Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)
1902-10-28 / 37. szám
-uaa.ier.? rarar. menAásitr: v • taifo» k intíemniíás a bizottságöan. — Saját tudósítónktól. — Budapest, okt. 27. Az indemnitás javaslata, melyben Lu kacs László pénzügyminiszter felhatalmazást kér az 1903. év első négy hónapjában viselendő, küzterhekre és fedezendő állami kiadásokra nézve a jelenleg fennálló törvények érvényben tartására, ma került a pénzügyi bizottság elé. mely délelőtt féltizenegy órakor kezdte tanácskozását, Fáik Miksa elnöklése alatt, Az előadói tisztet Neményi Ambrus tői tötte be. Jelen volt természetesen Lukács pénzügyminiszter, de egyenesen az ülés miatt jött Budapestre három napi rátóti tartózkodásából Széli Kálmán miniszterei nők is, A miniszterek közül ott voltak Plósz Sán.| dór és Darányi Ignác is, ott voltak még üraenzenstein és Kiss Pál államtitkárok is, a függetlenségi párt bizottsági tagjai is, Kossuth Ferenc elnökkel az ülükön, .nagy számban jelentek meg s egyáltalán nagy érdeklődés mutatkozott a tanácskozáson. Az ülés megnyitása után Neményi Ambrus előadó rövidesen elfogadásra ajánlotta az indemnitás javaslatát. Kssuth Ferenc szólott hozzá a javaslat)! hoz elsőnek. Kijelentette, a függetlenségi párt nevében, hogy nem fogadja el a javaslatot, mert bizalmatlan a kormánynyaí szemben. Rátér azután az 1899. évi *30-ik törvénycikkre s kifejti, hogy nem fogadhatja el a miniszterelnök interpretációját. A paktum megkötése alkalmából — úgymond — nem bocsátkoztak a törvény értelmezésébe : akkor a miniszterelnök azt hitte, hogy 1902. végéig megkötik a vám- szövetségei, Szerinte, miután a vámtarifa nem készült el, megsértetett a reciprocitás j Nemcsak ő, hanem Horánszky is úgy fogta fel, hogy a lejáratukkor fel kell mondani a külkereskedelmi szerződéseket. Arra is gondoltak, hogy a küláilamok fogják felmondani a szerződéseket azért i, hitták, hogy el kel! készíteni a vámtarifát. Most azonban sajnálattal látjuk, togy a miniszterelnök interpretációja nem védi meg az ország jogait; ez is egyik oka az ő bizalmatlanságuknak, a miért is nem Jogadják e! az indemiu.as javaslatát. ■Szederkény. Nándor szólalt fel azután, ő sem iogadja ei az indemnitást. Nem érti, hogy a kormány miért siet úgy ezzel a javaslattal. Nem látja, hogy a kormány dolgozott volna valamit a lefolyt évben az ország érdekében. Rakovazky István volt a következő szónok. Nem fogadja el a javaslatot, mert a kormányt sok mulasztás terheli. A kiegyezés körül bizonytalanságban vannak és e helyett 1, : íonai javaslatokkal állnak- elő. A hadügyminisztertől a delegációban a szóló arra a kérdésre, hogy mennyibe fognak kerülni az uj intézkedések, nem kapott feleletet, mert Széli Kálmán odasugta neki: Nicht onworten. Egyébként kijelenti, hogy a miniszterelnöknek az 1899. 30. törvénycikkről a képviselöházban adott értelmezésével egyetért. Komjáthy Béla szintén a javaslat ellen szól. Támadja a kormányt, mert nem váltja be programúját. A nemzetiségi kérdésben semmit sem tett, a nemzetiségek íme ta madóan lépnek fel, Horvátországban ' és Fűimében drága pénzen vettek gy liléiko •löket. A magyar nemzet és a korona I ö- zött a kormány elbidegitette a viszonyt. Kerülő utakon akarjak a nemzet terheit emelni. Erre vall a civillista felemelése. Az 1S99. 80. törvénycikkre rátérve, kifejti, hogy ő a paktumhoz amúgy sem jái hozzá, de a pártok elfogadták és igy a miniszterelnöknek sem szabad tőle éli érni. Széli Kálmán 1899. júniusban Béeshől visz- szatérvén, mar nem a pártokkal, hanem egyes bizalmi férfiakkal tárgyalt. E szerint ma is az eredeti pártközi egyezménv áll lenn s nem a bizalmi férfiakkal való megegyezés. Ezért az interpretálás joga fen- áll. A miniszterelnök 1899. júniusi beszédében az 1907-ig való meghosszabbítás ellenértékeként állította oda azt, hogy 1902. végén alkalma lesz Magyarországnak a külfölddel szabadon szerződni és tárgyalni. Az ellenzék ilyen interpretálása ellen a miniszterelnök nem tiltakozott, sőt a pénzügyi bizottságban is ezt az álláspontot fogadta el. Így hát a miniszterelnök nem volt őszinte. Széli közbeszól: Ez nem áll. Komjáthy nézete szerint a miniszterelnök nem tartotta meg a paktumot, melyre most uj magyarázatot keres. A szóló a kormány további működéséhez segítséget nem nyújt. A miniszterelnök magát és az országot válságba sodorta. Eahovszky István szerint Széli bécsi útja után is tárgyalt a pártközi bizottsággal. Komjáthy nézete szerint itt valaki mindenesetre be van csapva, Kossuth Ferenc konstatálja, hogy Széa paktumhoz annak idején nem adott intell pretációt; a szónok úgy értette a paktumot, hogy 1902. vegéig okvetetlenül fel kell mondani a kereskedelmi szerződéseket és hogy addig meg kell bsinálni az uj vámtarifát. Széli Kálmán miniszterelnök szerint fölvetett kérdések közel járnak a politikai becsület kérdéséhez, s éppen ezért bővet- ben nyilatkozik. Kijeleriti, hogy az osztrák parlament ma is a törvényes formák kö zött érintkezik a magyar országgyűléssel más volna a helyzet, ha Ausztriában az alkotmányos élet, teljesen megszűnnék Ausztriában azonban csak időlegesen, i nyelvviszály miatt akadt fönn a parlament funkciója. A kiegyezésről most még azt sem jelentheti, hogy legközelebb bizonyosan létrejön a megegyezés; ha hajlandó volna engedni, akkor talán már megvolna a kiegyezés: egyelőre még bizalmasan se nyilatkozta .ik, meri a tárgyalást a kormá- ; j nyok se be nem fejezték, se meg nem 1 1 szakították. Csák annyit mondhat, hogy már sok pontra nézve létrejött a megegye zés. A katonai javaslatokról jelenti, hogy az országgyűlés jogán nem esik csorbá, mert a törvényhozás intézkedése nélkül egyetlenegy póttartalékost sem fognak a rendesnél hosszabb ideig tartó szolgálni kötelezni. Az 1899. évi XXX. törvénycikkről mondott interpretációját fönntartja a miniszterelnök, sőt ezt tartja a törvény egyedül helyes értelmezésének. Ő a paktumot becsületesen megtai tóttá, úgy a mint azt a pártok elfogadták. Kijelenti, hogy az ismert megállapodásokon kivül semmiféle titkos pont nem volt a paktumban. A és a kereskedők. Budapest, okt. 27. uj A kereskedőknek nem tetszik az polgári perrendtartás és — joggal. Mert a mi a hitelezőnek, tehát a kereskedőnek jó, nem jo az az adósnak és megfordítva.^ Már pedig az uj polgári perrendtartás érzékenyen sújtja — különösen a kereskedőket azzal az intézkedésével, hogy az adós lakhelyén lévő bíróságot mondja ki ili^tékesnekA kereskedők eztazintézkedéstmeg akarják változtatni és tegnap küldöttségben jártak Plósz és Láng minisztereknél, a régi eljárás i atrrtását kérelmezve. Ugyanez a küldöttség járt ma délelőtt Széli Kálmán minlevAerelncAnél. A küldöttség vezetője kérdezi, hogy tuiajdonképen micsoda tünetek voltak azok, amelyek ez újításnak alapul szolgáltak. És hiába kérdezik, hogy vájjon tényleg az esetleges visszaélések oly tömegesek voltak-e, hogy ezek miatt az egész közvetítő kereskedelmet legfontosabb érdekeiben érinteni kellett volna. Az, hogy minden kereskedő üzletének székhelyén pörölhette adósát lényeges idő- és költségkíméléssel járt; ha pedig most a kereskedő az oiszágnak mindazon vidékein, amelyekre üzletének forgalma kiterjed, ügyvédet fogadni és bizonyítgatni lesz kénytelen, ez, főleg az egyes követeléseknek aranylag csekélv . értékére való tekintettel, aránytalanul j szaporítani fogja a költségeket. Plósz Sándor igazságügyminÍ3zter azt válaszolta, hogy őt a 'szóban lorgó szakasz indítványozásánál nem vezette ei- ienszenv a kereskedők ellen és a most elhangzott érveket bővebb megfontolás tárgyává fogja tenni, de meggyőződését nem tagadnutja meg. Igyekezni fog a felhozott szempontokat mérlegelni és érvek elől bizonyára nem fog olzár- kózni. Láng miniszter előtt szintén felhozta Láuczy Leó, a küldöttség vezetője ez aggodalmakat és sérelmeket. Er. figyelembe veszszük, úgymond, hogy Magyar- országon a fogyasztó mennyire hozzá van szokva ahoz, hogy mindent még a napi életnek legközvetetlenebb szükségleteit is hitelre vásárolja, akkor a miniszter, a ki elsősorban van hivatva a kereskedelmi érdekeket felkarolni, meg fogja érteni, hogy ennek a visszahatása a közvetítő kereskedőre mennyire érinti a középkereskedőt, a nagykereskedőt és egész ipari termelésünk érdekeit is. Láng minister hasonló értelemben I válaszolt, min Piát* ? oersze az ő nvi-' latkozata ishomályos volt és pozitív ígéretet nem tartalmaz. A küldöttség, a mely, mint említettük, ma járt Széli Kálmán miniszterelnöknél tőle sem kapott megnyugtató választ. A ministerelnük hangsúlyozta, hogy a kereskedők és iparosok ügyei iránt mindig nagy érdeklődéssel volt és sérelmeik orvoslására nagy gondot fordított Megígérte, hogy amennyiben a törvény lényegét a kereskeoők óhaja nem tángálja, ő is azon lesz, hogy óhajtásaikat teljesítse. Az önállú vámterület. Az ország közvéleménye impozáns módon foglal állást gazdasági függetle- nilésünk mellett és a vidék különböző helyein vasáinaponkint népgyüléseket tart a hazafias érzelmű polgárság az önálló vámterület érdekében. November 9-én az Alföld magyarsága Szeged városában népgyülést rendez, t melyen a függetlenségi és 48-es Kossuth- párt több tagja is meg fog jelenni. Részvételüket bejelentették Kossuth Ferenc pártelnökön kívül: Babó Mihály, Bakonyi Samu, Barabás Béla, gróf Benyovszky Sándor, Endrey Gyula, Gál Sándor, Krasznay Ferenc, Kállay Lipót, Kubik Béla, Lengyel Zoltán, Marjay Péter, Malatinszky György, Molnár Ákos, Molnár Ózsias, Mukics Simon, NessiPál Pap Elek, Pap Zoltán. Pichler Győző, Pozsgai Miklós, Ráth Endre, Reich Ala dár, Sebes Dénes és Szalay László. Az orszígos iparegyesületnek képviseletében jelen lesznek: gróf Zichy Jenő és Gelléri Mór igazgató. A népgyülés sikere érdekében mindent megtett az előkészítő-bizottság, amelynek élén Polczner Jenő országgyűlési képviselő és Kubinyi Zsigmond, a szegedi függetlenségi párt alolnöke állnak Az orvos-kongresszus epilógusa. — Saját twd'Sutunktól. —— Budapest, okt. 27. Egy híres temesvári orvosnak érdekes kalandja volt a fővárosban az itt megtiltott orvos-kongresszus alkalmával. Mikor már Temesváron a fővárosba készült, rosszul érezte magát és csak azért nem maradt el ideutazása, mert az előre bejelentett felolvasást nem akarta elmulasztani. Mikor a fővárosba érkezett, már annyira fellépett rajta betegsége : a torokhaj, hogy kénytelen volt őmaga orvosi segítséghez folyamodna Egyik elsőrangú specialista gégeoivoshoz ment, kinek a lehető legnagyobb részletességgel adta elő betegségét, lefestette előtt a betegség súlyosbítására nagy mértékben befolyó körülményeket. Az orvos alaposan megvizsgálta a beteget és a vizsgálat után, mint lelkiismeretes ember nagy hangon kezdte szidni a pácienst. Nem kell annyit lumpolni, különösen szivarozni. Ón megölője a saját egészségének. Kérem azonnal itt maradni és én beható kezelés alá fogom venni, nehogy gyógyíthatatlan bajba essék. A temesvári orvcs annyira megijedt ezen nyilatkozat miatt, hogy szóhoz sem tudott jutni. Elhatározta, hogy első kötelességévé teszi az orvos utasítását. A vizsgálat és a kúra után az orvos előhozta oaplóját, hogy a beteg beírja nevét. Erre a temesvári orvos azonnal bemutatta magát: Én K. J. kör- és fürdőorvos vagyok. A ! . . . hülyedezett a pesti doktor. Pardon ! kedves kollega ur I Hozta Isten I Hogy van : hogy van 1 Tessék bejönni a belső szobába. Parancsoljon rágyújtani ! . .. De kollega ur I hiszen az előbb azt mondta, hogy ha szivarozom, akkor gyógyíthatatlan betegségbe esem ! Oh, mesebeszéd, kollega ur, csak egy kis múló baj van, semmi egyéb ... Azt gondoltam, hogy járatlan emberrel van dolgom, azért festettem le olyan szomorúan az állapotát. Különben semmi baj ! Semmi baj : Menjünk is mindjárt egy kis jó borra a Murba . . . A másnap megtartott orvosi gyűlésen, a hol mindekét orvos felolvasást tartott, megtudták az érdekes kalandot, a mely az orvosok körében derült hangulatot keltett. LEGÚJABB. A német császár Rómában. Hóma, okt. 27. (Saját tudósítónk távirata). A német császár március SO-án érkezik Rómába, hol négy Dapig marad és azután az olasz királyi pár társasa- bán indul Nápolyba. megölte a nővérét. Trieszt, okt. 27. (Saját tud. táviraía.) Itten ma éjjel véres dráma történt, mely az egész várost izgalomban tsrtja. Gre- deri Eleonóra oda lépve nővére ágyához, azt tőrrel szivén szúrta, majd pedig 16 tőrszurást ejtett rajta. A szerencsétlen leánynak ma lett volna az esküvője, s nővére azért gyilkolta meg, mert ő is szerette vőlegényét. A gyilkost elfogták. A póttartalékosok behívása ellen. Bécs, okt, 27. (Sáját tudósítónk távirata). A póttartalékosok behívásáról szóló törvényjavaslat ellen itt is és egész Ausztriában erélyes mozgalom indult meg. Igen sok egyesület ellene nyilatkozni. Az egyetemi ifjúság mozgalmában az egész ifjúság résztvesz, az egyetemi ifjúság ma este ülést tart e tárgyban. Azt hiszik, hogy tüntetések lesznek A pestis. Konstantinápoly, okt. 27. Tegnap Galatában egy pestises eset, Perában pedig egy gyanús eset fordult elő. STüködnek a tűzhányók. Guatemala, okt. 27. Quezaltenango várost hamueső miatt ki kellett üríteni. A lakosság Totonicaponba menekült. Azt jelentik, hogy a Santa Maria és más tűzhányók kitörtek Szombat reggel négy óra óta gyönge földrengéseket éreznek ós szakadatlan robaj hallatszik. A főváros nincs veszedelemben. Veszedelmes gyújtogató. Temesvár, okt. 27. Dorgos községből jelentik nekünk: Tegnap, vasárnap reggel a mise idején a község öt helyén egyszerre támadt tűz. i Nagy riadalom támadt és mindenk az első pillanatban is gyújtogatásra gondolt. A nap folyamán még több ízben tűz támadt Különböző helyen, összesen húsz ház égett le. A megrémült lakosság egész nap kereste a gyujtogatót, míg végre estére elfogták. Frischer György a neve. Gyújtogatásért már büntetve volt Zavart feleletet ad minden kérdésre. A király veszedelemben. Béos, okt. 27. Midőn a király ma reggel Schönbrunból a Hofburgba hajtatott, fogatának egyik lova a Babenbergerstrasse sarkán rosszul lett. A király hadsegédével együtt kiszállt a kocsiból s gyalog ment a Hofburga. Lónyay grófné és a király. Bécs, okt. 27. Lónyay Elérném^ grófné ma reggeli Meránból ide érkezett és az Imperial-szálióba szállt. A király ma délután egy órakor látogatást tett a grófnénál, aki anyjának halála óta most találkozott először a királylyal. A grófné holnap Austerlitzba utazik. Közvágóhíd! sertésvásár. (Hivatalos jelentés déli 12 órakor.) Tegnapról Imaradt 812 darab. Ma érkezett 884 drb. Összesen 1146 darab. Déli 12 óráig eladtak 149 darabot. Mai árak : Öreg sertés, másodrendű, 94 korona. Fiatal sertés nehéz, 98—102 korona. Középsúlyú 101 korona. Süldő 96 korona, 100 kiiogrammonkint élősúlyban, minden levonás nélküL A vásár lanyha volt.
