Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-09 / 19. szám
FÜGGETLEN SÉG I ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI AR : i ' Szerkesztőség: Petőfi-utca 1. szám. Helyben : Vidéken : FELELŐS SZERKESZTŐ: Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Dr. VERÉCZY ERNŐ. Mindenm-iLU «íjak. a kiadóhivatalban fiaetendők. Egyes szám ára IO fillér. Megjelenik minden vasárnap. (V.) Szatmár szab. kir. város területén egy uj foglalkozás talál nagyon is termékeny talajra. Egy a jövedelem lorrásnak uj módja kezd gyökeret verni, s miután jó talajra talált, fává — terebélyes fává lesz. Ez a foglalkozás a milyen könnyű, olyan jövedelem hajtó. Nem kell hozza csak egy darab alkalmas föld, a hatóságokkal való jó viszony, nehány ember, a kinek a föld alul is föld kell, kész az üzlet, meg van a haszon, s a szegény hiszékeny ember még áldja is érte a nagy munka végrehajtóját. Ez a dus-busás jövedelmet hajtó uj iparág a parcelázás a mely most mar oly általánosan kedveit fogalommá lett, hogy talán többet haljuk emlegetni mint akár a holdat, napot, esőt vagy a levegőt. Ha elindulunk egy körsétára, mit látunk ? Itt is mérnek, ott is szabdalnak, amott telket osztanak meg, emitt épületet vágnak ketté, tehát mindenütt parcelláznak. Ha meg a város külterületáre megyünk ki, minden oldalon cövekelést, méresgélésekeí látunk, Parcellázni az egész vonalon. Valaki elad egy darab földet, miért adja el ? Hogy parcellázzák ! ! Valaki vesz egy földet miért? Hogy parcellázza 1 Ma legalább nálunk negyedrész annyi ember sem foglalkozik a politikával, pedig a magyar embernek az a jó szokása megvan. S ha figyelembe vesszük a végzett munkát az eredménnyel a haszonnal arra az eredményre kell jutnunk, hogy bolond ember csakugyan az, a kinek megfelelő helyen telke van s azt nem parcellázza ! Mert pl. a kinek van, vagy a ki vesz 20000 kor.-ert egy telket s felparcellázza, minimum kap érte 40000 kor.-t. Hát van Magyarországon más | olyan foglalkozás, mely rövid par he lefolyása alatt 100%-ot hoz.? Déván olyan eset is, a hol a parcellázás 300—400°/0-ot hoz: Hallottam olyan esetet is, hogy valakinek volt egy téglavetőnek használt területe a mely a legmagassabb számítás mellett sem ért meg többet 1000 kor.-nál és semmire sem volt használható. Gondol- j kozik a tulajdonos mit kellene vele | csinálni, s kisüti, hogy parcellázza. Tehát parcellázta s a végén kisült, hogy az eszme nem veit „rossz, az 1000 koronás telekért kapott 13000 kor.-t tehát az eszme 1300% percentet hozott. A mint látszik tehát a parcellázás, mint üzlet ugyanis bevállik. De épen az a baj, hogy a parcellázást üzletnek használják fel ! Mert mi lenne a célja a parcellázásnak ? Az hogy szegény emberek olcsó áron telket vehessenek és saját maguk és családjaik számára viskót építsenek ! Az e cél azonban 1300% mellett el nem lesz érve soha sem. Mert pl. a páifalvai ut mentén most folyik egy parcellázás, a hol az utmenti telkeknek □ öle 5 K 20 fiiér, tehát egy holdas telek, kisebbről beszélni sem lehet, mert hiszen kis gaz- í dáknak csak majorsági telek válhatik be, azaz kert, udvar, 8220 kor.-ba kerül. Ha már most ily horibilis ár mellett lesz a szegény ember nyakába rázva a telek, vajon jót csinálunk e vele ? Nem, de megöljük ! Mert azaz ember a kinek annyi pénze van, az nem vesz parcellázott földet. Parcellázás alkalmával csak az vesz telket, a kinek vagy van egy pár száz korona meg spórolt pénze, vagy a kinek egyáltalában nincs semmije. S mi fog történni. ? Az az ember a kinek van egy pár száz koronája elvaszti pénzét, mert hiszen az képtelenség, hogy egy holdas területből 8220 kor. vételárt számítva — megélni lehessen, arról, hogy fizessen szó sem lehet. Lefizetvén a vételárból meglevő pár száz koronáját, a többivel adós marad, a tulajdosos nem bánja, hiszen a vevő épit a telekre, igaz hogy adósságra, de az neki mindegy, a telek rnig a vételár ki nem fizettetik az ő nevén j áll s igy mindenképen csak jóL jöhet I ki. A vevő tehát adóságot-adósságra halmaz, keresni csak az év 8 hónap- ! jában tud, ebből is 4 hónapot saját viskója felépítésével töltött el, fizetni nem tud, el veszik tőle telekkel együtt a rajta épített házat is, elvesz keservesen összekuporgatott pár száz koronája, 4 havi munkája s mehet Kut- ricsánba jeget aszalni, merthiszen télen még kenyeret sem tud keresni. Éhezhetik családjával egész télen, csak azért, mert valaki parcellázott, ő pedig egy kis hajlékot akart magának szerezni. így jár az is a ki pénznélkül megy bele a vételbe, csak hogy azzal a különbséggel, hogy ő csak munkája gyümölcsét veszti el és egy csomó adósságot vesz az építkezéssel a nyakába. A parcellázásnak csak úgy lehetne célja, ha a szegény emberek megfelelő árban kapnák a telkeket, ez azonban igy, a mikor a pálfalvai utón, tehát a várostól messze, valaki egy hold földért 8220 kor.-t kénytelen adni, el nem érthető. Hatósági közbelépés kell tehát, s ez nem lehet más mint az, hogy mikor valaki parcellázás engedélyért folyamodik, az engedély kiadásával egyidejűleg, a hatósog állapítsa meg | a telkek-hozzávemieg értékét és árát, | vagy legalább is a parcellázás megaSZATMAR Parcellázás.
