Szatmári Est, 1913 (1. évfolyam, 1-28. szám)
1913-09-20 / 1. szám
2 Szatmári Est Rablótámadás egy vonat ellen. Zilah, szept. 20. A szilágysági vasút 6241. számú személyvonatát tegnap déli 1 órakor rablók y. támadták meg Oláhbaksa állomás közeiéiben. öt álarcos rabló ugrott a vonatra s revolvert szegezve az utasokat fosztogatni kezdték. Közben arra haladt a csendőrőrjárat, amelynek láttára a rablók leugrottak és elmenekültek. A vármegye bizalma. Szat- mármegye csütörtökön bizalmat szavazott Tisza Istvánnak és a kormány- hatalom többi nagyrészvényesének. Mellékes,hogy „egyhangúnak“ mondják házilapok ezt a bizalomnyilvá- jiitást, amikor néhány ellenzéki felszólalást maguk is regisztrálnak. A fontos az, hogy a megye bizalommal van az államosító urak iránt. Fontos ez Tiszára, mert Szat- márgye hivatalos bizalma nélkül, szegény, nem tudta volna, mit csináljon. És fontos reánk, mert igy megtudtuk, hogy vármegyénk hű maradt »ősi tradícióihoz«. — így fejezi ki magát helybeli munkapárti laptársunk. Persze, persze. Hű maradt azokhoz az ősökhöz, akik a szabadelvű utasítással küldött követüket, Kölcsey Ferencet 1834-ben visszahívták az országgyűlésről, s az örökváltság kérdésében adott előző liberális utasításukat visszavonták; és akikről a Szalai-Ballagi „Magyar nemzet története“ úgy emlékezik meg, hogy amikor Kölcsey és Wesselényi sikra- szálltak a megyegyülésen a reakciós határozat ellen, »a gyűlésre becsődi- dett és lerészegitett nagykárolyi és gencsi bocskoros nemesek nem hallgatnak rájuk s a szabadelvüség ügyéi másodszor is megbuktatják.« Igazán nem tudjuk, hogy az „Ólmos botok“ derék, jó szerzőjét, néhai való Szalkay Mátét idézzük-e, vagy inkább azt a Petőfi nevű fiatalembert lesz aktuálisabb szóhoz juttatni, aki 1846. szeptember 7-én — tehát biztosan ilyen őszi megyegyü- lés apropójából — irta meg »Nagykárolyban« cimü versét. Az ismert költeményt nem közöljük végig. Nem azért, mintha az érdekeltek haragjától tartanánk, de nem akarunk alkalmat adni rossz vicceknek, hogy nem eleven munkatársakkal dolgozunk. Azt a strófát azonban a többi közt mégis csak Petőfi Sándor irta, hogy: „Mily szolgaság, mily hizelgés! S mindig tovább mennek, tovább. Isten küldd e helóta népre Földed legszörnyübb zsarnokát, Hadd kapjon érdeme dijába Kezére bilincset, nyakába Jármot, hátára kancsukát!“ Píuj, be durva, csizmás legény volt ez a Petrovics-fiu! Hogy ki- röpitené most a nemes vármegye hajdúja a portálé alól, ha pantallós riporter alakjában be akarna menni a közgyűlésre referádát írni. FELJEGYZÉSEK. Párisi beszélgetés. Világvárosokban sohasem vonzott a város centruma pompás középületeivel, óriási forgalmával, nagy fényével. Londonban a Whitechapel, Berlinben a Moabit, Párisban a Batignoles és a banlieu érdekelt. A sok pompa és fény látása szegényemberben akaratlanul is elkeseredést szül, a külvárosok szegénysége az embertársai iránti jogos részvétet kelti fel. Diákkoromban a fawbourgokat kóboroltam be, a nagy boulevardot csak azért róttam, hogy gyönyörködjem abban a nagy világforgalomban, amely páratlan látvány és bámuljam azt a nagy fegyelmet, amelyet a sarki rendőr egy kis pálcával a kezében fenntart, A Bois a Mi Mi Pinsonoktól kezdve találkozó helye az egész világnak. Van itt orosz nagyherceg, indiai maharadzsa, amerikai multi milliárdos, exotikus nevű mágnás, előkelő kokott, zsirszagu balkán ifjú, avagy Haiti szigetről való indián, akik a tudományszomjuk kielégítése mellett az élvezetekről sem mondanak le. Engem mindezek látása nem elégített ki, hisz a középületek minden világvárosban egyformák. Páris külvárosai azok, amelyekben idegen tanulhat és a mely a legbiztosabb bourgeoisból is a legbigottabb forradalmárt neveli. Mig a boulevardokon a polgári lapokat árusítják addig a külvárosokban a La Bataille Syndicaliste-t, La Voix du Peuplet, L’ Awarchiet, L’ Avenir du Peuplet és La Guerre Socialet kiabálják és olvassák sötét kis bárokban vörös bor, abszint, vagy fekete kávé mellett kopott i'uháju munkások és munkásnők. A tömegnyomor a párisi külvárosokban a legszembetűnőbb. Ez itt már nem kiáltoz segítségért, ez itt már valósággal dühöng. A bar vendégei filozófusok, akik arról vitatkoznak, hogy a mai állapot tarthatatlan, ezt az állapotot csak véres forradalommal lehet megváltoztatni. Proletárapáinkat becsapták a bourgeoisk, ezek hatalomra jutottak, felforgatták a társadalmi rendet, mindent a maguk előnyeire és a magunk hátrányára. Ilyen külvárosi philozofáló társaságban vettem egy szép délután egy fiatal japán orvosnövendékkel részt. A vitatkozás hevében elvonul előttünk egy fiatal jegyespár vendégeivel egy kis temetkezési kocsihoz hasonló nyikorgó járműben, olcsó solde áruba kiöltözve a fiatal jegyesek vendégeikkel, összesen 8-an. Különleges és szinte szokatlan gesztusokkal kiséri rikácsolását a japáni camerade. — Nekem keleti embernek beszélhetnek itt haladásról, látom én hogy ez mind csúf képmutatás. A pompás boulevardok mellett minden nagyvárosotokban húzódnak el a mocskos külvárosok a dolgozó emberek kiabáló nyomorával. Nálatok még a tudományokban való haladás vagy fejlődés sem valódi, hisz ez is csak a kiváltságos minortásnak úgyszólván magántulajdona. Szinte dühöngve folytatja barátunk szónoklatát. — Ezektől vettük mi át az úgynevezett kultúrát és megteremtettük nálunk is az eddig alig ismert nyomort, tömegszegénységet és most, hogy az oroszt egy kissé becsületre tanítottuk, rettegtek tőlünk, szövetkeztek velünk és sajtó tokban tömjéneztek. Mi keletiek a vesétegig ismerünk benneteket, ellepjük fővárosaitokat, Berlint, Londont, Párist, Newyorkot, hogy alapoA VÁROS. — Makai Ágoston felmentése jogerős. Debrecenből távirati tudósítás hozta hírül, hogy a kir. ítélőtábla büntető tanácsa tegnapelőtt tárgyalta zárt tanácsban Szatmár város tisztviselőinek ujrafel- vételi ügyét a Makai Ágoston lugosi ügyvéd bűnügyében, amelyet rágalmazás miatt inditoít ellene a kir. ügyészség, mert a város elleni polgári perében azt állította, hogy őt a vele érintkező tisztviselők félrevezették. Tudvalevő, hogy a szatmári törvényszék és a debreceni tábla felmentette Makait azzal az indoklással, hogy jó hi- szemüen tehette állításait. Ezután uj bizonyítékokra hivatkozva az ügy ujrafel- vételét kérték az érdekelt tisztviselők. Ezt a kérelmet előbb a szatmári törvényszék, most pedig másodfokon a kir. tábla is elutasította. Minthogy pedig további fellebb- vitelnek az ujrafeivétel kérdésében helye nincs, az elutasítás jogerős, Makai Ágoston felmentése is végleges. — Annyit jegyezünk meg, hogy e bűnügyi hercehurca igy vagy úgy való befejezését megnyugvással kell venni. Végre is itt egy polgári perről és fontos városi érdekekről van szó, ahol nyugodtan kell a bíróságok ítéletét bevárni és nem helyes az ilyen ügyet érzékenykedő személyi mellékvágányra terelni. — Koleramegfigyelö ház. A városi főorvos régen zaklatja a tanácsot, hogy a járványkórház közelében egy külön telket és épületet szerezzen, ahol azok az egészséges emberek volnának néhány napra el- helyezendők, akik kolerás egyénnel való érintkezés vagy pl. együttutazás miatt megfigyelés alá kell, hogy kerüljenek. A jelenben ugyanis nincs hova ezeket elhelyezni. És igy történhetett meg a napokban,’hogy Királyháza felől érkező két gyanús egyént, holott négy-öt napig megfigyelésre itt’kellett volna tartani őket, a hatósági személyek — nehogy Budapest felé vigyék ezek a veszedelmet, — szépen felüítelték a visszafelé menő vonatba s elküldték Mára- marosszigetre, hogy ott hadd figyeljék meg őket. A közben esetleg történhető fertőzésre senki se gondolt. És a városi tanács még ezek után sem intézkedett megfigyelő épületről. A tegnapi tanácsülésen is csak beszéltek-beszéltek róla, de döntés nem történt. Hát ezt nem lehet igy kezelni. Ez 24 óra alatt megoldandó kérdés. Azonnal intézkedni kell, mert lelkiismeretlenség volna az egészséges emberek közé bocsátani a bizonytalan egészségüeket, a talán fertőzötteket. Aközelbeu ólálkodó kolera nem lesz tekintettel a bürökralizmus lassúságára. — Mi lesz a kórházzal? ügy értesülünk, hogy a belügyminiszter már aláírta a kórházunk 200 ezer koronás államsegélyét. Most valahol az államépitési hivatalokban hever az ügy. Ennek a mielőbbi elintézését sürgetni kell. Utána kell járni, kilincselni, zaklatni kell. És most kivételesen spórolni is lehet ennek a pesti utazásnak költségein. Hiszen díszpolgárnak választották meg Tiszát. Tessék hát — ha azóta nem szégyenlették el magukat — fel vinni neki azt a diszkoszlevelet, és ugyanakkor egy kis komoly dolgot is elintézni fent: hazahozni a kész kórházépítést. Szüreti tűzijátékok, szőllőszedő ollók, meleg kerti mellények RAGÁLYINÁL. üiona crime szeplő és mitesser ellen kitünően bevált szer kapható íBródy Síita DIANA drogeriáj ában Szatmár, Lóvay-palota. — Telephon sz. 369. —