Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)

1902-11-04 / 53. szám

SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG

5

Haltenyésztés.

A m. kir. földmivelésügyi kormány most adta ki „Magyarország föl dmi ve lésügye“ 1897—1002 czimmel, arneny- nyiben Szamos folyónk egykor dúsan halat termő víz volt,a „Haltenyésztés“ czitnü közleményt vettük ki fenti könyvből, egy kis okulás szempontjából.

Hazánk óriási vízhálózata régebben, sőt még e század első felében is igen bővelkedett, halakban: a magyar vizekben élő halfajok száma meghaladja a 60-at, melyek az ország különböző vizeiben igen jól tenyésztek.

fí halböség mellett a hal országszerte közhasználatú és olcsó élelmezési czikk, a halászat pedig számottevő jövedelmi forrás volt.

A század második felében azonban a nagymértékű folyam-szabályozás, ármen tesi- tés, vizmenti rétségek, mocsarak kiszárítása, a folyton emelkedő vizi forgalom, a viz hajtó erejének kihasználása végett emelt duzzasztó müvek, néhol még a gyári hulladékok és szennyvizeknek a folyóba való ereszté-e mind csuk arra hatott, hegy a halak természetes szaporodását gátolja.

De ez el szemben az 1838. évben alkotott halászati törvényünk a gazdaságilag fontosabb halfajokra nézve a törvényben felsorolt ívási időszakban és bizonyos mértéken aluli halak kifogására, valamint a káros vagy pusztító fogási módok és eszközök használatára nézve tilalmat állított fel. Azonkívül, mivel a közvizekeu a halászát gyakorlására nézve a szomszéd birtokosok érdelei és az okszerűség követelményei is korlátokat alkotnak, halászati törvényünk kimonía azt. a sarkalatos elvet, hogy ott, a hol egyes tulajdonosok vizterületének kiterjedése vagy helyzeti fekvése miatt e föltételek nem teljesíthetők, a halászat csakis társulati utou gyakorolató. Törvényünk tehát azt az irányt jelölte ki, hogy a halászat minél nagyobb területeken egyöntetű kezeléssel űzessék.

Ennélfogva a haltenyésztést két irányban lehetett és kellett előmozdítani : úgymint közvizeken halászati társulatok alakításával, rnzgántu- lajdorrt képező vizeken pedig a pont}', süllő s pisztráng- tenyésztő halasg izdaságok fejlesztésével. Ez utóbbi tevékenység gyorsabban vezetett

19©2, nevember 4.

eredményre, mert ennél kiki egyéni munkájával mozdíthatja elő érdekeit, holott a közvizek értékesítése csak együttes munka utján lehetséges.

Mindkét irányú tevékenységet, üzemtervek készítésével fáinogadta. A szakértelem terjesztése czéljából állami ösztöndíjjal tó kezelők nyertek kiképzést, azonkívül a kassai vizmesteri iskola 1899-ben a halászatot is felvette a rendes oktatási tárgyak közé, hogy az onnan kikerülő egyének a gazdaközönséget halászati ügyekben is szolgálhassák. Ugyanezen évben a földmivelésügyi minisztérium anyagi és szellemi támogatása lehetővé tette egy „Halászat“ czimü szaklap létrejövetelét.

Vizeinknek hallal való benépesítése érdekében a kormány évröl-évre nagyobb mennyiségű ikrát, a ráktenyésztés emelése érdekében pedig 1898. óta tenyészrákot is osztott ki.

A tógazdaságok közül, mint nagyobbak, említésre méltók a tatai, nagyigrnándi, simon- tornyai, duna-adonyi, bellyei uradalmaknak, továbbá Szabadka városának palicsi tógazdaságai, meWek valameny- nyien 100 holdnál nagyobb terjedelműek s az utóbbi

években jöttek létre.

E föllendülésnek Köszönhető, hogy a hazai termés az utóbbi években végkép kiszorította a cseh pontyót. Emellett a fogassüllöikrák- nak a nyílt vizeken évek óta folytatott kihelyezése azt eredményezte, hogy ezen halfaj nagy mértékben szaporodott, behozatala pedig rohamosan apadt és remélhetőleg rövid időn belül teljesen meg is fog szűnni, a mi már csak azért is fontos, mert az Oroszországból ide kerülő silányabb minőségű süllők veszélyeztetik a mi elismert több minőségű süllőink hírnevét.

A külföldi, különösen a romániai halbehozatal okozta versennyel szemben csak egy módon lehet sikeresen védekezni, ha t. i. a jegelt vagy a hosszú szállítás miatt állott, tehát silányabb áru helyett, itthon termelt friss halat tudunk méltányos áron a fogyasztó közönségnek adni, a mi ismét a belföldi termelés lehető nagy mértékű fejlesztését teszi szükségessé.

Erre irán) ul a földmivelésügyi miniszter abbeli törekvése, hogy a nyílt vizeken — első sorban a Dunán;

a Tiszán, azután kisebb folyókon — halászati társulatot szervezzen.

Ma már 55 társulat működik 252,199 kát. holt víz- területen s így hazánk nagy föl)-óhálózatán a rendszeres haltenyésztés biztosítottnak tekinthető.

HÍRÜK.

Napirend. Kedd november 4. Rom. kath. és Prot. Károly. — Görögorosz (októb. 28,) Albert. — Nap kél 6 ó. ől p. nyugsz. 4 ó. 87 p Hold kél 10 ó. 44 p. ny. 8 ó. 2 p.

— A „Kölcsey-kör“ irodalmi szakosztálya tegnap d. u. 5 órakor a városháza nagy termében filé.-t tartott, melyen el lett határozva, hogy a régi szokásos matinékat e hó második felében megkezdik. így tehát a rég nélkülözött és közönségünknek olyan kedves matinéi nemsokára újból megkezdődnek.

— Uj doctor juris. Stoll Tibor, Stoll Gábor nagybányai kir. közjegyző fia a napokban a jogi doktorátust Kolozsvárott le tette, e ugyanott f. hó 31-éu doktorrá is avatták.

— Áthelyezés. A vallás és közokt. miniszter Sax Rezső nagy- báuyai áll. főgyimnásiumi b. tanárt a dévai főgymnásiumhoz helyezte át. Sax f. hó 29-én el is utazott uj állomás helyére.

— Három gyermek halál veszélyben. Múlt október hó 31 én a nagybányai Postatéren reggel fél 8 órakor, könnyen végzetessé válhatott véletlen véletlen szerencsétlenség történt. Zá- vadszky toronyőr éppen szolgálatot teljesített, a szt. István toronyba i őrködött a város közbiztonsága felett, mialatt saját házánál ütött ki a tűz. — Három gyermeke minden felügyelet nélkül odahaza volt. A legnagyobb 6 éves, a legkisebb alig 2 éves. — Eddig nincs kiderítve, hogy mi okból, a szobában tűz keletkezett, mely csukhatnál- megtöltötte az egész helyiséget. A gyermekek pedig aludtak. Mikor a füst már kifelé is tódult a házból, két tűzoltó a közeli őrtanyáról észrevette a bajt, átfutott s behatolt a lakásba, a honnan a fuldokló gyermekeket élve mentették ki bár a holmi legnagyobb része oda égett. Dr. Winkler Jenő részesítette a kicsinyeket első orvosi segélyben S mint halljuk, semmi bajuk sem lesz. Borzasztó vége lehetett volna ennek is, ha véletlenül észre uein veszik a tüzet. íme, megint egy példa és pedig komoly inlő példa arra nézve, hogy a szülők ne hagyják soha felügyelet nélkül odahaza gyermekeiket. Ha szegénységüknél fogva másképp nem tehetnek, legalább vigyék be valamelyik óvodába, a hol szívesen vigyáznak a kisdedekre.

— Záróvizsgálaf. Zelinger

Adolf tánezmester f. hó 8-án a Vigadó nagytermében tartja az ev. ref. felső leány növendékeivel a következő műsorral záróvizsgá- latát: 1) A leány növendékekből összeállított élőkép. 2) Négyes magyar táncz, lőj ti k : Juszkó

Jolán, Király Inna, Király Lenke és Markos Jolán. 3) IíeitŐ3 tót táncz, jelmezben lejtik : Bakcsy Liliké és Zelinger Irénke 4) Spanyol nóptáncz (: Chuchuka :)

előadják: Dörner Hedvig, Mándy Ilonka, Hajtajer Mariska és Sza- leczky Irma. 5) Szerpentin táncz szólóban, előadja a kis 4 éves Mándy Margitka. 6) Spanyol- Boleró, bemutatják : Zelinger Ilonka és Demjén Sándorka. 7) Kettős magyar táncz, előadják: Hajtajer Mariska és Szaleczky Irma. Belépő dij szeméiyenkint 2 korona, diák-és táneztunulójegy 1 korona. Karzatjegy, mely a terembe lépésre nem jogosít, 60 fi. Kezdete pont 7 órakor. A színpadi műsort a földszinten követi: a Lincze négyes (Les lanciers a la coure) bemutatja 8 pár. b) Japán legyező táncz a) „Gésák“ ez. operettéből alnkitva) bemutatja 16 leánynövendék. c) Magyar palotás táncz és körcsárdás, bemutatják az összes növendékek, d) Sesessios franczia négyes (bemutatják az összes növendékek, e) Körmagyar, a legszebb régi daliás időkből való magyar társas táncz; lejtik az összes növendékek, f) Magyar körtáncz egészen uj; bemutatják az összes növendékak. g) Grazi' ana, boston keringő, sétupolka stb. körtánezok ; bemutatják az összes növendékek. A műsor után általános táncz.

— Árverés less november 7-én d. u. 2 órakor Szatmáron Attilia utcza 11 sz. a., mely alkalommal bútorok és többek között egy fedett uj kuglizó is teljes felszereléssel biróilag elárverez tetik. 5—9

Nyilttér*)

Ebre bízta a hajat Szatmárnémeti sz. kir. város, a

mint bebizonyosodott a városi fogyasztási adóhivatalnál. Ugyanis a városi fogyasztási adóhivatal vezetője, Demjén Józsefről, ki lett derítve, hogy minden év október hó első napjától a következő év márczius végéig 30—40 sertést 1 vág, s azonnal orvosi vizsgálat nélküli szalonnáját, paprikásán elkészítve a szatmári kereskedők utján eladatja, busát pedig vendéglősöknek és házhoz magánosoknak elárusitja. Ezen sertések után fogyasztási adóban 5 K 15 f helyet 65 azaz hatvanöt fillért fizet, ha fizet? Bár ez is elég arra, hogy ellene alapos kifogások támasztassanak, de nem mulaszthatjuk el annak felemli- tését, hogy a másoktól nagymennyiségben vett borseprőt kifőzette és a nyert égettbor ho- vátiinéséről senki sem tud semmit. Czélunk egyedül az, hogy amennyiben a mi általunk vágott jószágok állatorvosi vizsgálat alá bocsájtatnak és utánok jó magas fogyasztási adót fizettetnek, scsak iparengedély mellett vágatnak le s azonképen járjanak el a hatóságok másokkal szemben is a sertések levágásánál, elárusitáeá- nál és az égett borok rnanipulá- tiójánál, még ha azok a ívárosi fogyasztási adóhivatal vezetői és alkalmazottjai is.

Nem hagyhatjuk figyelmen kivid azt sem, hogy feutnevezett fogyasztási* adókezelő — a ki mindenkit gyanu-it és üldöz, — a ki őszerinte visszaélést követ el — saját házánál perzselted a levágott sertéseket — a minek bizonyítékaira hivatkozunk a helybeli rendőrségre.

Izsák Hermán és Társai

mészárosok.

*) E rovat alatti közlőitekért nem felelős a Szerk,