Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-09-06 / 36. szám
XXXIV évfolyam 36. szám. Szatmár, 1908. szept. 6. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS POLITIKAI LAP. ELŐFIZETÉSI AR : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára iO fillér. FELELŐS SZERK Dr. VERÉCZ'i-SZTÖ: r ERNŐ. Szerkesztőség: Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Miadenm u ű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. (V.) Lapunk múlt számában foglalkoztunk a büntetés feltételes felfüggesztésének eszméjével, céljával és jelentőségével, most a novella egy másik igen-igen, talán a büntetés feltételes felfüggesztésénél is fontosabb részével kívánunk röviden foglalkozni, t. i. a novellának a fiatal koruakra vonatkozó rendelkezéseivel. Eddigi büntető törvényünk is védelmébe vette a fiatalkorú bűnösöket, akkor, amidőn az ő büntethetőségüket a „bűnösség felismerésére szükséges belátási képességtől“ tette függővé, de ez által magának a cselekménynek ugyanazt a jelleget tulajdonította, mint a felnőttek cselekményeinek. Azaz a 12—16 év között levők cselekménye is ép úgy bűncselekményt képez, mint a felnőtteké, csak a cselekmény elkövetőjének büntethetősége függ attól, hogy annak elkövetője birt a bűnösség felismerésére alkalmas belátási képességgel, vagy nem ? Védelmébe vette a novellával módosított fő büntető törvényünk a fiatal korú bűnösöket az által is, hogy a 12 évet meg nem haladó bűnösök cselekményének büntető jogi jelentőséget egyáltalán nem tulajdonított. Holott a büntetés egyik céljának, a javításnak itt is érvényesülni kellett volna. Általában pedig védte e törvény a fiatal korú bűnösöket azzal, hogy az esetben, ha a bűnösség felismerésére alkalmas belátási képességgel birtak is, az illetőket sokkal enyhébben büntette, mint a felnőtteket. A novella a belátási képességre fektetett theoriával szakított, s hogy a büntetésnek javítási célzata mentül jobban kidomborodjék, abból az egyedül helyes alapelvből indult ki, hogy a bűnösség feltétek és a felelősség alapja az erkölcsi szabadság. Vagyis ' tekintet nélkül arra, hogy bir-e belá- : tási képességgel, ha szabadon, tehát í nem kényszer hatása alatt cselekedett | az illető, büntető jogi felelősség alá vonható. Mert a cselekvési szabadságot nem a belátási képesség, hanem az értelmi s erkölcsi fejlettséggel együtt járó ellentálló erő biztosítja. Vagyis a bűncselekmény akarati elhatározás folyománya, azaz az elhatározás s maga a cselekmény ok és okozati összefüggésben állanak; már pedig az akarati elhatározásra, mim okra erős befolyást gyakorol, annak mintegy indító okát képezi, különösen a fiatal korban az érzéki ösztön, a külső inger, a környezet. Nem lehet tehát különösen e korban a cselekmény büntethetőségét egyedül csak a belátási képességtől függővé tenni. Épen azért nehéz e téren a helyes jogi álláspontot leszögezni, pedig a büntettek elleni védekezés legerősebb fegyvere épen a fiatal korú bűntettesekkel szemben követendő eljárás helyességében van. A törvény, illetve a novella e tárgyban a következőket tárja elénk: a) „a büntetendő cselekményt elkövető gyermekekkel és fiatal komákkal szemben nem a megtorlás, hanem a megmentés és a nevelés szempontját kell érvényre emelni“, vagyis az ily bűnösöknél nem az a fő, hogy a sértett magán- vagy közérdek kiegyenlítődjék, hanem az, hogy a fiatal bűnös belássa cselekménye helytelenségét, megértessenek vele cselekményeinek következményei, hogy az illető ellenálló ereje erősödjék, s igy megjavuljon, mert hiszen a büntetésnek első célja épen a javítás. Ezt a javító célt szolgálja aztán a novella azzal, hogy nem köti meg ez irányban az eljáró bíróság vagy köz- igazgatási hatóság kezét; nevezetesen a fiatal korú bűntettes ellen dorgálás I rendelhető el, próbára bocsátható, ja- > vitó intézetbe helyezhető el s csak ha szigorúbb, erősebb intézkedés válik I szükségessé, s csak ha a javítási célzat máskép el nem érhető, alkalmazható a fiatal korú bűnössel szemben j az elzárás, mint büntetés; de akkor is : külön, tisztán csak a fiatal korú bü- I nősök részére berendezett fogházban. E szerint tehát a novella elejti azt, hogy aki nem bir a bűnösség felismerésére alkalmas képességgel, az nem büntethető. Mindenki, aki szabadon cselekedett, büntetendő, illetve elsősorban javítandó, e cél azonban elzárással csak az esetben kísérelendő meg, ha a javítás többi módozatai sikerre nem vezetnének; ez esetben is úgy azonban, hogy a fiatal korú bűnös a megrögzött bűnöstől meg ne mételyeződjék, vagyis hogy egy részből a büntetés ne legyen hatálytalan, másrészről, hogy annak végrehajtása a fiatal korú erkölcsiségét és fogékony lelküietét ne veszélyeztesse. b) Nem szabad fenntartani jelenlegi törvényhozásunk azt az álláspontját, hogy a bíróság, illetőleg a köz- igazgatási hatóság a büntető jogi beszámítás alá nem eső (12 éven aluli) de erkölcsi romlásnak kitett, vagy züllésnek indult gyermekek megmentése végett akkor sem tehet semmi intézkedést, ha azoknak züllött környezetéről és erkölcsi romlásáról hivatalos tudomást szerzett. E téren a novella 15. §-a azt mondja: „az ellen, aki a bűntett, vagy vétség elkövetésekor életének 12. évét be nem töltötte, sem vád nem emelhető, sem bűnvádi eljárás nem indítható“. „Ha, — s itt érvényesül a javítási célzat, — a gyermek bűntettet vagy vétséget követett el, a hatóság, amely elé kerül, őt megfenyités végett a házi fegyelem gyakorlására jogosiBüntető novella. SZATMAR
