Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)

1902-11-04 / 53. szám

fv KJ^ 2 ä sagykátai rab'ógyilkosek. Budapest, nov. 3. Három rabviselt embernek borzalmas gaztettét tárgyalja a gestvidéki esküdt- bíróság. A vádlottak Ördög Tóth Pál, Kármán Mátvás és Tilalmas Vonnák Mátyás nagykálai napszámosok. Hárman arra szövetkeztek, hogy Lövinger Lipót nagvkátai kereskedőt megrabolják s ir­galom nélkül megölnek mindenkit, a kit a házban találnak. Január 18-dikán, este 8 óra tájban ál­lított be a három haiamia Lövingerhez, a kinek háza . közvetlenül a kaszinó mellett van. A feleségén kivül, aki ál­dott állapotban volt, Braun Károlyné, Lővingernek egy rokona, s Bányai Er­zsébet cselédleány volt a házban. A csálád éppen vacsoránál ült. amikor Tóth Pál és Kármán Mátyás belépett. A harmadik a folyosón maradt strázsá- ;nak. Tóth Pál pisztolyt szegezett Lövin- :ger mellének, s a pénzét követelte. Lő j vinger dulakodni kezdett a horamiával a ki rásütötte a pisztolyt. A golyó nem talált s Lővingernek sikerült, bár a rablók össze-vissza szurkálták, az ut­cára menekülni. Átfutott a kaszinóba, s elmondta, mi történt vele. Ez alatt a haramiák agvonszurták Lövinger fele­ségét, Braunnét és a cselédet pedig úgy összeszurkálták, hogy azok csak hóna­pok múlva gyógyultak meg. A rablásra már nem volt idejük, mert a kaszinó­ból és a szomszédból összefutottak az emberek. Vonnák és Tóth Pál még ide­jében megfutottak, de Kármánt az ud­varon elfogták. Megnevezte nyomban a cimboráit, kiket másnap a csendőrök letartóztattak. A pesividéki esküdtbiróság előtt gyil kossággal, gyilkosság kíséretével és rab­lás kíséretével vádolva állott ma a há­rom haramia, kik közül csupán Kármán vallja be töredelmesen a bűnét, két társa ellenben konokul tagad. Az Ítélő tanácsban Rónay Kamii kir. táblai biró elnököl. A vádlottakat Babó Mihály dr., Kéllv István dr. és Metzler Gusztáv dr. védik. Kót-kéí bőtlönőr kisérte be a vádlotta­kat, kiket az elnök még az esküdtszék megalakítása e ölt az általános kérdé­sekre hallgat t: ki. Az elnök íöiolvassa a vádlottaknak az ügyészség vádiratát s először is Kármán Mátyást veszi vallatóra. Kármán töredelmesen beismeri, hogv bűnösnek érzi magát. Aztán elmondja részletesen, mint szövetkezett cimboráival a rabió- gyilkosságrn. Lu, úgymond, kocsis voltam Löwinger- nél s ugyenakkor ott szolgált, mint cseléd, Nagybányai Erzsébet. Ez be­szélte nekem, bogv mennyi pénze van Löwingernek. Mikor hazajön a vásárról, belüggönyőzött abia mellett olvassák a pénzt, 6 meg a felesége s kelten alig győzik ezt a munkát. Még aznap talál­koztam Vonákka), aki nagyon el volt keseredve. Elmondtam neki, hogy Lö- wingeméi lehetne pénzt szerezni, Von- náknak tetszett a dolog s harmadiknak Ördög Tóth Pált ajánlotta. Hárman aztán kezdtünk tanácskozni. Én azt ajánlottam, hogy kormozzuk be az arcunkat, de Tóth és Vonnák abba bele nem egyeztek. Ördög ezt mondta, minek bekormozni az arcunkat, nem kell félni, hogy valaki elárul bennünket, mert ő mindenkit le fog szúrni. Annyi az ember élete, mint a verébé, mondotta Tóth Pál. Vonnák kijelentette hogy a io.yosóu fog őrt áliani s a ki ki­vagy boa kain a menni, azzal majd leszá­mol ő. Január 18-ikán es e elindul­tunk hárman Lövingerékhez. A kis ka­put magunk után bezártuk, s én elő­ször is a kis cselédet kerestem. Vonnák azt mondta, hogy szúrjam le őt, a hol találom. Az istáiéban találkoztam Nagy­bányai Erzsébettel. Azt monytkm neki, hogy vcszőt akarok venni, vezessen a gazdájához. A cseléddel beléptünk a szobába. Velünk Tóth Pál is. Tóth Pál rákiáltott Lövingerre. Kutya zsidó, tedd össze a kezedet, mert agyonlőlek ! Lövinger dulakodni kezdett Tóth Pál­lal, a ki erre rásütötte a pisztolyát. A golyó az éri fülem mellett röpül el, még a bajuszom hegyét is megpörkölte. Lővingernek mégis sikerült kimenekülni az udvarra, s Tóth utána ment. É köz- een a cselédleány az ablakén akart ki- ugrani, fin megfogtam s ijedségemben összeszurkáltam. — Maga rabolni ment, és megijedt ? Hogy Lövinger inegiledt, azt értem. De hogy maga megijedt, azt már csak nem akarja velünk elhitetni, jegyezte meg az elnök. Maga aztán Lővingernét is össze­szurkálta. 18 szurrát ejtett a szerencsét­len asszonzon, a ki áldott állapotban volt. Aztán nekiesett Braunénak, s azt is megszurta. Az elnök : Azt mondja Tóth Pál, hogy ő ott sem volt, hogy nem is ismeri ma gát. A vádlott : Megesküszöm rá, hogy úgy történt, a mint én mondom. Tóth Pál még azt a tanácsot adta nekem, hogy tetessem bolonddá magamat, akkor legföljebb egy-két esztendeig a bolon­dokházában fognak tartani s aztán ki­bocsátanak, Vonnáknak, mondta, úgy sem lesz baja, mert ő nem csinált sem­mit, ő dedig, Tótk Pál, tagadni fog. így aztán mind a hárman megszabadulunk. Az elnök : Milyen viszonyban volt maga Lővingerrel ? A vádlott : A cselédje voltam. — Az eset szombaton január 18-án történt, Másnap vásár volt Nagy Kátán, s maga tudta, hogy Lőwinger marhát akar venni, tehát van pénze. — Én, kérem, onnét tudtam, hogy van pénze, mert a cselédleány mondta. Őrdögli Tóth Pál, a második vádlott, kijelenti, hogy ő nem érzi magát bű­nösnek. — Hol volt maga janár 18-án ? — Odahaza voltam. — Egész napon át ? — Nem. Délben Szegedi Istvánnál voltam. — No lássa, ez már fontos vallomás. A vizsgálat során azt mondta, hogy egész nap ki sem mozdult a házból. Fontos ez a vallomása azért, mert akkor délben kapta a pisztolyt Szegeditől. Hát este hol volt? — Otthon voltam. — Ez nem igaz. A saját apja, a testvérei fogják majd itt mondani, hogy maga éppen abban az időben nem volt otthon, mikor Köwingernél ez az eset történt. Maga azért járt Szegedinél is, hogy azt a pisztolyt elkérje tőle. — Sohasem volt nálam ez a pisztoly. Most lá.om először. — Ezt a pisztolyt Béres kúriai biró adta oda Szegedinek. A pisztolyt Löwin- gernél találták, mert az a dulakodás közben kikapta a maga kezéből. Hogy került hát ez a pisztoly Löwingerhez, ha nem maga vitte oda ? — Azt én nem tudom. Olyan ártatlan vagyok én, kérem, mint még soha. — Megálljon csak, még nem fejeztük be. Mikor magát a csendőrök elfogták, véres volt a csizmája. Mitől volt az véres, ha nem a Lőwinger vórezte be ? — Azt vagy egy nyúl vérezte be, me­lyet előtte való nap j fölrúgtam, vagy a kezemtől lett véres. — No majd megmondják a tanuk, hogy ez a maga kése volt. Van aztán még egy nevezetes dolog. Kármán el­mondja apróra, hogy magának mi része volt a dologban ? — Kármán takarózni akar velem. — Nincs arra szükség, hogy magával takarózzék, elvállalja ő őszintén a maga baját. Nem hazudik Kármán, mert min­den szava összevág a tanuk vallomásá­val. Az elnök szembeállítja Tóth Pált Kár­mán Mátyással. Tóth Pál: Sohasem láttam ezt az embert. Kármán : nem ismersz ? No hiába tagadsz. Te adt d a kést, meg a sze- aercét, te osztottad ki köztünk a sze­repet.] Az elnök: Hát a községházán mit kiáltott oda magának ? Kármán: Azt mondta: Vonnák sza­badul, te bambának tettesd magadat, én pedig tagadni fogok. Tóth Pál: Nam igaz. Az elnök: Vonnák Mátyásnak hivják azt az embert, a kit maga 1884-1 en meggyilkolt és kirabolt. Lecsalta egy pincébe, ott megölte cs elásta, s elra­bolta kilenc forintját meg a szűrét A ki kilenc forintért embert öl, az még könnyebben határozza el magát olyan gyilkosságra, melyből jóval nagyobb hasznot remél. Tóth Pál: Nem azérj viseltem jól ma­gamat a börtönben, hogy visszakerüljek oda. Elnök azután a tárgyalást d. u. 4 óráig felfüggesztette. S nagykanizsai öngyilkos. A minap a lapok Hauser öngyilkos' ságának hirét hozták, de egy másik táv­irat megcáfolta ezt a hirt. Mpst erre vonatkozólag jelenti tudó­sítónk : Hauser János dr szeptember 27 én este szökött meg Nagykanizsáról, noha rendőri őrizet alatt állott, mert a királyi ügyészség már elrendelte letartóztatá­sát. A nagykanizsai kir. ügyésznek tudo­mására jutott, hogy Háuser Háger Jó­zsef álnév alatt Salzburg vidékén bujdo- sik s hogy erre a névre Linzbe poste restante leveleket vár. A királyi ügyész október 21-én arcképének és pontos sze mélyleirásának megküldése mellett meg­kereste a linzi renoörséget, hogy Hausert tartóztassa le. A linzi rendőrség azonban nem telje­síthette a megkeresést, mert a posta a leveleket Regensburgból érkezett távirati utasításra oda küldötte. A királyi ügyész erre a regensburgi rendőrigazgatóságot kereste meg Hauser letartóztatása vé­gett. A regensburgi reudőrség Hausert, aki a postahivatalban csakugyan jelentkezett leveleiért, október 31-én délelőtt tizenegy órakor letartóztatta. A letartóztátás megtörténte és a sze­mélyazonosság megállapítása után Hau­ser egy őrize len pillanatban sztrichnint vett be s pár másodpercnyi vergődés után meghalt. Erről Stobalus regensburgi városi ta­nácsos a királyi ügyészséget táviratban értesítette. Ugyanazon a napon, vagyis okt. 31-én a regensburgi törvényszék értesítette a nagykanizsai kir. ügyészséget, hogy Hauser János halálának okát s személy- azonosságát a bíróság megállapította és megkérdezte az ügyészséget, hogy meg­engedhető-e a holttest eltemetése. Áz ügyészség az engedelem megadása ellen nem tett kifogást, de kérte, hogy a holttestet fényképezzék le, A család a temetésen nem képviseltette magát. LEGÚJABB. Sándor király Budapesten. Belgrad, november 3. (Saját tudósi­tónk távirata.) Sándor szerb király leg­közelebb Budapestre utazik, hol a ma­gyar királylyal fog találkozni és mint annak vendége néhány napot Budapesten fog tölteni. A sztrájk. Lille, nov. 3. A bányatársaságok és bányamunkások megbizottainak értekez­lete után a társaságok képviselői a szabad úgynevezett sárga munkás­szindikátus képviselőivel is tanácskoz­tak, akik az első konferenciából ki vol­tak zárva. Az utóbbiak kijelentették, hogy a közmunkaügyi minisztert táv- ratilag arra kérték, hogy választott bírósággal vizsgáltassa meg követelései­ket. A társaságok képviselői hozzájárult ehez a kívánsághoz. Merénylet egy ügyvéd ellen. Oravlca, nov. 3. Egy temesmegyei, sziklovai oláh, Brinzei Trifun ellen ke- resetképteien szülei port indítottak, hogy tartsa el őket. A por tárgyalása mára volt kitűzve az oravicai járásbiróság lelőtt. A bírósági épület folyosóján. Brin- zei megtámadta szüleinek ügyvédjét, Cornian Péter doktort, s három 1 ’sszu-. rással leteritette. Bár az ügyvéden téli-! babát volt, sérülése mégis veszedelmes. A merénylő annyira tombolt dühében, hogy megkötözve kellett fogházba s '[• !itnn:. Vilmos osászár útja. London, nov. 3. Félhivatalosan jelenti, hogy Vilmos császár angolországi láto­gatásának csak magánkaraktere lesz. A császár megérkezése után azonnal Sand- ringhambe megy Edvárd király látoga­tására. Még az is kétséges, vájjon vonul-e ki diszőrség a császár fogadására. A császár látogatásának magánkaraktere mellett, is, meg fog ismerkedni az angol kormány összes tagjaival, a kik akkor a király vendégei lesznek. A császár tiszteletére vadkacsa és lácánvadászat lesz. Srioszt vendége. Trieszt, nov. 3. Ma reggel 9 óra 40 perckor a görög király Triesztbe érkezett. A vasúti állomáson a hely­tartó, a görög főkonzul, a trieszti görög kolónia és az Amfitrite görög királvi jakt parancsnoka üdvözölte a királyt, aki egveaesen az Amfitrite fedélzetére ment. Lengyelek a temetőben. Lemberg, nov. 3. A lengyel diakok tegnap kivonultak a temetőbe, a hol a szabadsághősök sírjánál hazafias besze­deket mondtak és nemzeti dalokat éne­keltek. Útközben a ruthének tüntettek a lengyelek ellen, a kiknek énekét lehur­rogták. A tüntetés később ismétlődött s a rendőrség volt kénytelen a rendet helyreállítani. Széli Kálmán Cécsben. Budapest, nov. 3. Széli Kálmán mi­niszterelnök szombaton reggel Bécsbe érkezett s már szombaton délelőtt tizen­egy órakor a király hosszabb magánki­hallgatáson fogadta. A miniszterelnök szombaton déli egy órakor résztvett az ő fetsóge elnöklésével tartott tanácsko­záson, a melynek tárgya a véderőj avas­lat volt s vasárnap Rátótra utazott, a honnan ma visszaérkezik a fővárosba. Egy német képviselő halála. Berlin, nov. 3. A német birodalmi gyűlés kiváló tagja, Rickert Henrik ma reggej Berlinben meghalt. Rikert 1833 bau születtett Danzigban; fiatal korában újságíró és lapkiadó volt; 1870 óta tagja volt a porosz képviselőháznak, s 1874 óta a birodalmi gyűlésnek. Mindig szabadelvű politikát követett, s parla­menti beszédeivel pénzügyi kérdésekben nagy tekintélyre tett szert. Tőzsdei jelentések. Csendes irányzattal és változatlan árak mellett 160 mm. búza került for­galomban. Közvágóhidi aertésvásár. (Hivatalos jelentés déli 12 óra­kor.) Tegnapról maradt 767 darab. Ma érkezett 413 drb. Összesen 1180 darab. Déli 12 óráig eladtak 242 da­rabot. Mai árak : Öreg sertés, má­sodrendű, 88 korona. Fiatal sertés nehéz, 96—100 korona. Középsúlyú 100 korona. Süldő 90 korona, 100 kilogrammonkint élősúlyban, minden levonás nélkül. A vásár lanyha volt — Vásárcsarnok árai : A ma igen élénk forga ómban az élelmi cikkek mennyiségre és minőségre teljesen meg­feleltek a keresletnek és az árak cse­kélységgel csökkent A ma hahus ele­jét 152 fillérért, szegyét 120 fillérért, hátulját 168 fillérért, rostélyost 160 fil­lérért, a borjúhús elejét 160 fii1 érért hátulját 180 fillérért, combját 184 fillért ért, szeletet 220 fillérért mérték a ke­reskedők- Sertéshús kilója 144 fillér, disz­nózsír kilója 140 fillér, csemegeszőllő 56 fillér, karfiol darabja 40 fillér, feje káposzta darabja 16 fillér, vörös ká poszta 20 fillér, kelkáposzta 4 darab 20 fillér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom