Szatmári Friss Ujság, 1902. december (1. évfolyam, 79-88. szám)

1902-12-08 / 85. szám

fl

r. Etfoiyain. 81 szál.

Szalmái, I9G2. fiatfö, decamSer 8.

v---------ik

.

f-1? Wtlfa mrtMrtl: XAJDXK ÁBJPÁD.

0MrfcflfjrtŐAág éfl kiadóhiTt&d :

BOR VA I JASfOü

Mnjvnyeißd&ja

Eaa .aá roa, EötvSü-atoa i- Telsían 53.

Ä fr j

«. -4eps szama 2 isu-------------------------Mag

jslsailr ■üad«iuu@ karám regpL v

«irdatáMk felvéteti) «kr

Marva! JaiM k(taf^

nyomdájában, raiuniat L£v»y Miksa könyv- karoskaUsébaa.

J ------------------- — ... ■ ■■ .. ■ —■■■■-■■,■—.............-....- ■■■»■■ ....... ,, , ........

, .*&*■

. tor««c:::io map feaátséga.

Több.s;.öi u’egem'éi.eztünk már a horvátországi m&j var katolikusokról, kiket a horv.it ióii:-d katolikus papok saját hatáskörükből, a kezükben levő hivatalos hatalommal, minden k'gondolható módon üldöznek csak azért, hogy a ma gyarok iráni táplált gyűlöletüket-magyar hitíele:kkei éreztessék.

Tüzetesen tárgyalták n zágrábi érsekségnek a Muraközben véghezvitt dolgait is, melyek — úgy látszik — természetes következményei annak a magyar- ellenes gyűlöletnek, mely magában Horvátországban végtelen vad dütivel tóm bol. Hogy értesüléseinket jó forrásból merítettük s azok valóban szomorú tények, azt megerősíti Ható Ferenc cepini plébánosnak a P. V.-ben megjelent panaszos levele, amelyben megdöbbentő eseteket soroi fel a horvátországi róni. katolikus magyarok üldözéséről.

A zágrábi érsekség területén napirenden levő üldözések tehát végre magokra vonták a magyar katholikus papok figyelmét is s ők magúk lépnek fel horvát kollégáik ellen, nem tűrhetve már tovább azoknak embertelen eljárásait. A horvátországi magyarok üldözéséről tudomást vett a .Magyar Állam* is, mely ide vonatkozólag a következőket írja:

A horvát papságnak magyargyülöletét, mélyet a hírhedt szerémi püspök szított nagyra, sókat panaszolták eddig is. Most azonban oly botrányos eseteket sorol fel a pécsi egyházmegyének papja, Ható Ferenc cepini plébános a »Pécsi Közlöny “-ben, hogy afelett napirendre térni nem lehet.

A magyar egyházi hatóságoknak nincsen módjuk a horvát egyházmegyékbe került kát. magyarok megvédelmezésére, s a horvát autonómia szabad kezet enged a páuhorvát papoknak a magyarok zaklatására. Az élelmes protestánsok módját tudták ejteni, hogy híveik a Dráván túl is megmaradhassanak protestánsnak és magyarnak és a Horvátországba került kát. magyaroknak mindig azt bizonyítgatják, hogy magyarságukat a protestantizmus meg tudja védeni, mig a magyar katholicizmus erre képtelen.

Ez a szomorú helyzet kötelességünkké teszi, hogy a magyar egyházi hatóságot; figyelmét kérjük az alábbi esetekre» melyeknek orvoslására, ha másként nem, a római Kúria utján kellene a horvátországi egyházi hatóságokat felszólítani.

Szomorú tény tehát, magának a katholikus egyháznak hivatott orgánuma ismeri el, hogy mig a szegény magyar protestánsok Horvátországban is meg tudják védeni otthon élő magyar hit- feleiket, addig a nagy vagyonnal, nagy hatalommal rendelkező magyar katolicizmus tehetetlenül áll a zágrábi érsek horvátositó politikájával szemben. Eddig azonban mondhatta a magyar katholikus sajtó, hogy a horvátországi viszonyokról szóló hi ek csak a liberális lapok rém- latományai, de most annak a szépitge- tésnek nincs helye, miután maga 0 magyar kléxus tesz tanúbizonyságot a horvát klérus ellen. Reméljük, bogylv a magyar protestánsok tudnak valamit tenni Horvátország bitfeleikért, akkor a magyar katholikus főpapság is mec-«- jálja a módját annak, kcsy :j?- DtTfi! gyűlölet ellen végre uisvm,

i3<,

A kábel átröpitett hozzánk túl az Óceánról egy vadonatúj nevet, amely még nem szerepelt a mi lapjamk vegyes rovatában. Huszonnégy óra alatt hires.-.é lett e név: szárnyra kapta a Kecske- méthy Győző híressége.

Pmkerton. A Gonan Doybe félelmetes szimatu és logikájú regényhösőtjek, Holmes detektivr.ek a yankee-kiadása ez a Pinkerton, akinek vállalata valóságos nagyhatalom a tengerev túli. világ tesz társadalmában. Centrumából, amely Chicagóban székel, telefon- és kábelhálózat fogja be egész Amerikát, de sőt a legtávolabbi világtájakat is. Ila egy amerikai bank komolyan el aaarja csipni a tolvaját, — ha egy térj ki akarja fürkészni a feleségének titkait, — ha a millicünos apa meg akarja ismerni annak a gentiemannak az intim életét és múltját, akibe beleszeretett a lánya, — ha valaki rá akar akadni évtizedek előd Amerikába vándorolt atyjafiára, akinek nyoma veszett... azon segít az U. S. Pmterton Private Detective Company cég, amely 20.000 rendes alkalmazottjával és meg öt ennyi kisegítő személyzetével íátalál mindenkire, belelát a legpókálósabb múltba és eligazodik' a körmönfont asszonyi ra vaszságokón is.

Hogy mi az amerikai detektív jelentősége, azt mi európaiak, kellőleg meg sem értjük. Annak a bizarr világnak különleges viszonyai teremtették meg ezt a speciális típust, a mely messze tölötte ált a mi detektivüni;ön.

Newyork város három és fél milliónyi lakosát semmi sein kötelezi arra, hogy bejelentse a lakását, ha köhögik. Sem arra nem kötelez senkit a törvény, hoev csakis a valódi nevét' használja. Ha mister Brow megbukik az üzletével a 10-ik utcában, másnap uj év alatt uj üzletot nyit a másik uicában. És ez a lright. Star most azonban hogy akadjanak rá vajakire, ha szükség van a kézrekeritésére ?

Ez a detektív dolga.

Minden utcának meg v»n a maga két detektivje. De olyan két detektivje ám, akik még egymást sem ismerik. Ott élnek ők ketten, külön, békés polgárok gyanánt az utcákon: este eljárnak a

sarki bar-ba, ott megismerkednek az utca lakosságával, akikkel megbarátkoznak, meghivatják magukat a házakhoz, tgy aztán benne van a zaibkőoyvükben miuden gentleman, meg kán y, akik az

utcában laknak. Ha uj jövevény telepszik az utcaba, azt hamarabb megtudja a detektív minden bejelentő hivala inál. 8 aki bármi módon «rvanut ébreszt, azi észrevétlenül lefényképezi láthntlanul vielt Kodakjával a detektív, aki protokoi- lálja a gyanús egyént s elteszi a fényképét, meg a róla följegyzett adatokat — amisorra majd szükség lesz rá.

Ezek az u:ca-detektivek látszólagos i jelentéktelenségük mellett a legfontosabb • szolgálatokat teszik a rendőrségnek. Ok I ritkán — úgyszólván csak véletlenül — | kerülnek nagy esetek felderítésébe : az

ő feladatuk csak megfigyelni a mindennapi élet aprólékosságait. De a kiván- dur ók százezreinek a nyomára az utcát; detekuvjeinek a zsebkönyvei réven tatáinak rá.

A rendőrség kutatásaiban a legerősebb szövetséges társ még a pósta. Aki egyetlen levelet kapott Amerikában, az már nyomott hagyott maga után. Aki elköltözik s ismeretien helyen azt hiszi, hogy nyomot veszített, arra is rávezet a pósta.

Ez a szervezet adja a magyarázatát annak, hogy a látszólag legreridezetle- nelió viszonyok között élő Amerikában, ahol az öt világrész minden salakia összegyüiemlelt, aránylag a legkönnyebben. találnak rá a bűnösre, ha keresi*.

Ez a keresés azonban természetesen már nem pusztán az utca detektivjei- nelc a dolga, hanem a magándetektív vállalatoké és a sajtóé.

Pinkerton cége regényhősként tűnik fel elöltünk, különösen amióta egy kábelhír azt is elmondja, hogy Pinkerton emberei régóta a kezükben tartják Kecskeméthyt.

Ez az clfogalás — ha igaznak bizonyul is — éppenséggel nem boszorkány ság amerikai értelemben. Alig van hét, hogy a tengerentúli napi sajtóban valami szenzációs bűntett elő rie fordu1- jon. Oivkor a regényhó legmerészebb fantáziájával vetekedő esetek, a valóságban megtörtént esetek foglalkoztatják a detektiveket, akik a talányt hamarosan inog is oldják. i

Ebben pedig jelentékeny szerepük van a lapoknak, mert az amerikai riporter

egyúttal d tekiiv is.

Sztiájk egy gimnázLmüan,

— Saját tudósítónktól. —A közoktatásügyi min:szterium me feltűnést keltő táviratot kapott Veszprémből, amely példátlan esetet jelent.

A távirat szerint Veszprémben, az odavaló gimnázium hetedik osztályának tanulói kimondták a sztrájkot egy tanár miatt, aki állítólag tulszigoru Volt velük. A hetedik osztály példáját a többiek is követni fogják és ezért a gimnázium igazgatója táviratban kér sürgős intézkedést a kultuszminisztériumtól.

Távirati kérdezősködésünkre a furcsa r ztrájk előzményeire vonatkozólag a következő jelentést kaptuk;

Az eset előzménye az, hogy ez év szeptemberben helyezték Veszprémbe a nagykárolyi piarista gimnázium tendká-zából Schuitheisz Vincze tanárt a mennyiségtani és fizikai tanszakra. Az áthelyezés oka az volt, hogy a múlt iskolai évben a nagykárolyi gimnázium hetedik osztályú tanulói nem jártak az óráit a. Schuitheisz tanár a hetedik osztályban nem azt adta elő, amit a tan- terv előír s nem is abból a könyvből, amit a tantestület megállapított.

Schuitheisz tanár ur még a nyolcadik osztály mennyiségtani tananyagánál is magasabb műveletekkel kezdette az előadást és igy a diákok nem is tudták megtanulni a feladatokat még a jeles sem s természetesen nyakra-főre be- szekundázta őket és a havi konrerencián sokat megintett. A diá ok panaszkodtak az igazgatónak, kérték a tanárt, de hiába.

Múlt hó 28-án, pénteken ismét sok leckét adott löl a tar-ár az érthetetlen hieroglifákból és azt mondta, hogy aki nem fogja elkészíteni, azt karácsonykor okvetlen elbuktatja.

Ekkor a $iákok elhatározták, hogy nem mennek Schuitheisz tanár óráira. Szerződést csináltak, valóságos sztrájk módjára és azt mindnyájan alMrtäk. Küldöttségileg kérték az igazgatót, hogy Schuitheisz óráit adja át más .anárnak, de az igazgató kicsapással fenyegette őket, ha nem mennek Scliul- tlieisz óráira. Erre a diákok táviratilag küldték el panaszukat a főigazgatónak s kedden meg táviratot menesztettek a kuhuszminiszlerhez. A tantestület is sürgős fölterjesztést tett a , főigazgató' hoz, hogy mi módon járjon el a diákok ügyében.

Érdekes, amint a 40—50 diák za- jongva sétál az utcákon, Sckultheisz tanár órái alatt. Este pedig egy diáktanyán gyülekeznek és izgatottan tárgyalják a sztrájkot.

Ugv értesülünk, hogy a többi ősz. tályok is követni akarják a sztrájkoló osztály példáját.

Vilmos császár betegség©.

Boriin, dge. §. Vilmos császár ma tért vissza. Szembaja, a melyről már té tünk jelentést, nem rosszabodott, de azért az orvpfok ajánlatára, rendkívül óvatosnak keQ maradnia, A császárnak vasárnapon Siowenitzben tartandó vadászata elmarad.

Maordovda reformja.

Konstantinápoly, dec. 6. A szultán tervezetet dolgoztat ki, a melylyei Macedón jelenlegi közigazgatásán jaritani akar.. Intézkedés ’ történt, hogy ezentúl keresztények is törvényszéki hivatalnokok és politikai hatóságok lehessenek.

*