Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-09 / 19. szám
2 S Z A T M Á R májas 9. dása tárgyában beadott kérelemmel egyidejűleg igazolandó lenne a kihasítandó terület eladási ára, s ha a hatóság úgy találná, hogy az ár túl magas, vagy mértékelje azt, vagy az engedélyt ne adja ki. Korunk hibái. I. Család. Családi nevelés. Szándékosan vettem fel a családi élet rendellenességeinek, hibáinak elsorolását először, mert a család az a kis társadalom, mely a maga erényeivel vagy hibáival helyes vagy helytelen irányt tud adni az abból kikerülteknek, amely az egész életen végig kisérhet. Felemlitsem-e még a házastársak viszonyából fakadó bajokat ? Emlitsem-e a féltékenységet, mely különösen az ifjú házasoknál nem ritka, amelyről már Fetóti igy énekel: „Szörny a féltés, mely önmagát emészti és szüli!“ Valami nevetséges is az! Habbá tesz, lenyűgöz, nem hagy pihenni. Pedig van rá orvosság : a higgadtság, mely a köznép nyelvén igy szól: „a jót nem kell félteni, a rosszat hiába félted! „ Gyakran volt a minden alapot nélkülöző féltékenység mar nagy bajoknak okozója. Láttam férfit, ki — ha felesége más férfival szóba is állott — igen goromba volt. Láttam férjet, ki féltékenységből megölte feleségét. Viszont láttnrn nőt is, kit a féltékenység ördöge drámába vagy kit vígjátékba illő tettre késztetett. S vájjon mi okozza ezt ? Ugyebár az erkölcsök lazulása ? midőn az egyén — akár magáról következtetve, akár az életből vett példákon okulva — nem képes hinni. Oka gyakran külső körülményekben is rejlik. Leginkább abban, ha a házastársak egyike visszataszítóan rut, mig másika meglehetős szép. Hogy ily körülmények között ne jöhetne létre egészséges, békés családi élet: tagadom : de hogy ily esetben a házasság- j nak az esetleges Szellemi kedvességnél más rugója is volt: hiszem. Legyen szabad csak azt megjegyeznem még, i hogy a féltékenység sok tekintetben j állati ösztön, azzal a kitevéssel azonban, ! bogy a mai Üirtelő világban kivételek ! is vannak, melyek bizonyos tekintetben ' jogosulttá teszik. Van a családi életnek egy ferde kinövése, mely a házastársi jogok negligálása egymással szemben, ügy is nevezhetném más szóval, hogy a családi ólet karikatúrája. Ez abban áll, hogy a férfi a nő hivatáskörébe eső | dolgok irányításába avatkozik és viszont, j Ha még a nő gyakorol beavatkozást, ez legföllebb az érdeklődés jele, vagy ér- ; dek munkája, hiszen a történelem a tanúbizonyság arra nézve, hogy még politikai cselszövónvekbe is beleavatkozott a nő, sót sokszor a dolgok kimenetelére közbelépése döntő fontossága volt. De hogy a férfi az ő természetével, hivatásával merőben ellenkező be avatkozásokra ragadtatja magát, ez már nevetséges, sőt visszataszító. Mert láttam, midőn különben elég tisztességes társadalmi állású férj egyenesen tudni akarta, hogy tette a zöldséget stb. Láttam, midőn feleségétől az utolsó fillérig számon kérte a pénzl, midőn a nő egy tűt sem vehetett férje — hogy ugy- mondjam —- engedelme, beleegyezése nélkül; midőn a nő még abban sem követhette belátását, akaratát, hogy mit főzzön. Ahoz mehet ez. mint az a falusi paraszt ember, ki maga kívánta meg- tojózni a tyúkokat, nehogy az asszony összegyüjtvén és eladván, az árát magára költliesse. Hol bizalom nincs, ott béke sincs. De vegyük a dolog másik oldalát! Nézzük a nőt, ki meg az ó férjét számoltatja meg az utolsó fillérig. Nézzük a férfit, a papucshőst, kit még hivatása tekintetében is befolyásol a nő. Lássuk a szegény férjet, kinek úgy kell táncolni, a hogy felesége fújja stb. És e tekintetekben nincs kiegyenlítődés, mivel ez utóbbi eset gyakoribb, mint az első, de mindkettő hiba, mert ellenkezik az egészséges családi élet tendenciájával, mely szerint a férfi dolgozik, keres, a nő megtakarít. Hogy adott esetekben az óvatosság mindkét részről csak előnyős lehet: elvitáehatatlan, de annak minden különösebb cél nélkül való alkalmazása, sőt tulságbavitele: káros. Hogy a nő akaratát nem érvényesítheti tetszése, vagy a fennálló rend és szokás szerint, az legföllebb reá és a családi életre gyakorol kihatást; de hogy a férfi nem érvényesítheti azt, annak igen gyakran nagyobb kihatása van, mely túllépi a családi élet határait. Hogy a feleség nem óhajtja, sót ellenzi férjének bizonyos társadalmi mozgalmakban való rósztvevését, melynél máskülönben használni tadna, történjék ez akár financiális okikból, akár inás okból, ennek káros hatása kétségtelen, sőt a különben ideális lelkületű, de kevés önállósággal biró férfi ambitióját is letöri. A családi élet hibái: betegségek, még pedig átragadt betegségek. Sem a durvaság, erőszak, sem,.a szeretetleuség, vallástalanság nem veleszületett tulajdonságok, mint a hogy az erények is a nevelés eredményei. (Folyt, köv.) A HÉT. * (V) Az udvar Budapesten ! Örülj és vakulj magyar! A király udvartartásával hosszú 6 napra ékes fővárosunkba érkezett. S mégis panaszkodunk, hogy Miért?... Szerettem a lázas, hosszú éjszakákon, Világos nappalon — sötét éjjelen ; A te édes arcod volt a menyországom, A te édes arcod volt a mindenem. Szerettem a létet virágfakadáskor, Szerettem álmodni hulló lomb alatt, A te fehér arcod volt a mindenségem Ha a levél hullott, ha a rügy fakadt. Szerettem a hosszú, csöndes nyári estén Csillagos ég alatt beszélni veled ; És hogy szeretlek e, most ee uj tavaszkor Álmaimnak álma mért nem kérdezed ? ____ Oszkár. A gép. A dolog a falusi verandán kezdődött. At asztal mellett férfiak ültek, a levegőben szivarfüst szállt, de nem tudott gyűrűvé sűrűsödni, elvitte a hüvösödő szél. Az este még nem volt itt egészen, csak jött. Közeledett és rémített árnyékkal, sötétséggel, rejtelmekkel. Lángzöld fák, az épület homályosodó tömege, a nyugtalan városi emberek a verandán csendesen megadták magukat. Nagyon szomorú az ilyen este. A nap frissen, fényözönnel kezdődik. Az asztalon reggeli párolog, reménységgel eltelve újra kezdődik az élet. — Szép itt — gondolja az ember — és vár és boldog, hogy ura az életnek. Most itt van. mert levegőt és napsugarat kíván, de elmenekül, mihelyt a hideg szél jön és itthagyja a bus fákat és az árva falakat, esete azonban moghozza nyugtalanító szelet. Mi erőtlenül, fáradtam ülünk és az utolsó vonat már elment. Nem lehet menekülni. A nyugtalanság, a titokzatos láz egyre közelebb jön és az agyra nehezedik. Ilyenkor támadnak a nehéz félelmek és a kusza rémek. Az életünk — mondotta az egyik férfi — túlságosan sok véletlennel van borítva. Én küzdők velük, borzasztóan küzdők, de hiába. Négy falat szeretnék, amely között a teret mindig beláthatom, ahol tudom, mi következik, hogy semmi meg ne lepjen, meg ne rémítsen. De el kell mennem mindennap a bátorító falak közül és minden este sziv- dobogva, elfúló lélekzettel nyitok be : nem vár-e meglepetés; nincs-e baj? — Milyen véletlen ? Akármilyen kicsi. Egy üzenet, egy levél. A levelek is üldöz- í nek. A dolgomat pontosan elvégzem, az ügyeimnaponta egyformán bonyolódnak le igyekszem minden eseményt megelőzni, nem tartok függőben semmit. És mégis, levelek I üldöznek. Két-három napig, ha nyugtom van, akkor felcsavarom a villanyt és az asztalon ott terpeszkedik egy otromba boríték. A keserűség önt el ilyenkor. Mit akarnak ? Miért hajszolnak ? Titokzatos, idgen, ismeretlen levél; soha semmi jót nem rejtett még magában. Ha legkevésbbé ártalmas, hát szürke és semmitmondó és közönyös. Ezért i az érdektelen üres semmiért kellett a vérnek Elvállal mindennemű* £gAPŐ LAJOS m- papi munkák férfi szabó. pontos gyors elkészítését. $ (emelet.) SZATMÁR, Deák-tér 7 ife Legfinomabb szövetekből I ' ........... feszit --------- ~ 1p olgári ruhákat | a legjutányosabb árakban.
