Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-21 / 8. szám

XXIX. évfolyam. 8-ik szám. Szatmár, 1903. febr. 21. T*"" TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjel JLL..Ä JSIMULLl ELŐFIZETÉSI ÁH : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. A szatmárhegyi egyházak A legközelebb megtartott városi köz­gyűlés határozatai közül a mennyire nem nyeri meg a nagy közönség tetszését a több­ségnek az óvodai telek ügyében hozott vég­zése, annyira elismerés illeti meg a képvi­seletet a szatmárhegyre beszolgáló rózteleki oláh papnak az 1903 évre kérelmezett se­gély kiutalása ellen egyhangúlag meghozott tagadó határozata. A városi közgyűlés ugyanis már az 1900-ik évben hozott volt egy végzést, mely­nek tartalma az, hogy ha az 1902 év vé­géig a szatmárhegyi gör. kath. egyház nem önállósittatik, vagy a szatmárihoz nem csatol- tatik, abban az esetben a beszolgáló rózte­leki oláhpapnak kiutalt évi javadalmazást be­szünteti. A városnak azonban az illetékes ható­ságokkal közölt eme határozata végrehajtása czéljából mindezideig semminemű intézke­dés nem történt, valószínűleg abban a hit­ben szunyadozván az illetők a semmit nem tevés kényelmes vánkosán, hogy majd a vá­ros elfeledi az 1900-ik évben kozott hatá­rozatát s a szatmári hegyen, szab. kir. Szat- már városának a segélyezése mellett foly- hatik tovóbb az eloláhositásra való törekvés. Itt volt tehát az ideje, hogy a város látva határozatának figyelembe sem vételét, beszüntesse mindaz ideig a további segélye­zést, mig a határozatában foglalt feltételek teljesítve nem lesznek. minden szombaton. jbZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ; Deáktér 3. szám. Miud nu»mü dijak a kiadóhivatalában fizetendők­^Azon^an a rózteleki oláh pap segélyé­nek JTMszüntetóse csak félniunke, ezzel még a czél elérve nincs, mert valószínű, hogy a hegyi görög hatholikusok lelki gondozását az illető oláh pap egy könynyen még igy sem fogja hagyni, mert a lélekszám alapján kiszámítható több százra menő s valószínű­leg a rózteleki egyház népességével vete­kedő tekintélyes íiliát, egy oláh pap még a stólákért is szívesen elgondoz. Sürgősen szükséges, hogy mellékelve az i 900-iki 257 számú határozatát a város kérje fel a nagymóltóságu vallásügyi kor­mányt, nyíltan rámutatva a magyar nemzeti érdekre, hogy a szatmárhegyi gör. kath. egyházat ccsatoltassa haladék nélkül a to­vábbi veszedelmek elkerülése czéljából a szatmári gör. kath. egyházhoz. Igaz ugyan, hogy ez sem nyújt kellő garantiát magyar nemzeti szempontból, is­merve a nagyárolv' esetet s ennek a püs­pökségnek nemzetiségi aspiráczióit, de lega­lább a város által választott magyar szüle­tésű s ebben a társadalomban ólő lelkész személye mégis megnyugtatja a közvéle­ményt. Sajátságos, hogy mig a szatmárhegyi gör. kath. egyház Szatmárhoz való csato­lása, — habár ez fontos nemzeti érdek, -— a városi közvéleményt nem igen foglalkoz­tatja, addig ellenben többször lehet hallani egy olyan mozgalomról, melynek czélja az lenne, hogy a szatmárhegyi ev. ref. egyház HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a lfgjitányosabb árban. Nyilttér sora 16 fillér. <á­a nagybányai egyházmegyétől a szatmárihoz csatoltassék. Habár ez teljesen lehetetlenség, mivel a számban, a szatmári egyházmegyénél sok­kal kisebb nagybányai egyházmegye, csak bizonyos ellenszolgáltatás folytán tehetné azt, hogy gyülekezeteiből egyiket vagy másikat elengedje, mindazáltal ez alkalommal fog­lalkoznom kell a folyton meg-megujuló as- pirátiók leszerelése czéljából eme kérdés­sel is. A nagybányai egyházmegyéhez tartozó gyülekezetek 20 ezer lélek-számmal 43 lel­készt fizetnek s megfelelő tanerőket tarta­nak fenn s majd minden gyülekezet expo­nált helyen missiót teljesít, mig a szatmári egyházmegye kótannyi lélekszámmal csak­nem egészen tiszta magyar vidéken van. Már a múlt század elején mintegy meg­ajándékozták ezt az egyházmegyét a szat­mári egyházmegyétől elvett 25 egyházzal, hogy élhessen, s pótolja a bánya vidékén elpusztult régi ev. ref. egyházak, s az er- dólyhez csatolt néhány gyülekezet helyét. S úgy látszik, hogy ennek az egyházmegyé­nek még ismét egy ilyen feisegélésre lenne szüksége. Az egyházmegye nevét visalő N.- Bánya végpont, még a gyűlésekre való oda- járás is nagy teher. Ma ennek az egyház­megyének is a központja Szatmár-Nómeti, azonban ez a nagybányai egyházmegyére idegen terület. Nem jó volna-é vajon, ha valaha Németi is esperesi székhely s a nagybányai egy­ÍJ R C l A. Uj lakóhelyem. Csendes, puha fészek A hol én most lakom, Méla csend, nyugalom Honol itt a tájon, Tán itt megtalálom Mindazt, mire vágytam . .. S gyógyitgatva bus, beteg telkemet, Távol a zajtól — tán pihenhetek. Járok majd az erdőn Vadvirágok között, S ismerősként köszönt A dalos madárka. S a mikor bejárva Völgyet, halmot, hegyet, Haza térek s ott meg ió emberek Gyógyítják jó szóval a lelkemet. Lesz virágos kertem, Magam ültetgetem, Nyesem, öntözgetem. S ott az eresz alatt A fecske fészket rak, Hogy nekem daloljon. Jó barátom eljő majd az alkony Álmaival, hogy nálam maradjon. Csillagos estéken Felnézek az égre, S hozzájok beszélve Azt is megkérdezem : Mit csinál kedvesem . . . Vagy máskor meg, hogyha Napnyugatra bús felhők szállnának: Tőlök meg izenek jó anyámnak. Temetek itt lassan, Eltemetek mindent, Bánatot, keservet. S szerelem uj álma, Ha telkembe szállna, Kitépem, mint gyomot. — Ne csábítgasson engem uj remény Legyen a múlté minden érzeméuy 1 Tóth. dyőrfiy. nsEffjgaiigtt írniiinwinTniíF inriiiiriniii—i ■iiiimii—i—w Triumvirátus. — A „Szatmár“ eredeti tárczája. — Irta : Tóth Xtajos A világtörténet-irók eddigeló két triumvirá­tusról tesznek említést, úgymint: Krisztus szüle­tése előtt 60-ban Caesar, Pompejus és Crassus, továbbá 43-ban Octavianus, Antonius és Lepidus között létesült szövetkezésről. Igaz, hogy a harmadikról, a mely Krisztus születése után a XIX. század utolsó éveiben jött létre, még nem szólhattak, mert annak elfogu­latlan megírására csak a jelenleg élő nemzedék kihalása után születhetik hivatott historikus: mégis jónak látom, hogy nagy vonásokban kör- vonalozzam annak miféleségét, remélvén, hogy evvel némi szolgálatot hagyok az utóivadéknak. Mielőtt belefognék tudományos színezettel bevezetett, de hiányosnak ígérkező ismerteté­sembe, szerénységgel annyit akarok jelezni, hogy az a körülmény sarkalt leginkább ennek a har­madik triumvirátus hírének széliében való ter­jesztésére, minthogy biztosra veszem, aligha fog­ják ezt valaha világtörténelmi eseménynek mi­nősíteni a feldolgozandó anyagukat szigorúan megrostálni szerető történelembuvárok. Mindegy. FERENCZ JÓZSEF keserüviz az egyedül elismeri kellemes izü természetes hashajtószer. S Z AT MAR. v» ía Vv. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom