Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1905-04-22 / 17. szám

XXXI. évfolyam.

17-ik sz.

Szatmár, 1905. ápril. 22

SZATMáR

Megjelenik minden szombaton.

ELŐFIZETÉSI ÁR :

Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér.

^SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHÍV ATAL : Deák-tér 3. szám.

MindenHrmü dijuk a ktudoliivutalbtiii fiaetrn-'ok. Szerkesztőségi telefon 27. szám.

HIEDE T E S E K:

Készpénzfizetés mellett a bgjiitHnyosabb Árban-<S> Nyilttér sora 16 fillér. <sHusvét ünnepén.

Imára hívogat virágos völgy ölén, magas bércztetőn az ünnepi harang a feltámadás, a husvét reggelén. Mély vallásossággal, igaz áhítattal seregük templomba a keresztyénsóg sok milliója, hogy ott hálatelt szívvel rebogjo el: „Hozsánna néked oh Uram, szentséges Istenem.“ Századokat forgott az idő tengelye, de az eszme máig is él, a feltámadás eszméje és hite századok tűnése alatt sem veszített jelentőségéből. Bölcső és koporsó, halál és feltámadás, mily mérhetetlen ellentéteket jelölnek, de ez ellentéteket egyenlíti ki éppen a húsvéti ünnepre. Sújthat a sors, a betegség sorvasztó kínjai emészthetik meg élő testedet, az elmúlás és enyészet szele süvölthet holt tetemeden, a kétkedésnek mig helyet nem adsz, ne félj, biztat, bátorít igaz hited, sírod üregéből zeng feléd a szózat, hiszen „Nincsen itt az Ur, feltámadott.“ Himes palástot ölt a rónaság, bimbó fakad, virág nyilik cserjén, bokron, ágon, hát akkor csak az ember rendeltetése lenne az örök enyészet ? Hát csak az ő sorsa lenne az örök halál ?

Más hit ez, mint a régiek hite a lélek vándorlásról, más mint az aégüptosiak phönix madara, nem kecsegtet hurik gyönyörével, hol patakokban folyik a gyöngyöző szektár és orgiákat ül az emberi szenvedély, o hit egyszerű, de mégis fölemelő, kétkedés kínjait, e hit a lélek feltámadása.

Minden husvét ünnepre távolabb esik egy- egy barázdával amaz első husvóttól, de soha sem kellett órczesebb nyelven hívogatni a harangoknak, soha sem kellett meggyőzőbb ajakkal hirdetni a feltámadást, mint éppen napjainkban.

Hideg az élotár zajgó hullámai, gyakran erősebben támadják meg a vallás emelte és hit- erősitett gátakat, az anyagiak sokkal jobban kisértenek mint valaha, lazább az erkölcs és ijjesz- tóbb mérveket ölt a hitetlenség, dőre, kishitű czélok hevítik az agyat, megtáutorodik a szív buzgalma és elveszd reményét mindenben azonkívül, mint a röpke perez nyújtani képes s ekkor jő a Husvét ünnepe, a maga igaz, profán kezek által meg nem dönthető és le nem rontható védvárával, a feltámadás hitével.

Szomorú rendeltetése lenne az emberi nemnek, ha az a sok keserves verejték és lázas munka által alkotott 'mű sorsa az lenne, hogy porba dőljön, romba omoljon és eltűnjön, mint a hajnal lenge szárnyakon, mint a mosolygó csalfa délibáb, ha az alkotóval együtt megsemmisülne az alkotott mű a hirdetett eszme is, altkor miért egy kézmozdulat is, mely buzgón munkálkodik, miért az agy gondolatai, melyek világosságot hirdetnek, miért a szeretet, miért a barátság, miért a reggel, miért a mosolygó és

melengető napfény és miért a miértek végtelen sorozata ?

* *

Ünnepre, imára hívogat a csendülő harang, hitet hirdet, üdvöt áraszt, feltámadást ígér a husvét szózata.

Feltámadunk, feltámadást hirdet a husvét, nem a testiek, de a lelkiekben, a szellemi közösség az ősök fű benőtte sírja és az unokák bölcsője között képezik nyilvánvaló jeleit a feltámadásnak.

Csendüljön hát a harang, zúgjon, zengjen fel a szent zsolozsma igaz áhítattal, vallásos tudattal.

„Nincs már szivem félelmére

Nézni sírom fenekére.“

T.

Hírek.

— Lapunk munkatársainak és olvasóinak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk!

— Húsvéti istenitiszteietek. A húsvéti szent ünnepeken a szatmári és németi ev. ref. templomokban a következő lelkészek tartanak isteni tiszteletet. Szat- máron : Husvét első napján d. e. prédikál Rácz István lelkész, úrvacsorát oszt Biky Károly esperes és Os- váth Elemér főgymn. tanár, d. u. prédikál Lovass Aladár s. lelkész. Másodnapján d. e. prédikál Biky Károly, úrvacsorát oszt Rácz István és Ozsváth Elemér, d. u. prédikál Lovass Aladár.

Németiben: Husvétli első napján d. c. prédikál Gachal János s. lelkész, úrvacsorát oszt Pótol- Dániel

TÁRCA.

Husvétban.

Szeretem a földet, sok, szép őröm van itt . . . De még sem találok e földön valamit:

Az állandóságot.

Ha valamit szépnek, jónak megismertem ; Tökéletesebbért óliajtozik lelkem, —

Mógjobbat kívánok.

Nem elégít ki a természet pompája;

Oly rövid, — fárasztó sokszor ez a pálya, Ránk dől az unalom.

Ha a változásban elorőtlenedtünk :

Mint egy nagy kérdőjel domborul felettünk :

A néma sirhalom.

Van-e lélek, a mely nem törődve jobbért, Megnyughassók abban, hogy ö csupán itt élt,

S a halallál vége ?

Van-e, kiben egy jobb, boldogabb hazának Tájékát mutató titokzatos vágyak Fáklyája ne égne?

Ha van: jöjjön ma mind a Feltámadáshoz, Higyje, hogy neki is dicsőbb életet hoz Az Űr a halálban.

Hittel borulva az Ur Jézus elébe Kiáltsa a sötét hitetlenség népe :

Meg van ! Megtaláltam !

PÓTOR ELEMÉR.

Sisa Pista.

Irta . Pataky István.

— Egy ügyész emlékiratából. —

Az 1877. év augusztusának egy reggelén egy magas, erőteljes paraszt ember állított be Egerbe j Tóth Mór kir. ügyész elé.

— No mi az Matyi ?

— Tekintetes uram, holnap meglesz.

— Sisa Pista?

— Az, ha addig élek is.

— Úgy, akkor mi lesz Borcsáböl ?

— Borosából ? . . De élni akarok ám tek. uram, nem félek én Sisától, ha nincs fegyver nála.

— De lesz.

— Lerakja, mert táncz lesz.

— És hol ?

— Baktán, a hol én lakom.

— Küldjétek pandúrokat ?

Nem kell. Nem osztozom az 100) írton senkivel. Borosának kis házat, földet akarok még venni.

— Szép, de miért megy Sisa Baktára, hisz a szeretője Aranyoson van.

— Nincs, mert Somogyi András rokonánál Baktán van.

— S ott mer maradni, ilyen közel Egerhez ?

— Baktán nem ismeri senki. De én ismerem még innen, amikor két hóra bezárva volt.

— Jól ván Matyi, csak vigyázz. Hát Borcsa, hogy van ?

— Köszönöm tek. uram, jól vagyunk.

— Tud-e még olyan jól főzni, mint mikor nálam volt ?

— Tudni tudna, de nincs miből.

— Látod, miért nem maradtatok itt, neked is megvolna a bőrtönőri állásod, feleségednek is a szakácsnői állás.

— Nem volt panaszunk tek. uram, de igy szabadok vagyunk.

— Jól van Matyi, akarsz még valamit?

— Egy kézi lánczot kérek.

— Ad az őrmester. Isten áldjon.

Mata Ipacs Matyi lánczczal ment haza Baktára, hogy rabbá tegyen egy embert, de a ki megszolgált a vadállat névre, annyit rabolt és gyilkolt,

A „Félig van“ zsidónál volt a tánczmulatság. A legjobb, legolcsóbb bort adta messze földön, de majdnem mindig hiányosan adta az üvegbe, s innen ragadt rá a „félig van“ név, mert vendégei ezeket a szókat gyakran kiáltották.

A legények közt egy szállás, szép barna legény is mulatott, legtöbbet foglalkozva Somogyi András uramnál vendégként levő Róza nevű leánynyal. A legényt nem ismerték a baktaiak, de mert nem szokásuk kérdezősködni, mert Pista névvel nevezték, ha megkínálta valamelyik. Máskülönben nem rokónszen- vesen fogadták a legényt, mert volt modorában valami fenhéjázó, kötekedő, követelő. Néhány legény összebújva sugdosott s mutogattak a henczegő legényre, egymástól kérdezgetve, hogy ki lehet ez a legény, s mifán termett, hogy egy egész falu legényeit fel sem veszi.

Az pedig gondolatomul, fel sem véve senkit, mulatott, duhajkodott ki-kikapva egy tánezosnőt a tánA legkiválóbb t.amtok és vosoktúl mint hathatós szar:

t'j; tüdőbmegscguknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen lábbadozókuál in:: fluenza után ajánltatik.

Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegen kint 1 K-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. HolTmann-La Rociho & Go vegyészeti gyár Busói Svájc'

TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP.