Szatmár, 1911 (37. évfolyam, 1-48. szám)

1911-01-08 / 2. szám

XXXVII évfolyam

2 ik szám.

Szatmár, I9M. január 8.

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETI LAP.

SíX)ÓFI55EiTÉíiI AS :

Helyben : Vidéken :

Egész évre 4 kor. Egész évre 8 kor.

Egyes szám ára iO filier.

Í-U d :;k , i. iaijnfatv jtnüüUt í a Ti ij"k

Viegje'.enik minden vasárnap.

Szerkesztőség

kiadóhivatal: szám.

Színházunk sorsa.

A kedden d. u.t,megtartott szinügyi bizottsági ülésen hozott határozat, melynek értelmében elnöki döntéssel Bállá Kálmánnak, a pozsonyiján kibukott direktornak adták oda a színházat három évre, — városunkban óriási meglepetést keltett. Dacára a pályázat kiírásának, — melynek ugyan kimondott célja az esetleges változtatás, — senki- sem volt elkészülve arra, hogy Heves Bélát a szinügyi bizottság meg fogja buktatni. — Ha az eredményt nézzük, tényleg nem a szinügyi bizottság, — melynek szép számmal vannak tagjai, kik a színi-ügyelet igen is szivükön viselik, — hanem a nagykárolyiak, a helytelen elnöki döntés és a szabálytalan választás buktatták meg.. A titkos szavazásnak eredménye az volt, hogy Heves Béla kapott kilenc szavazatot, Baiía Kálmán szintén kilencet, Kövessi Andor pedig kettőt. Erre Kőrösmezei Antal elnöki jogánál fogva Dalia Kálmán javára döntötte el a pályázatot.

Részünkről ezt az eredményt, illetve az eredménynek ily módon való létrejöttét nevetségesnek, helytelennek és szabálytalannak tartjuk.

Nevetségesnek tartjuk, hogy szavazat egyenlőség folytán a bizottság

Mindent a maga idejében.

— Házasélet. —

Irta: Abonyi Árpád.

— Ez igaz, de . . .

— De azóta egyben és másban megváltozott a hangulat . . . Ízlés és szimpátia dolgában is. Van igy néha az ember, Semmi sem állandó ezen a világon s a kedély hullámzásainak a leggyöngédebben érző női lélek és a legtartalmasabb asszonyi agy is ki van téve, főleg, ha az egyformaságot egy nyirkos őszi napon egy kissé unalmasnak, egyik másik nyirkos őszi napon pedig már tűrhetetlenül ostobának kezdi találni.

— Egy szót sem értek az egészből. Azt azonban érzem, hogy gúny lappang a frázisai mögött, vagy legalábh is — szándék a gúnyra.

— Nem egészen frázis, amit mondok. Mert nem én találom tűrhetetlennek az egyformaságot.

elnökében egy olyan ember döntött a színház sorsa fölött, kiró legjobb akarat mellett sem lehet ráfogni azt, hogy ért a szinügyekhez. Egv olyan ember döntőit, ki soha színházba nein jár, szinügyekrói halvány sejtelme sincs és korántsem tehet arról', hogy hivatalból neki kell a szinügyi bizottságban elnökölnie. Helytelen ez a határozat és szégyen Szatmár városára nézve, mert azt nem a helybeli, hanem a károlyi szavazatok döntötték ei. Ez a határozat egyáltalán nem fedi a város álláspontját és óhaját. A bizottsági ülésen megjelent ld szatmári tag közül 9 szavazott Heves mellett, 7 pedig másra, ami azt bizonyítja, hogy Hevesnek nálunk abszolút többsége volt. Közbejött azonban a károlyiak 4 szavazata, kik mind Baliára szavaztak és igy jött létre a a szavazat egyenlőség, utána pedig az ein ÖLT denies, ami ellenkezett a bizottság abszolút többségének álláspontjával is.

Szóval Nagykároly választott nekünk direktort, mert Heves Béla nem akar nekiek télen játszani, egy olyan színházban, melynek fűtéséről gondoskodni nem lúd. Az a Nagykároly, mely elvette megyénk székhelyét, elvette pénzügyigazgatóságunkat, törvényszékünkre és egyéb intézményeinkre áhi— Miféle egyformaságot ?

— Az úgynevezett szent házasságot.

— Lám, lám . . . hát rólam van szó ?

— ügy van.

— Más szóval, meg akar sérteni ?

— Dehogy akarom 1 Csak föl szeretném kissé világosítani, nehogy ebben a szép, barna fejecskében esetleg az a tévés meggyőződés támadhasson, hogy az esti alko- nyatot én is csak akkor veszem észre, ha meggyujtják a gázlámpákat . . . Nem, kedves Sárika, én önmagámtól is észrevettem, hogy az esti alkonyat beállt.

— Miben állt be ?

— A maga szivében.

— Borzasztó! Uracskám, maga csaló. El tudta velem hitetni, hogy csak annyit iszik, amennyit megbir.

— Nem vagyok részeg.

— Ugylátszik, hogy az,

— Talán azért, mert ki merem mondani az igazat ?

— Azért, mert bolondokat beszél.

főzik, beleverte az jorrát szinházügye- inkbe is, és egy helytelen elnöki döntéssel le is győzött bennünket. '

Szabálytalan volt a választás, mert dacára a hosszas vitának egyáltalán nem lett minden kétséget kizáróan bebizonyítva az, hogy van-e a nagykárolyiaknak szavazati joguk, vagy nincs. Kizárólag udvariasságból engedték meg, hogy ők is szavazzanak. A Károlyból jött küldöttségtől meg sem kérdezte az ülés elnöke, hogy ki küldötte őket, megbízó levelüket nem kérte, holott a törvény szerint ez kötelessége lett volna. Nem érdeklődött az elnök az iránt, hogy tényleg a nagykárolyi közgyűlés, vagy szinügyi bizottság kü!dte-e át őket, tényleg szinügyi bizottsági tagok-e azok. Értesülésünk szerint Nonn Gyula nem is az.

De meg szabálytalan az elnöki döntés is, mert az elnök szavazat egyenlőség esetén csak akkor dönthet, ha két pályázó van, illetve, ha más pályázó szavazatot nem kapott. Itt azonban Kövessi is kapott két szavazatot, miért is újabb szavazást kellett volna elrendelni.

Miután a fentiekkel minden kétséget kizáróan bebizonyítottuk az ülés határozatának tarthatatlanságát, pár szó— Éreznie kell és bizonyára érzi is, hogy ez nem bolondság. Az emberi ész végre is arra való, hogy hasznát vegyék. Én igyekszem hasznát venni a magaménak és igyekszem észrevenni ami körülöttem történik

— idejében, ainig nem késő. Most még nem késő, tehát kirukkolok a megfigyeléseimmel nyugodtan, egyszerűen, minden fölösleges emóció és ártalmas izgalom nélkül. Itt vannak például ezek a gyöngyök Annakelőtte, ismétlem, ki nem állhatta őket, most azonban rajongani latszik értük, Miért ? Mert mindig és mindenben a világon ez a jéghideg „miért“ a fő.

— Mondjuk, hogy szeszély az egész. Beéri ennyivel ?

— Be, mert a valóságon ez nem változtat, A valóság pedig az, hogy mióta a „fess“ Kálmán is hü lovagjai közé tartozik,

— helyesebben : mióta összeférhetőnek találja az önmaga iránt való jóizléssel, hogy visszautasított kérőjét — egykori vetély- társamat — szalonja vendégei között el-