Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)
1902-10-20 / 29. szám
évfolyam. 29, szám. Felelős szerkesztő: KAJDIK ÁSPÁD. Szerkesztőség és kladélúvatal : MOaVAI JÁ29 OS könyvnyomdája SzatnuV-'on, Eötvöf-ntoa 6. Telefon 73« Szatmári friss újság Szafsnár, l§02, hétfő, október 20, Igm száma 2 flüér Megjelenik mindennap korán reggeL J Hirdetések felvétetni Morvái János könyvnyomdájában, valamint Löwy Miksa könyv* kereskedésében., Huszonnyolcezer Meggyilkolt orsas koronás lopás. Y>?" ; ' rendörügynökök.; Rákscy csziendeja. Fölötte érdekes híradást kaptunk, megbízható forrásból. Arról van szó. hogy a jövő 1903-ik esztendőbén Ma. gvarország ünnepelje a Rákóci fejede em emlékét. Az országos függetlenségi árt fiatalabb tagjaiból külön előkészítő izottság alakult arra a célra, hogy javaslatot dolgozzon ki, melynek alapján a jövő 1903-ik évet a magvar nemzet szentelje II. Rákóczi Ferenc és általában a hazafias knrucmozgálmak emlékének megünneplésére. A terv még a kezdet kezdetén van, de tudósítónk jelentése szerint a képviselőket az a gondolat lelkesíti, hogy ez az ünneplés ne legyen egy párt politikai működésének meg- nyi atkozása, hanem általános, országos jelentőségű mozgalom, meivnek föladata a történelmi érzék megerősítése, kifejlesztése. Az előröjz vázlata szerint felvennék az év munkatervébe Rákóczi hamvainak hazaszállítását, Budapesten és több nagy vidéki városban Rákóczi- és kuruc-kiáílitás, kuruc-ünnepek rendezését. II. Rákócy Ferenc 1703. junius 15-én jött be Vereckénél az országba 3000 főnyi sereggel s ezzel kezdetét vette a szabadságharcért való küzdelem, az a nevezetes kurucháboru, mely egész Magyarországot megmozgatta. Rákóci fejedelem a világtörténelemben páratlan önfeláldozással küzdött fenséges eszméiért egész 1711-ig, a midőn február 21-én örökre elhagyta hazáját. Ezen a történelmi alapon kívánják a trrvezők az 1708-ik évnek mint a kuruc harcok kezdetének kétszázadik évfordulóját, 1903-at Rákod esztendejévé avatni. A bizottság előkészítő munkájának vezetésére Thaly Kálmánt, Debrecen I. választó kerületének országyülési képviselőjét, a Rá- kóci-korszak jeles történetíróját óhajtják megnyerni. Letartóztatott pángermán szerkesztő. Brassóban, mint egy távirat jelenti ma letartóztatták Sroff HermanDl, a „Kronsiádter Zeitung“ szerkesztőjét. Sroff a szász izgatok vezére és Baden- ből, a honnad királysértésért kiutasították, került Magyarországba. A letartóztató t ember, aki nem magyar állampolgár, a legféktelenebb módon izgatott lapjában. Maros-Vásárhelyről ma Lázár Miklós gróf ügyész és Köilő Ignác vizsgálóbíró Brassóba érkeztek, a Kronstädter Zeitung szerkesztőségében házkutatást tartottak és ennek végeztével a szerkesztőt letartóztatták. Házkutatás volt a Gazette, Transyl- vania szerkesztőségében is, a meiv lap szerkesztője, Papp Traján ellen vizsgálatot indítottak, Az ügyészségnok az izgatók ellen való ez az eljárása álta anos megeéí égadást kelteit ós nagyon megdöbbentette azokat az embereket, a kik: az izgatók' szavára hallgatva. gyű .tötete, szitansá a marvar««* eilen. Összeesküvés a cár ellen. Meggyilkolt orosz rendörügynökök. Szent-Pétervárról jelentik a párisi Rappel-nek, hogy a Przohrazsenszki nevét viselő gárdaezred több tisztjét letartóztatták, mert állítólag részt vettek a ári vonat ellen intézett merénvletben. Nagvon valószínű, hogy van alania a vádnak, mert ebben a gárdaezredben hosszú idő óta nagy az elégedetlenség a tisztek között Wahl tábornok, a vünai kerület volt kormányzója ellen ismételtén merényletet terveztek, amelyet azonban sikerűit megakadályozni. A tábornok ellen tudvalevőleg esak nemrégiben követtek el merényletet s akkor meg is sebesitették. Valószinüleg ez a merénylet volt az oka annak, hogy a tábornokot a csen- dörség főparancsnokává nevezték ki és áthelyezték Szení-Pétervárra. A volt kormányozó — mint Varsóbó elentik — távozása előtt maga köré gyűjtötte hivatalnokait, hogy elbúcsúzzék tőlük. Mikor valamennyien együtt voltak a tábornok hivatalos szobájában, jelentették a kormányzónak, hogy egy elegánsan öltözött fiatal hölgy beszélni kíván vele. A hölgvet bevezették, mikor azonban a tábornok felé közeledett, a keblébe nyúlt, mintha tört akarna onnan kirántani. A jelenlevő hivatalnokok erre lefogták a hölgyet s megmotozásánál tényleg egy élesre fent tőrt találtak nála. A merénylőt — mert kétségtelen hogy merényietet akart a tábornok ellen elkövetni — elfogták. Személyazonosságát még nem sikerült megállapítani. Ugyancsak Varsóból jelentik, hogy egnapelőtt reggel a Zodz-utcában Rosenberg éz Hornovszkf rendőrügynököket meggyilkolva találták. A két titkos rendőr arra a feladatra vállalkozott, hogy kikutatja a paraszt- ázadások főrendezőit. Tervük azonban a titkos forrádalm bizottságnak tudomására jutott, amelv kimondta rájuk a baiálos Ítéletet. Az Ítéletet pedig, amint látszik, elég gyorsan és pontosan végre is hajtatta rajtuk. V@l8t!ensBQböl megáit úri asszony, Megrendítő szerencsétlenség történt a múlt héten a monostori szőlőkben. Su- ránvi Gyula földbirtokos szőlőjében szüreteitek, meiv alkalomra nagyszámú vendéget hívott ki kórházába. A vendégek a szünet alatt vadászni jártak és visszatérve, mialatt az ebédre várták, a háziasszony fivére, Petrovav Sándor el dicsekedett külföldről hozatott uj szerkezetű fegyverével. Alig, hogy a fegyvert kezébe vette s a ravaszt felhúzta, hogy a szerkezetet megmutassa, a ravasz elcsattant és a kilőtt serétek az éppen előttük elhaladó háziasszonyt nyakán és halántékon találták és rögtöni halálát okozták. Petrovay annyira megrémült, hogy maga elien akarta fordítani fegyverét, de a jelenvoltak kicsavarták kezéből és nehogy öngyilkosságot kövessen el, a vizsgálóbíró megérkezéséig őrizet alá vették. A szerencsétlenül járt urinő holttestét beszállították Monostorra, a honnan hé'főn nauy részvét mellett kísérték őrös n\uralomra. Páter Esterházy cáfol. Más lapok nyomán mi is megemlékeztünk arról a hírről, amelyet gróf Esterházy Jönőnek a jezsuita rendből való kilépéséhez fűztek. A mai lapok még ma is hosszas részleteket közölnek a regényes dolgokról. Most e tárgyban gróf Esterházy Jenő sürgönyt intézett egv esti laphoz Párishól, amely sürgönyben a rőla terjesztett regényes híresztelésedet egyszerűen koholtaknak nyilvánítja. Gróf Esterházy sürgönye igy szól: Tisztelettel kérem — és követelem — a jezsuita rendből való kilépésem előzményei és még inkább következményeire vonatkozó és becses lapiában átvett adatoknak, mint merőben kohot- taknak miel,bb és feltűnő helyen való helyreigazítását, illetőleg visszavonását. Eszterhávy Jenő. Az illető lap tudósítójának volt alkalma ma a jezsuita-reod budapesti rendházának főnökével: Riesz Ferenccel is bészélni. aki gróf Eszterházv Jenő dolgában a kővetkezőket mondta: Gróf Eszterházv Jenő budapesti tartózkodásának utolsó ideié alatt nagylelki átváltozáson ment keresztül. Ideges, lobbanékony természetű lett, ami arra enáedett következtetni, hogy ideg- rendszere meg van támadva. S amilyen indokolatlanok és tulságossak voltak haragos kifasadásai sorsa ellen, éppen olyan szélsőségbe hajlott a nyugalom óiáiban tanúsított megbánása. Mi, szer zetes testvérei szeretettel é? türelemmel bántunk vele, mert tudtuk, hogv beteg. Végre azonban segíteni kellett valahogy az állapotokoe, mikor tehát az orvosi vizsgálat enyhe levegőt és nyugalmat ajánlott a betegnek, Esterházy Jenőt a rend költségén Cannesba küldtük üdülni. Ennek most két éve s azóta sem én, sem a rend budapesti házfőnöke, sern pedig a tartományi főnök nem hallottunk hirt felőle. Árról, nogz a rendből kilépett volna, szintén nem tudunk semmit, mert nekünk be nem jelentette- de ha elhagyta volna is a testvériség kötelékeit, ennek nem mi volnánk oka. A francia marquisnőt, akinek nevével gróf Eszterházv Jenő kilépését összeköttetésbe hozzák, mi is ismertük. Járt de be hozzánk imátkozni meg gyónni, mint több más vallásos uriasszony, de hogy valami, érzelmi kötelékek fűzték volna Eszterházvt az asszonyhoz, azt sohasem vettük észre. Hogy Eszterházy vagyonának jelentékeny részét a rendnek ajándékozta az igaz, de hogy ajándékát vissza szeretné, vagy vissza akarná perelni, arról mit sem tudni. KaMikiis gyászmise zsidó halottért, A vallási türelem szép példáját szolgáltatta Szegeden egy katolikus lelkész aki a minap gyászistentiszteletet tartót a katolikus temlomban May R. Miksa nemrég elhunyt izraelita vaiiásu bankár lelkiíidveért. A bankár özvegye római katholikus vabáVu s buzgó bivőie egyházának. Elment nai a plébániára s kérte, szolgáltassanak misét boldogult férje lelki üdvéért. A rekviemet meg is tartották, annak rendje módja szerint a. temetést követő napon. Már most Szegeden élénken kommentálják azt, hogy miért maradt el a Kossuth ünnepről a katholikus istentisztelet. Mert akkor azt mondták, hogy katolikus templomban csak katholikus emberért mondanak misét. A felvilágosítás Ózonban csakhamar megjött. Ugvanis a misék szolgáltatásánál sohasem kell a vezetéknevet megmondani a hivő lefizeti a taksát és megmondja a keresztnevet, amelyre a mise mondását kéri. Persze Kossuthnál ez lehetetlen volt, hacsak a város, mint kegyur el nem üzent volna a plébániára és egyszerűen misét rendelt volna Lajos névre. ffuszonnyolGezsr koronás iopás, Pénzzel jól megtömőtt erszénynvévol a debreceni vásárra igyekezett Gaian:- bos Dániel tisza-nánai lakos Kunhegyes- öl, a hol jp vásárt csinált: a hétfő délutáni vonattal érkezett Debrecenbe. A III-ad osztályon, a hol nagyon könv- nyen barátkoznak az emberek, meg smerkedelt egy alacsony kövérképü barna úrral, a ki egész utón előzékeny ségével igyekezet Galambos Dániel bizalmát kinyerni. A mi sikerült is neki. Debrecenbe érkezve Galambos meg hívta magával a Fogel-féle vendéglőbe vacsorára. Vacsora közben érdeklődtek a vendéglő szobaárai után, a hol éjjel megháihatnának. Galambos azonban oly csekély árt — negyven fillért — Ígért a szobáért, hogy egyezségre nem tudtak jutni. Pedig ha nem sajnálja azt a pár fillér külömbséget, aligha történt volna vele az a kis kaland, a mely kerek huszonnyolcezer koronájába kerüit. Utitársa csak arra várt, hogy Galambos visszautasítsa a vendéglős előnyős ajánlatát, azonnal előállt a sajátjával, melyet a zsugori Galambos készséggel fogadott el. Gvafog mentek ki a lóvásártórre, hol a Simon-féle vendéglőben megszálltak. Ez volt az a hely, melyet az utitárs ajánlott. Sötét este volt, mire kiértek s azonnal szobát nyitottak éí lefeküdtek. Rt# gal korán kelt fel Galambos, hogy a vásár kezdeténél már ott lehessen. Első dolga volt, hogy a párna alá nyúlt hova pénztárcáját mellényével együtt rejtette. A mellény és tárca ott vol hanem a pénz hiányzott belőle. Huszonnyolcezer korona volt benne különféle bankjegyekben. A nem várt felfedezéstől sápadtan ro hant Galamoos a vendéglős szobájába és követelte, hogy zárjon be minden ajtót, hegy senki se tavozuasson. Galambos, aki egy koronát sajná adni egy szobáért, hol egyedül és biz tonságban aludhatott volna fukarságát drágán fizette meg. Szomorúan ballagot a rendőrséghez és panaszt emelt úti társa ellen, a kirö! nem egyebet, minthogy alacsony, kövérképü barna ári ember.
