Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-28 / 37. szám

SZATMÁRI FRISS ÜJSÁG

19#2. október 27.

A mentés a társadalmi politikának.

Egy előkelő német társadalomtudományi folyóirat csak nemrégiben foglalkozott egy olyan halandósági statisztikával, a mely relácziókat keresett a kulturális fejlődés és az utolsó ötven óv halandósági számadatai közt.

Más szóval azt. kutatta ez a statisztika, hogy igaz-e az, a mit bizonyos oldalról oly sűrűn hangoztatnak, a hol igen nagy a szeretet és von- zalotn a múlt idők erkölcsei és társadalmi institucziói iránt, hogy t. i. a kulturális fejlődés, vagy a hogy általában megjelölik, a modernizmus ellensége az életnek és az egészségnek.

Ö O

A régi jó idők kedvelői szívesen, nagy előszeretettel hirdetik, hogy korunkban nagyobb a halandóság, mint volt bármely más korban s hogy a természettudományi világfelfogás. mely egyre diadal masabban járja át a lelkeket, nem hosszabitja meg az életet hanem rövidíti.

Ki kell jelentenem, hogy még abszolúte véve sem igaz ez, relative pedig a képzelhető legnagyobb tévedés vagy megtévesztés, bizonyos konzervatív törekvések és politikai fendencziák szolgálatában. Abszolúte nem igaz, mert hisz számadatokkal van bebizonyítva, hogy a halandóság jóval kissebb, mint volt csak ötven évvel ezelőtt is; relative pedig még nagyobb diadalt jegyez föl a modern élet, mert kétségtelen, hogy a gyáripar óriási föllendülése, nagy technikai müvek kivitele, a sok és nagy mozgás, a sűrű érintkezés, szóval mind az, ami a modern életet teszi, oly sok veszedelmet rejt magában a testi épség és az emberi élet ellen, hogy ha a halandósági szám kissebedett valamivel, relative igen sokkal kellett kissebbednie.

Látható, hogy mint minden jelenség közt ezen a világon, úgy a testi épség ápolása és a halandóság közt egyrészről másrészről pedig a modern élet, illetve a kulturális haladás közt szoros összefüggés van. Az orvos talán legszívesebben tudománya sikereinek tudhatná be ezt a kedvező jelenséget. Kétségtelen is, hogy a modern orvosi tudomány, főieg a hygénia lendített a világ során, de n in foglalom le az érdemeket kizárólag az orvosi fakultás számára. A művészibb élet, a tisztább, a rendezettebb s az általánosan mutatkozó erkölcsi újjáalakulásnak is nagy -szerepe van a dologban.

Azt hiszem, hogy mindinkább elevenebb köztudattá válik az emberekben, hogy az egészség irányítja az erkölcsi életet s talán nein csalódom, ha azt mondom, hogy erős fizikumok erős erkölcsöt termelnek. S hogy röviden rátérjek tulajdonképpeni tárgyamra, ezen a ponton kell rámutatnom arra az összefüggésre, mely e nagy szo- cziális fordulat s annak egyik hathatós eszköze közt a mentés között van.

A segélynyújtást nézzék a szocziális kérdésnek világosságánál s rögtön megértik, hogy miért kapcsolódott ez bele mindenütt a szocziális feladatok láncvsába s miért lett az altruisztikus világ- felfogás egyik eleme.

A segélynyújtás fizikailag nagyon fontos, ezúttal azonban csak azt akarnám feltüntetni, hogy politikai, társadalmi és erkölcsi szempontból miért tartom nagy horderejűnek.

Nyugat-Európa minden nagy városában, sót a vidé- városokban is minden müvel-t ember ensemble-jához úgy hozzátartozik a segélynyújtás képessége, mint a tiszta manHa a fáradt uriasszonyok láttára átengedjük helyünket a villamos kocsiban, az udvariasság, Ha ugyanez a fáradt uriasszny a villamosról leszállva, kificzarnitja a karját, a legtöbb müveit, ember udvariassága megszűnik. Hozzá nem nyúl, mert fél, hogy elrontja a dolgot. Szóval, az udvariasság csak kis dolgokban nyilvánul, a nagyobbaknál csődöt mond.

Ez csak az udvariasságra való hivatkozás. Ettől még nagyon messze van az a szolgálat, melyet az ember, mint társadalmi lény, mint az emberösszeség egyik tagja, végezni köteles.

A mentés munkája felébreszti az emberben az altruisztikus érzést, megerősíti és élénkké teszi azt a tudatot, bog folytonosan az emberiség szolgálatában keli és lehet állani.

Az utolsó brandenburgi katona is ért ahhoz, hogy miképpen kell bekötöznie sebesült bajtársát a háborúban. A modern élet ilyen háború s hogy a mihez az utolsó brandenburgi katona ért, az nem lehet olyan mesterség a mit ne volna köny- nyü megtanulni azoknak a isik tudják, hogy társadalmi

kötelességeik teljesítése körébe vágó dolgot tanulnak. E társadalmi kötelességeket vigyük ki nagyobb és nagyobb rétegekbe, ahogy azt. a derék mentöhad megérdemli.

Külföldön majdnem minden nagyobb városnak sama- ritánus-egyesületeik vannak és nagyszámban az orvosok csaknem minden kis faluban mentökurzusokat tartanak. Szélesebb alapra kell tehát nálunk is fektetni ez ügyet, mert az országnak alig- van hasznosabb és rokonszenve- seba intézménye, mint a mentés ügye.

HÍREK.

Napirend. Kedd, okt. 28. — Róni kath. és prot. Simon és Judith: Görög- orosz (okt. 15.) Luczián Nap kél: 6 ó. 42 p. nyugszik : 4 ó. 46 p. — Hold kél: 4 ő. 52 p. ny. 4 ó. 17 p.

— A város tulajdonát képező szőlőtelepnél az ottani vin czellérnek, tekintettel azon körülményre, hogy rendszertelenül kezelte a szőllőt, illetékes helyen a 10 siázalék provisiót nem javasolták. A város minden évben reáfizet a szőllő seftre, igy nincsen az egésznek értelme, hogy továbbra is kezeljék. Legjobb lenne eladni, mely kérdés mint halljuk tárgyalás alatt áll.

— Halálozás, özvegy Nagy Adátnné szül. Tar Borbála 71-ik életévében tegnapelőtt elhunyt. Az elhunyt urinő, ki annak idején néb. Hermán Mihály polgár- mesternek volt anyósa, úgy jótékonysága, mint nemesszivüsége által tette magát ismertté; most halála után végrendeletileg számos jótékonyczélra tett kisebb- nagyobb hagyományt, közte a szat mári ev. ref. egy háznak 4000 korona összeget. Az elhunytnak temetése ma délután lesz az ev. ref. vullás szert, szerint.

— Uj villamos mérő órák.

A régi rendszerű árammérő órák nem jól működvén, a viliamvilá- gitási bizottság előterjesztésére az áram fogyasztás pontos megállapítása czéljából a városi tanács 20 kisebb és 3 nagyobb ujabb Thonson féle rendszerű órának beszerzését rendelte el. Egyben a vágóhíd, a városháza és a szin- ház részére egy-egy drb. 100 amp. árammérő órát fog megren delni.

— Ákáczfák eladása. Az

Érpád-utczai földalatti beton csatorna létesítése folytán, az árok mentén levő ákáczfákat a város árverésen eladta, melyért 94 korona folyt be a város kasszájába.

— A támfalak. A Szamos folyón épült támfalak a nyári árviz veszély alkalmával sok helyett megrongálódtak. A tanács» tekintettel ezen árviz védelmi szempontból fontos tényezőre, a megrongált támfalak sürgős kijavítását, rendelte el.

— A vágőhidon. a jég-gyártást, nem különben hűtő készülékét. u városi hatóság, tekintettel a beállott hideg időjárásra beszüntette.

Anyakönyvi közlemények.

Születtek: Papp Lajos, Ácz Zsuzsánna, Bónin József, Jódi Mária, Varga János.

Meghaltak: M. Barna Józsefné sz. Vass Sári 84 éves, özv. Nagy Adáinné sz. Tar Borbála 71 éves.

Házasulok kihirdetése: Simon György és Papp Flóri, Papp Dezső és Fekete Anna.

Házasságott kötöttek: Krasznor Sámuel és Klein Róza.

_________________________5_

EG

YVELEG.

Kicserélt menyaBzszony.

Görögországban, Markopoulo községben történt az alábbi érdekes

eset:

Egy tesszáliai ifjú Markopoulo községben ezelőtt tiz évvel elment szerencsét próbálni, otthon hagyva szép, fiatal menyasszonyát. A jegyesek abban reménykedtek, hogy majd ha a vőlegény gazdagon fog visszatérni, akkor egybekelnek. Es a menyasszony várt hűségesen. Evek múltak, de a vőlegény nem tért vissza. Eközben a leány hirtelen megbetegedett és meghalt. A szülők azonban a távollevő vőlegényt nem értesítették jegyesse haláláról. Most nemrégen aztán visszatért az ifjú — éppen olyan szegényen, mint ahogy elment. B;vallani azonban restelte, hogy a szerencse nem kedvezett neki. Úgy lépett föl mintha gazdag ember volna. Az elhunyt leány szülői nem akarták a gazdagnak hitt vöt kibocsátani kezük közül s fiatalabb lányukat adták neki az elhunyt menyasszony helyett. A vőlegény elhitte, hogy ez a menyasszonya, s féleségül is vette A házasság után azonban kiderült a kölcsönös csalás A férj megtudta, hogy nem az igazi leányt vette feleségül, az asszony pedig megtudta, hogy a férje szegény. Természetes, hogy megindították a válópört.

— Barátság az akasztófáig. Egy német újság föleleveniti a következő érdekes esetet: Németországnak Giebichenstein nevű városa uz 1582. évben uj ak.isztófát készíttetett és ezt egy balálruitélt kivégzésével akarta föluvutui. Tulajdonképpen két halálraítélt gonosztevő állott rendel- d dkezésre, de ezek egyike kegyelmet kapott. Ez azonban társától, régi jó barátjától nem akart megválni és követelte, hogy azzal együtt őt is tikaszszák fél. Az ünnepség fokozása czéljából kívánságát teljesítették.

Haj göndörítő viz. Hogy u

haj a sütés után lehető hosszú ideig megtartsa alakját, illetőleg merevségét, egy német tudós, Weltmanns, egy berlini szaklapban a hígított benzoc-festuiény használatát hozza javaslatba. A hígításra 20 0 rész benzoe-fest- vénvhez 100 0 rész borszeszt ajánl, amit két csepp rózsaolajjal sza- gosithatunk meg. Hígított ehel- lak-, vagy korofonium-oldatot is lehet ugyan e czélra alkalmazni, de a jobb eredményt állítólag mégis a benzoe-festvénnyel lehet elérni.