Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)
1902-10-16 / 25. szám
x Sitiid Friss Uj Szarmar, '902, esflMk. oktöSer !6. Szerkesztőség és kiadóhivatal: nOSVAIJÁNOS kőnyvnyoiodája SiatmAroc, Sötvös-atoa f. Telefon 73. Felelés szerkesztő: 2SAJDIK ÁRPÁS. Eps szarni 2 y Legfeienik ninceaoaj korán riggeL .Hirdet?"ek ieívétetaefo JSorvni Jóm * könyvi* nyomdájában, valamiig '.6wj HiKitai kör.y ». /.. kereski délében. InterpelEáoló a kolozswári ffissnep ü királyi riSntós és a Ház. ft hatósági urak. Budapest, okt. 15. Készül az uzsora a fogyasztók zsebe ellen. A ‘-ösztök. » kartellek romboló hadjáratának kedves ideje : a tél- Meglapul ilyenkor a szegény embernek még a káromkodása is, a mely pedig egyetlen vigasztalása sorvasztó küzködésében. Nem sok termett. A mi termett, arra szabadalmat szerzett a vállalkozás, amely, meghazudtol minden nemzetgazdasági tételt kínálatról, keresetről s beáll maga árszabályozó tényezőnek. Nem panaszoljuk a múltai. A vásárcsarnoknak cimzett fényes paloták ordító bizonyságai ázsiai voltunknak. Amely opiumos észjárás szerint építtetvén, se jók, se szépek se célszerűek ; azontúl drágák a közvetítő kereskedőké k s átutalással a fogyasztónak. Mondjuk, hogy nem vásárcsarnokok drágították a közélelmezést. De drágítják és drágították azok, a kik hatósági címerrel ránehezedtek e város közélelmezésére ; akiket hatósági közvetítőknek címezünk. Micsoda szörnyeteg ez a hatósági közvetítő ? Miért rendezkedett be a vásárcsarnok azért, hogy két esetleg három vállalkozó kénye szabjon árat a termelőnek és a fogyasztónak. Miért nincs meg a nagyvásár- iók szabad versenye ? Miért privilé- gizálnak Vámos Brustokat és Magyar mezőgazdákat. Miért, hogy nemzeti érdek e közvetítők prosperálása s miért kell még helybérle- engedés árán is c.re törekednünk, hogy zsebünk rovására néhány dnsentlemón diktáljon ? Miért? Mert a három halom országában a valaki a cél. Épitünk valakiért, valakinek. Kitűnő akeramit, nagyszerű a gránit, ha ez a kerámit vagy a gránit valakié. Szabályozunk utcát, kisajátítunk házat, ha valakinek kedveskedhetü k. Esküszöm a Lucenbacher utódaira, hogy igy igaz. Az élelmezés pedig drága, mert így akarják a hatósági közvetítők. Leleplszeit sikkasztás. (Az elhunyt bűne.) Szeged, okt. 14. Nagy pori vert fel két év előtt egy msgssrangu szegedi pén ’ ügyi tis;r /i'Mő öngyilkossága. Meglepte az egész várost hivatainoktársait, jó baráti', az esete, Nyomnan utána találgatni kezdték az okát, nogy mi kényszerítheti végzetes tette elkövetésére. Legközelebb állott az á ő tevés, hogy sikkadott, majd nem tudta mir leplezni a c^eleményeii és öngyilkos lett. ' A vizsgálat nyombí r. megindult, de részleteiből nem szivárgott ki semmi. Az elhunyt tisztviselőt védte mindenki, mert bárha mulatós természetű volt és szerette a vadászatot meg a barátko- zást, soha nem adott okot olyan feltevésekre, mintái, nem járna egyenes utón. Emlékezetes oz az animozitás is, a mely ebből az esetből kifolyólag az azóta szintén elhunyt pé ■ zigazgató ellen rányult. Szegény, némileg rideg tetmé- zetü volt, elzárkózott, nyakig begombolkozott, de a hivatalát tekintette elsőnek és a kincstári érdekében még a kokó- giaütást is föláldozta. Ezt az ügyet is nagy erélyességge tette vizsgálat tárgyává, úgy, hogy sokan túlbuzgóságnak sőt egyenesen üldözésnek tekintették. Sajtótámadásban is t ’t része ; minthogy azonban az álla^ I hivatalnokok nem igen szoktak válaszolni a támadásokra, nem tehetik meg ezt azért, mert akkor elő kellene hozakodniok a vizsgálat eredményével (ezt pedig szigorúan féltik), az igazgatón rajta maradt az üldözés vádja. Most, mikor harmadik esztendőbe fordul maholnap az ügy, közeledik egyben a végkifejlödése. Véget ért nagy és nehéz lelkiismeretes fáradtsággal a vizsgálat, a mit a csongrádrnegyei köz- igazgatási bizottság teljesít a megkárosított államkincstár nevében. Az eddig átvizsgált 123 tétel pedig azt bizonyítja, hogy bizonv csak történt itt sikkasztás, Kétséget kizárólag meg lehetet állapítani eddig, hogy 16.000 koronánál nagyobb összőgről van szó. A pénzügyi tisztviselő úgy követte el ezt, hogy ő lévén jelen a pénzügvigaz- gatóság részéről aa ár felosztásoknál, ő tette át a kincstárra eső összegeket, de nem számolt el teljesen azokkalVannak tiz koronás tételek, de akadnak háromszázasok is. Viszont találtak olyant, ahol látszik, hogy pótolni akarta később, de már elfeledkezve az összeg nagyságáról, annak a kétszeresét szállította be. Érdekes észrevétele a vizsgálatnak, hogy ezek a sikkasztások, amelyek eveken keresztül folytak, majdnem kizárólag a téli hónapokra esnek. A vizsgáló-bizottság már legközelebb beterjeszti jelentését Csongrád vármegye közigazgatási bizottságához. Hangsúlyozza ebben, hogy az özvegy távol áll a történtektől, az mit sem tudott és tudhatott a sikkasztásról. Indi'ványozni fogja továbbá, hogy a kincstár lepjen fői kártérítési igénynyel a hagyat lk erejéig. ‘ 1 — — '■ .. i in iwMSWi*|sBBaBÍI>aBwt Gsaiádi tragédia. Mi adtunk elsőnek hírt arról a trag?- j vett 1 úrás szerint azt a jelene4'! ábrádiáről. melynek egy dunai hajó volt a! zoija, mikor Schnebel kormányos unt színhelye. Mai képünk a helyszínén fel-1 sem sejtő féleségére rálőh csavargó bűne. Ügyes fogást csinált a napokban a veszprémi csendőrség. Elfogott egy csavargót, aki legraffináltabb utón módon csapta be az embereket. A becsapásra mi volna alkalmasabb, mim az emberek jó szivének megnyerése ? Ezt tette Leitner Ferenc is, aki kö- nyöradományokat gyűjtött kórház részére, persze olyan kórházra, ameh' noha se fog felépülni. Hamis okiratokkal követte el kisded ! csalásait. Faluról falura járt és felmutatott hiteles okmányokat, amelyeket magas állású emberek Írtak s arra kérte a jó vidékieket, hogy a „nemes“ cél érdekében járuljanak a kórház építés költségeihez. Nagyon sokan voltak, akik felültek a szélhámosnak. Leitner a pénzt zsebre vágta és .ita. Csalásaira ugv jöttek rá, hogy egy társával, akivel együtt játt\ Leitner a falukat, összeveszett és feljelentette. Megmotozásakor hamis okiratokat és pecsétnyomókat találtak nála. Bevallotta hogy a névaláírásokat úgy hamisította az Írásra, hogy nyers burgonyára leírta Írást s azt egy más papírra lanyomta. A csavargót letartóztatták, minthogy azt vallotta, hogy Belgrádba való. A csendőrség megindította az eljárást. Táviratok. A szerb kormány válság. Ni*, okt. 1-5. Sándor király elfogadta a Vuic* kormány lemondását. Az uj kormányalakítással eddig még senkit sem bíztak meg. Letartóztatott izgató. München, okt. 15. Az itteni szóda lista pártvezetőség tegnap gyűlést hivott össze, a melyen az amerikai és francia szénsztrájkról tanácskoztak. Egy Lauffer Károly nevű ácssegéd be-zédet mondott amelyben felszólította a jelenvoltakat, hogy hassanak oda, hogy Németországban is kövessék az amerikai szénbányászok példáját, * jelen volt rendőr tiszt először megvonta tőle a szót, de azután letartóztatta, mert a szóxrég- vonás dacára tovább izgatott, SZegfirUi! báró. Brünn, okt. 15. Sludmczky Sándor báró, aki legutóbb pisztolypárbajt vívott egy századossal, tegnap hirtelen megőrült. Kitört rajta a dühöngés, úgy hogy tébolydába kellett szállítani. T
