eltagad. Ez a sértés. Legven Lengyel loyaiis, olyan loyaiis, mint* a minő szóló volt mindig. (Zajos helyeslés jobbfelöl.)

Lengyel Zoltán félreértett szaván helyreigazítása címén kér szót, ezután áttértek

az ujonclétszám felemeléséről

szóló törvényjavaslat tárgyalására.

Putnoki Móric nem csak közjogi szempontból utasitfa vissza a javaslatot, hanem azért is, mert nagy terhet ró a nemzetre. Foglalkozik a hadsereg felszerelésével, ellátásával melyet hiányosnak tart. Majd áttér a nyelv kérdésre, s a 67-es lörvévényekkel óhajtja bizonyítani, hogy a magyar ezredekhez magyarnak kell lenni a szolgálati nyelvnek. Nem fogadja el a javaslatot. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.)

Bariba Miklós: Harminchét év óta uralkodik ugyan az a többség természetes állapota ? Mi az oka annak, hogy a természet ellenes állapot nálunk még mindig fennáll ? 1865-ben Deák politikája szerint alakult meg a közvélemény s a képviselőház. Ez a politika elismertette a koronával a jogfolytonosságot, de a nemzet souverenitása s a personalis kérdés élén már ingadoztt. Nem lehet csak mindanvi, hogy a nemzet többsége választás után fogadta el a kiegyezést. Mert a választók előtt hirdetett programm s a törvényhozás által megvalósított alkotmány között sok külömb- ség van. 1869-ben megtörtént a választás, mely külsőleg igazolta a 67-e-s kiegyezést. Csakhogy figyelembe kell venni, hogy a nemzet akkor mézesheteit élte

felszabadulásának. A személyes elhelyezkedésnek óriási tere nyílott. Ezek kaptak jó és biztos elhelyezkedést. Az országot akkor egy olyan férfiú vezette, kinek nemzeti érzéseiért 48-ban in effigie akasztófa lett osztályrésze. Ez a férfiú kivitte az uralkodónál, bogy a nemzeti íjándékot a 48-as honvédoknak adta. Rendkívül fontos intézkedései is voltak gr. Andrássy Gyulának, mint a zsidóemancipáció s a protestánsok sérelmeinek orvoslása. Ilyenformán nem csoda, hogy a Deák-párt többséget kapott. 1869-től 1901-ig nem volt a nemzetnek szabad választási joga. A hatalom erőszakkal s korrupcióval tartotta fenn magát. Hivatkozott vásárló képességére, segítségére ment a hivatalnokok többsége, a csendőrség, a katonaság. Az országot majorsági birtoknak nézte, mely csak arra való, hogy azt kiélje s rajta sokan hirtelen meggazdagodjanak. Emlékeztet a Tisza lexre, mely törvény nélkül felhatalmazta a kormányt, hogy adót és újoncot szedjen. Mi volt ez, ha nem az u. n. Cézári hóbort, elbizakodás a múltakból. A többség nem saját erkölcsi erejéből alakult meg, hanem a kormány jóvoltából. — 1901-ben saját választása alapján alakult meg a többség. A többség ethikai alapja megerősödött a nemzeti párt fúziója által. De ha el ismeri hogy a központi kormány a politikai morál szerint kormányoznak, viszont ki kell jelentvnie azt is hogy a perifériák nem acceptálták a tisztitó eszméket. De nem tartja jogosultnak a szabadelvű pártot a katonai javaslatok pártolására, mert a választók erre vonatkozólag meg- kéreezve nem lettek. Szóló nem arrogálja a kisebbségnek azt a jogot, hogy a többszerepét játsza a parlamentben. De viszont kötelessége felvilágosítani az országot a katonai javaslat hátrányáról. Sem a támadás, sem a véde’ena érdekébeu nem szükséges a létszám emelés, még akkor sem, ha háborúba keverednénk. Soha egy hadvezér sem vitt félmillió embert a háborúba. A németek is 60 ezér emberrei kezdték meg a francia de Sparelottánál 187 ezer ember volt csak együtt. Ma as európai államok összes hadserege 15 millió ember. Ekkora haderő már igazán nevetséges, a fejedelmek túlságos drága parádéja és gyermek játéka. (Taps a szélsőbalon.) Ha több katonát akarnak, akkor szüntessék meg a tisztiszolga intézményt. Háborúba úgysincs szükség rájuk, ott nincs idő parádéra. Egész más volna, ha a kormány előbb megoldotta volna az önálló vámterület kérdését s csak azután kezdte volna a létszámelést. Mert igy talán kibírnák az újabb terheket. De a kormány ezt nem teszi, hanem egyszerűen csak a többség elvére támaszkodva diktál. S igy saját maga töri meg a parlamentárizmus elvét. A többség a szavazói jogát védelmezi, a kisebbség a nemzet érdekeit. (Zajos taps a szélsőbalon.

Szünetet kér.

Elnök felfüggeszti az ülést.

Szünet után (Elnök Tallián Béla.)

B a r t h a Miklós a hadsereg harcképességéről beszél s fejtegeti, hogy mi minden szükséges egy jó hadsereg részére. Az anyagot kitűnőnek mondja, valamint jónak kellene lenni a felszerelésnek is, ha jóra, hasznosra fordították a tömérdek költséget. Erre aggályai vannak. Az élelmezési rendszer pedig még a boszniai okkupációban is csütörtököt mondott. Nem is lehet oly hadsereggel győzni, melynek olyan az élelmezési módszere, mint az osztrákmagyar hadseregé. Sehol a világon nem foglalkoznak annyit, mint nálunk, lőni még sem tudnak. A kioktatás s a kiképzés oly silány, hogy lőni meg nem tanulhat. Még a minimális gyakorlatot sem érhetik el. A lövészeti szabályok az eiegancit tártják szem előtt. Arra fordit súlyt, hogy a baka elegánsan csinálja meg a halbrechtset s nem, hogy kényelmes helyzetben lőjjön. A lövési eredmények feltüntetése s bevezetése a schies- blaltokba kedélyes könyvvitel alapján történik. Ily viszonyok mellett nem tud lőni a legénység, mely csak félni s rettegni tanul. Nem fogadja ol a javaslatot. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.)

Ezután interpellációk következett.

P a p p Zoltán kérte, hogy a honvédnlmi miniszter távoliéle miatt a leg. közelebbi interpaliácíos napon terjesze elő interpellációját. (Zaj jobbfelöl.)

Elnök: A képviselő ur kérelme csak akkor volna jogos, ha háromnegyed 3 volna az idő. Most csak fél 3-ra jár íz idő.

P a p p Zoltán nem akar ma interpellálni.

R á l k a y László tiltakozik az ellen, hogy itt némely képviselőnek rögtön válaszoljanak, némelyeknek 30 nap múlva, igaz, hogy a honvédelmi miniszter nincs itt van a kultuszminiszter, kihez szintén szól az interpelláció. Wlassics különben itt volt, de úgy látszik az interpelláció kényes kérdésre, a Gotterhalle miatt szökött el. (Zaj jobbfelől, zajos helyeslés a szélsőbalon.)

Lengyel Zoltán csatlakozik Rátkay véleményéhez.

Pozsgay Miklós felhozza azt, hogy még novemberről vannak interpellációk, melyekre nem válaszoltak miniszterek. Iit van Boda Vilmos interpellációja, a földmivelésügyi miniszterhez.

Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter ezzel szemben kijelenti, hogy akart ugyan válaszolni Bodának, de Ő nem volt jelen. Hallotta továbbá azt is, hogy Boda vissza akarta vonni interpellációját.

P a p p Zoltán félreértett szavait óhajtja megmagyarázni. (Derültség.) Nem akar játékot űzni a parlamenttel, de kijelenő', hogy addig nem interpellál, mig Wlassics kultuszminiszter nem jelent meg.

B ab ó Mihály felfogása is az, hogy n miniszter kötelessége jefen lenni az interpelláció megtételénél. (Zaj jobbfelül.) Ma is előfordult, bogy a miniszterelnök imputált valamit, mit az illető képviselő kihalt. Ilyen félreértések máskor is előfordultak.

A ház belenyugodott, hogy Papp Zoltán szombaton interpelláljon.

V á r a d y Károly szintén kéri, hogy a honvédelmi miniszter távolléte miatt szombaton interpelláljon.

A ház ebbe is belenyugodott, mire az elnök bezárja az ülést.

6 bolgár bizottság merénylete.

Konstantinápoly, márc. 31.

A keleti vasút levegőbe röpitett hidja a Drinápolvtól 33 kilométernyire Musz- tafa-Pasátóí 3 kilométernyire és a bolgár határtól 6 kilométernyire van.

A tizenkettedfél méter hosszú hidaak csak középső pillérje pusztult el. A robbanás éjjel háromnegyed egy órakor történt és olyan erős volt, hogy Musz- tafa-Pasában is meghallották.

Két vasúti őr, akinek a vonat elhaladása előtt ellenőriznie kellett a vonalat, észrevette a forgalmi akadályt, úgy, hogy a keleti expresszvonat, amelynek egy órával később kellett a hidon átmennie, nem forgott veszélyben. A vonatot Musztafá-Pasában tartották, mialatt a hidat ideiglenesen használhatóvá tették.

A keleti expresszvonat hat órai késéssel i-czett Konslantinápolyba.

Háborgó országok.

Zavargás Mitrovloában.

Pótervár, márc. 31.

Az orosz távirati ügynökség jelenti: Biztos forrásból közltk, hogy március 30-án amóták támadták meg Mitrovic városát, de a török csapatok két órai harc után nagy vesztességgel visszaverték őket. A török kormány az aidini vilajetből egy hadosztályt küldött Albániában. Az arnóták zavargása miatt á konstantinápolyi orosz nagykövetet utasították, hogy a portánál erélyes lépéseket tegyen avégre, hogy az albánokat féken tartsa.

A macedón reformok. í.:\ Róma, márc. 31.

A Stefani ügynökség jelenti Konstantinápolyból mai kelettel: Malaspina olasz, nagykövet az utolsó nagypokban hossza» sabban tárgyalt a nagyvezérrel, amely* alkalommal a macedóniai reformok gyors végrehajtásának szükségességét hangoz-; tatta, hogy a mohamedán albánok izgatásai és a redif-katonák túlkapásai ne akadályozzák a béke munkáját. _

y