Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 1-31. szám)

1903-01-20 / 20. szám

I II. évfolyam 20. szám. Szatmár 1903. kedd január 20. Egyes szám 2 fillér. Felelős szerkesztő: SZÉKELY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal : MORVÁI JÁNOS könyvnyomdája Szatmáron, Eötvös-utoa %. Telefon 78. Újság Megjelenik mindennap korán reggel. Hirdetések felvétetnek: Morvái János tfinye nyomdájában, valamint Lőwy Miksa könyv* kereskedésében. Levél a szerkesztőhöz, Bocsásson meg szerkesztő ur, hogy a „Szatmári Frissujság“ január 18-ik számában „A ma- gyas ipar“ czim alatt megjelent czikket néhány sorban felelet képen részletezem. Az áll ugyanis abban, hogy próbálja meg a közönség az idegen földről be­hozott árutt meg nem venni és próbáljon az iparos kizárólag magyar földön termett vagy ter­melt árut forgalomba hozni akkor a magyar iparnak okvet­len virágozni kell. Nem csak helyes, de igaz is és czélhoz vezető lenne az az eljárás, ha egy hazánkban megőrzött foga­lom nem volna ebben úttörő, még pedig az, hogy minden sze­gény iparos a ki a kínálkozó al­kalmat mohón megragadni kény­telen, mindhiába tár a rendelő elébe hazai gyártmányt, ki-érve azt legkitanultabb ajánlatokkal, azok mind elszált hangokká lesz­nek, figyelmen kívül hagyva és sajnos a szegény magyar iparos egyebet sem hall a rendelőktől, mint azt, hogy párisi, londoni, amerikai és az Isten tudja meg­mondani még honnan való áru kell neki, mit tehet az iparos egyebet a világ végéről is kény­telen megrendelni a kívánt ipar- czikket, mert különben állandó vevőjét elveszti. Ez a körülmény kényszeríti az iparost külföldi áruk beszerzésére s a magyar termékek mellőzésére, a féltve féltett vevők kívánsága szerint. Hidje el szerkesztő ur, hogy az ország iparosainak sorsa kizáró­lag a vevő közönség akaratától függ, s ha alakulhatna minden városban olyan egyetértő vevé- közönség a mely e nagyfontos- ságu kérdést azzal igyekeznék megoldani, hogy az idegenből jött árukat nem vásárolná meg, ki lenne boldogabb a magyar iparosnál és magyar termelőnél. Azonban egy rendkívüli aka­dály gördül a vevők ily akaratá­nak megvalósulása elé, semmi­kép sem hajlandó a kezdő szere­pét vinni abban, hogy egy olyan pár czipőt viseljen, amely nem karlsbadi, egy olyan selyemből készült blúzt, mely nem Brünni, egy olyan öltönyt, mely nem Angol posztóból készült, egy olyan női kalapot mely nem párisi, sőt mindezekkez az a rémitő cselekedet is befurakodik, hogy igenis az a kész áru még nem is magyar iparos készít­ménye legyen hanem a divat feltalálásának székhelyéről. így aztán nem csak magyar áru, hanem egyúttal a szegény ma­gyar iparos is mellőzve van, s ugyan miért? csupán azért, mi­vel különben egyik megszóllná a másikat. Milyen könnyű lenne pedig ezt a lenéző szerepet el­hagyni rólla lemondani. Bár csak érhetném el cn azt az időt! 1!... Egy iparos. Színház. Vasárnap délután félhelyárak- kal adatott „ A vén bakkancsos és fia a huszár“ eredeti énekes népszínmű 3 felvonásban. Irta Szigeti József, zenéjét azerzé Bognár. Este „Az ingyenélők“ eredeti énekes népszínmű 3 felvonásban. Irta Vidor Pál zenéjét szerzetté Szentirmav Elemér adatott ren­des helyárakkal. Mindkét darabban a szereplők tanúbizonyságát adták annak, hogy nagy súlyt fektetnek a sze­rep betanulására és annak elő adására. Holéczi Ilona (Gangos Eszter, varóleá'ny) Ferenczi Jó­zsef (Jani) Lónyai Piroska (Kié Sárika) igen jál játszottak. HÍREK. — TŰZ. Tegnap délután két óra előtt kigyuladt a Zemler Sámuel Attila-utczai lakásának kéménye, a tűzoltóság kivonult a helyszínére, s nehány pereznyi intézkedés után komolyabb kö­vetkezményektől tartani nett) le­hetett, visszavonult. — Menjünk a színházba kedves olvasó! és lepjük meg tömeges megjelenéssel Juhász Ilona ma esti jutalomjátékát. — Elveszett. Egy úri nő el- vesztettte Attila-utczáig a Deák­térig vivő gyalogjárón arany óráját ezüst lánczczal, a meg­találó kéretik, hogy illő jutalom ellenében vigye a városháza rendőri hivatalába. — Lopás. Szegedi, csendőr- hadnagy Perényi-utczai lakása udvarában tegnap délben Sala­mon János a hadnagy apósa haza menet egy czigány fiút ta­lált, a ki a kérdésekre nem tu­dott felelni, s nehány emlékez­tető kíséretében kidobta, pár perc/- múltával vették csak észre a szobában, hogy a czigány fiú a szobában is járt, és az udvar­ban már egy zsebrevágott „anker“ órával találta az após és dobta ki az udvarból. Rögtön bejelen­tették a csendőrségnek s ki is mentek a czigány tanyára s fel­forgatták a legutolsó gunyhót is, azonban eredmény nélkül tértek vissza, mert a czigány fin nyom­talanul eltűnt, a nyomozást eré­lyesen folytatják. — Liba húsra éhes tolva­jok látogatták meg tegnap reg­gel a hajnali órákban Ellenbogen fűszeres Bányai-utón levő lakását s onnan hat darab kóser hízót annak rendje és módja szerint zajtalanul elemelte — Verekdés. Gyulvészi Pé­ter harangozó fiú és Sor Mór sütemény árus a püspöki lak előtt összevesztek s a verekedés any- nyira kifejlődött közöttük, hogy a véresre karmolt fiukat a ren­dőrség alig tudta egymástól el­választani, — a rendőrség be­kísérte és megbüntették őket. — A gyermekek hallása. Egy német orvos 4500 gyermek hallását vizsgálta meg s arra a meggyőződésre jött, hogy a hi­bátlan fül 20—25 méter távol­ságból meghallja a suttogást, ha zavartalan csend uralkodik az il­lető helyiségben. A hallási hibák az iskolás gyermekeknél szerfe­lett el vannak terjedve, igy pl : a népiskolákban azt találta, hogy a gyermekek 30 százaléka egyik vagy másik fülére nagyot hall s azt is tapasztalta, hogy szegény szülék gyermekei rosszabul hal­lanak, (?) mint a jobb viszonyok között élők. A hallási zavarok százalék-aránya az illető szerint a korral fokozatosan emelkedik. A figyelmetlen gyermekek az orvos tapasztalatai szerint, mind hibás fülűek s ez okból sürgeti, hogy az ily gyermekek orvosilag megvizsgáltassanak. — Az indiai özvegyek el égetését az kormány szigora csak­nem végkép megszüntette ugyan, de a búdba dogma, hogy bizo­nyos kasztok női a háláiba kö­telesek férjüket követni, gyakor­latilag mégis érvényben maradt annyiban, hogy újra férjhezmen- niök nem szabad. E doj, mát azonban egy 27 éves hindu nő a Botás-törzsből megsértette s másodszor férjhez ment- — A törzs ezt Isten ellen való bűn­nek tekintette s az uj házaspár kénytelen volt Bombayha mene­külni. A fanatikusok bosszúja azonban ide is köiéttö őket s ékszer lopással vádolták őket az angol hatóságnál, mely azonban kiszolgáltatásukat megtagadta. A menekültek legközelebb a keresz­tény hitre térnek, hogy a továb­bi üldözéseket1 kikerüljék. Rendkívül «»lesó! Legolcsóbban vásárolhat Üveg és porczellán Legfinomabb tiszta csillár pet roleum literje 20 kr. Magasfoku denaturált szesz literje csak 20 kr. Rali kelmékből; fehér és minden világos! színben, valamint könyü í §g selymek. gasé ős- több más anyagokból! dús választék. Keziyük, legye­zők, harisnyák, Escliarpok (selyem ésí berliniek) stb. czikkek B Fekete és szines sző- [ vetek előnyös vételi folytán jutányos! áron szerezhetők be Sternberg Testvérek női- és férfi divatüzletéban. Szatmár, Deáktér 19 (Papolczy-palota.) A Budapesti áru tőzsde iiivatalos árjegyzése 1903. január 19-én. Búza Súly minős ég kilogrammokban 76 J 77 y 78 11 79 Tiszavidéki — 1 8.20—8.25 8.25-8.35 Feliérmegyei 7.95—8.05 8.-----8.10 8. 10-8.20 8.15—8.25 Pestvidéki 7.95—8.05 8.-----8.10 8. 10-8.15 8.15-8.25 Bánsági 7.85—7.95 7.95-8.05 ! 8.-----8.15 8. 10—8.30 Bácskai ári 7.90—8.15 tk 50 kilogr: 8.05—8.25 Lmmonként?] 1 8.2Ó-8.30 Judapenten.* i • : Fri- és női divat czikkeket, kalapokat, ingeket, eső-ernyőket, clase, svéd és szarvasbői női- és férfi kesztyűket több száz alakban a legjobb mkiőségü gallér és kézellőkot/ji 'híren oroszlán védjegygyei le? |j| * jobban olcsón lehet beszerezni IT Y divatüzletében SZATMÁR, ü|jl De^jttjér lO. szám. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom