Szatmári Est, 1913 (1. évfolyam, 1-28. szám)

1913-11-05 / 13. szám

Szatmár-Németi, 1913. november 3. Szerda. Első évfolyam. 13. szám. Előfizetési díj : Helyben: egész évre ÍO bor. — fill. félévre 5 » — » negyedévre 2 » 60 » Vidékre: egész évre 12 » — » félévre 6 » — j negyedévre 3 » — » Egyes szám ára — » 10 » Független politikai újság. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. NAGY VINCE, Megjelenik hetenkint kétszer szerdán és szombaton :: délután 6 órakor. :: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utca 39. sz. :: Telefon szám 86. — Nyilttér sora 40 fillér. — Választási paródiák. (T.) Kétségtelenül örvendetes jelenség, hogy a város közélete iránt — ha máskor nem is — de minden három évben, véletlenül éppen a vá­lasztások idején óriási érdeklődés nyilvánul meg. Olyan ez, mint a műkedvelői előadás, történelmi élőképekkel. Zsú­folt nézőtér; zsúfoltabb mintha a világ első művésze lépne fel. Azért, mert a szereplők olyan számosak, hogy hozzátartozóikból kikerül az egész közönség. II. Rákóczi Ferenc szülei ülnek az alsópáholyban és Mária Terézia gyermekei lepik el a támlásszékeket. ...Annyi jelölt van, hogy a famí­liákból kikerül az egész lázas, for­rongó közvélemény, amely máskor, mikor a város jövő sorsára messze- kiható kérdések forognak szőnyegen, mélyen alszik, vagy kalabriászozik. Paródiák ezek kérem; szomorú gunystrófák egy éretlen, kiforratlan közéletről, amely a disznótorok szín­vonalán megragadt, csak a kedélyes­ségét vesztette el: az egyedülit, ami­vel vigasztalta magát és vigasztalta sivár életét azoknak a nemzedékek­nek, amelyek korszakában nevelőd­tek, illetve nem nevelődtek. Hogy mivé válik a közélet, ha elvi alapokon álló pártok hiányoz­nak belőle — azt nagyszerűen mu­tatja a jelenlegi választási mozgalom. Nem azért, mert olyan jelöltek léptek fel, akiknek nevei eddig nin­csenek még bevezetve a szatmári történelem tárgymutatójába. Sokan helytelenítik ezt; mi nem tudjuk ezt elitélni. Nem vagyunk meggyőzve arról az elméletről, hogy csak „rá­termett férfiakat“ lehet megválasz­tani. Akit megválasztanak, az méltó tagja a közgyűlésnek; ez alapvető dogmája a képviseleti alkotmánynak és nem polgár az, aki ez ellen revoltál. Nem az a komikus, nem ebben van a paródia. Ez a vidám műfaj ott kezdő­dik, mikor homlokegyenest ellen­kező pártállásu, világnézetű és élet­érdekű emberek összefogóznak és aztán... kocsi-kocsi komámasszony. A városi hatalmakkal elnyomott polgárok, antiszemitákkal zsidók, progressiv gondolkozásu emberek fémjelzett reakciósokkal összeálla- nak és harcolnak egymás mellett, — pardon, egymás ellen. Mert ezek a szövetségesek mind balkánszövet­ségesek. Ezek mindjárt azon kezdik, hogy egymás hajába mennek. És mindez még látszata nélkül is az elvi küzdelemnek. Ez abban külön­bözik az országos politikától, hogy itt még nem is hazudnak programmo- kat, ami mégis a létminimuma min­den közéleti tevékenységnek. Mi jöhet ki ebből? Mi lehet a semmiből, mikor rendszerint még a hazudott elvek valamijéből is semmi lesz a gyakorlat korrupt valósá­gában ? Nem lehet ebbő! mis, mint egv olyan közgyűlés, mint az eddigi, amelyben lehetetlen egyebet keresz­tül vinni, mint azt, amit a város vezetősége akar. Ezért igazán kár bizottságot fenntartani és az ilyen bizottság leghelyesebben ott kezdené műkö­dését, ahová a legtöbb jelölt végsor­ban amúgy is tendál: — hat hajdú­val az alkotmányos önkormányzat düledező, leomlott sírboltjánál, a melyből — ugylátszik — még ennél a választásnál sem lesz feltámadás. TATOTOK. ft'imffwifmf ~ mini 'i — SAJÁT TUDÓSÍTÓNKTÓL. ­leiemen Samu a kormány mellett. Óriási vihar a képviselőházban. Bpest, nov. 5. Végre kibújt a szeg a zsákból. Kelemen Samu, a ledőlt ellenzéki nagyság ma végleg behódolt a kor­mánynak. A „népjogok bajnoka“ ma fényes beszédet mondott egyetlen demokratikus intézményünk, az es­küdtszék ellen. Nagy beszéddel támo­gatta a kormány esküdtszéki reform- javaslatát, amelyet az egész ország jogásztestületei s legnevesebb jogá­szai pártkülönbség nélkül elitéltek. Tapsolt persze a munkapárt, az el­lenzék pedig kivonult a dicső íel- kinálkozás meghallgatása elől. — Megjövendöltük. — Részletes tudó­sításunk itt következik: A képviselőház ülését délelőtt 11 óra­kor nyitotta meg Beöthy Pál elnök 100 muukapárti képviselő jelenlétében. Balogh Jenő igazságügyminiszter terjedelmes be­szédet mondott az általa beterjesztett esküdtszéki reformról. Védi az esküdtszé­ket, — úgy mond — mert ő nem akarja, hogy az esküdtszék hazárdjáték maradjon. Ő nem a felmentések, hanem az igazság­ügyek minisztere. Szilágyi Dezső alatt tagja volt annak a bizottságnak, amely a bűnvádi perrendtartást kidolgozta, de az akkori esküdtszéki javaslat szövegezésé­ben nem vett részt. Reaktióval vádolják, de ő tiltakozik ez ellen. Most Kelemen Samu szatmári képvi­selő állott föl szólásra. Ekkor még három ellenzéki képviselő volt a teremben, de ezek Kelemen felállásakor azonnal elhagy­ták az üléstermet. Kelemen az igazságügy­miniszter esküdtszéki javaslata mellett be­szélt. Támadja az esküdtszék jelenlegi formáját és azt fejtegeti, hogy az esküdtek nem alkalmasak az ítélkezésre és a tudat­lan vádlott fölött gyakran nem kevésbbé tudatlan esküdtek Ítélkeznek. A munka­párt nagy tetszéssel hallgatta Kelemen be­szédét és sokan melegen gratuláltak neki, igy Balogh igazságügyminiszter, Vadász államtitkár, Láng Lajos báró is és nagyon dicséi'ték beszédét. Ekkor az ellenzéki képviselők nagy számban jöttek a terembe. Most Bródy Ernő beszélt a javaslat ellen és azt mon­dotta, hogy az esküdtszék felállításáért a külföld elismeréssel adózott, ügy az esküdt­szék, mint a sajtó ellen irányult javasla­toknak tisztán pártpolitikai céljai vannak. Héderváry Lehel összeférhetetlenségi bejelentést tesz Mándy Samu ellen. Azt mondja, nem felel meg a valóságnak Mándy azon állítása, hogy neki az alapszabályok láttamozása körüli eljárásokról előzetes tudomása nem lett volna. Mándy jól tudta, hogy kik voltak a kijárók és hogy ki. mit kapott. (Felkiáltások az ellenzéken: ,Crom- well, álljon fel!) Reputációmat kötöm hozzá, hogy Mándynak tudomása volt az ügy min­den frázisáról és több Ízben tárgyalt Lukácscsal. Ez a kijelentés óriási konsternációt keltett. Tiszát és az egész munkapártot láthatólag lehangolta a leleplezés és Tisza nem tudta elrejteni ingerültségét és ide­gességét. Beöthy elnök indítványozza, hogy a jövő ülés napirendjére az esküdtszéki re­form tűzessék ki. Huszár Károly ez ellen azt indítványozza, hogy a minisztorelnök okt. 30-iki beszédét tűzzék ki, hogy hozzá Sfirdessen a „Szatmári Minden száma 2000 példányban jelenik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom