Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-18 / 3. szám
XXVIII. évfolyam. 3-ik szám Szatmár, 1902. január 18. Megjelenik mindéi szón baten. Előfizetési ár: Ki»*V/ v o 4 !'"i Félévi-- 2 kor. d \ r | Kor Egyes szám ara i0 filler. ' Q ” pZERKESZTOSEG ÉS jí IADÓHIVATAL. : Deak-t e 3 szám. Mindennemű dijak a la] ) ki a óliivatalábau fizetendők II I II I) E T É S E K : kmprnz fizetés iniálott a le^jut nyosi’i!) ár!» 11 v t.vtnrk !>l Nyilttér sora 16 fillér. Az adók. Valamint az egyeseknek vannak szükségleteik, úgy és annál inkább vannak az egyesekből álló községeknek, törvényhatóságoknak és az államnak. Ar; egyesek szükségleteinek fedezésére szolgáló összegeket megszerzik az egyesek, de — miután a községet, törvényhatóságot és államot az egyesek egy bizonyos meny- nyisége teszi, az ezek szükségletének fedezésére való összegeket is az azt alkotó egyeseknek kell megszerezniük, s azok közegeihez eljuttatniok. Azt a mit az egyesek, azok szükségleteinek fedezésére eljuttatnak, adónak nevezzük. A községnek, törvényhatóságnak, államnak a szükségletei napról-napra szaporodnak, igy az azok fedezésére szolgáló jövedelemnek is szaporodniok kell. Ez részint a régi adók súlyosbításával, részint uj adónemek behozatalával érhető el. Közgazdasági szempontból több általános elv van, a melyek az adóalapok teremtésénél szemmel tartandók. Ezeket az elveket nincs szándékunk mind felsorolni, csupán néhányat említünk fel azért. Az egyik általános ilyen elv az, hogy az adónem csakugyan alkalmas legyen a szükséglet fedezésére szolgáló jövedelem szaporítására. A másik elv az, hogy az egyesek elsőrendű szükségleteik fedezetére szolgáló czikkék adóval ne sujtassanak és ne állíttassák fel oly adónem, amely által azegyesek, s ezzel az összeség fejlődése, gyarapodása megsza- kasztassék, i neggátoltassék. Városunkban az uj évvel több adónem hozatott Ite. Ilyenek az ingatlan forgalmi adó, az állam irányában adómentességgel biró uj épületek házadója, az ásvány- és szikvizek adója. Ezek közül legszerencsésebb adónem volna az ásvány- és szikvizek adója, a mely valószinüleg szép jövedelmet biztosit a városnak, tehát a város jövedelmeinek a szaporítására alkalmas; de ez adónem akkor volna szerencsés, ha városunkban jó ivóvíz volna, Azt azonban tudjuk, hogy ilyen nincs, hanem van olyan, amely a gyomorbajt előidézi, s azt kifejleszti, ezenkívül a városi kutakban - kivéve a furott kutakat — minden ragályos betegség baezillusai, mint a typhusé stb. találhatók: a furott kutak vize pedig vasas, s kellő gondozás hiányában — amennyiben? a kutgödörben összegyűlő piszok viz ildves időjárásiján különösen az anyacsőbe jutván, egészségtelen és undort gerjesztő. Ilyen körülmények között a város lakossága jó ivóvízhez nem juthatván, kénytelen ásvány, vagy szikvizet inni, s ez által ezeket elsőrendű szükségleti czikké tenni. Kevésbbé szerencsés adónemnek látszik az ingatlanok forgalmi adója, a mely- lycl leginkább az van sújtva, a ki nagy értékű ingatlant szerez meg; ugyanis az, aki ARC Z A. A sötét éjben. Bolyongva járok a sötét éjben, Untalan keresve valakit. És busán felelnek a csillagok : Kit keresel, nincs már, nincs már itt. A szép szőke Szamos vize mentén Arany-falu s gyöngy-kastélyban Szivet tépő nagy fájdalmak között Ott sir, ott zokog egymagában. n. Ki-kimegyek a Szamos partjára Nézegetem csendes folyását Es hiába nézem éjjeken át, Soh’se hallom »az ő sóhaját ......... S hiába nézem csendes habjait, Melyek suhogva folynak tova; Semmi hir ... üzenet. . vagy bár egy csók, Csak folynak tovább engem otthagyva. III. És fájó sóhajom a néma éjben Az aranyfalu kastélyba száll, A melynek egy elrejtett zugában Hervadozik egy gyöngyvirág szál. Két mély sóhaj : enyém és az övé Átölelve csókban fúlnak meg ; A csókban elnémul a két sóhaj, Csak édes emléke marad meg. Marosán János. Gondolkozom . . . Gondolkozom gyakran: vájjon mi az élet? Sok ember, kinek már vágyai nincsenek, Miért él, mi végett ? Kinek már reménye sincs a boldogsághoz, Nyugalmat hol talál: gyötrő fájdalmira Vigasztalást mi hoz ? Ha szived még örül, s a lélek képzete Keserű csalódás nehéz igájával m , Nincsen lenyűgözve : Értem, hogy miért élsz: a remény erőt ad, S hosszú küzdés után szerelem üdve lesz Legdrágább jutalmad. De az, kinek keble vihar dúlta puszta, Vágy, remény, szerelem nyíló virágitöl Örökre megfosztva ; Kinek a csalódás hitét is elvette, Szive fájdalmára balzsamot nem lelve Miért él, mi végre ? . . . Német Gizella. / Édes érzés . . Édes érzés kél szivemben : Eszembe jut szép kedvesem. Fenn az égen, csillag fényben, Tiszta lelked édes szépem Nézem, nézem ! Erőszakos sötét felhő Száll magasra, mint egy fátyol ! Csillag fénye, lelked fénye Látja, látja, segélyt kérve Hozzám hatol. Ima száll a felhőkön túl, A láthatár egyre tisztul! A magasba, tiszta égen Csillag fényét andalogva Egyre nézem ! Édes érzés kél szivemben: Eszembe jut szép kedvesem ! Fénylő csillag megigézve Lehullt végre, itt világol A szivembe. Németh Ferencz. Papvalasztás előtt. A mi kis falunkban itt a Mecsek alján Papot választanak majd a farsang után. ; Nincs se szó, se beszéd idők óta másról, | Egyről tanácskoznak — a pap hallgatásról. Mire figyeljen a, küldöttség főképpen, Hogy mindegyikről bölcs ítéletet tégyen. Rektor uram érti a módját legjobban, Kinek, e félékhez sok jó tanácsa van. pár száz forint értékű ingatlant szerez, az 1 "/„-ős adó viselését, a pár forint fizetését nem igen érzi meg, de igenis meg érzi például az, a ki egy 20 >00 forintos "házat vesz, mivel ez után vagyon átruházási illeték 4 Vio %-kai 860 frt, ehhez jön az ingatlan forgalmi l"/0-os adó 200 frt. Ez már érzékeny. Tekintve azonban azt, hogy ez az adó azt terheli, aki ingatlant szerez, aki pedig nincs ráutalva az ingatlan szerzésre és szabad tetszésétől függ, vájjon vegyen-e ingatlant vagy semV az adó alól kihúzhatja magát és tekintve azt, hogy ez által csupán az örökösök vannak sújtva, mivel ezek nem utasíthatják vissza az örökséget, eléggé szerencsés adónem, habár az érdekeit védő vevő ezen adónem viselését az eladóra tolja át, ameny- nyiben a kivetendő adóval kevesebbet ad az ingatlanért. De kérdés, lrogy alkalmas adó lesz-e. Legszerencsétlenebb adónem a most behozott adók közt az uj épületek adója, amelynek csak akkor volna helye, ha a város fejlődése már nem hagyna maga után kívánni valót. Az állam az uj épületek után egy bizonyos ideig azért nem szed. adót, hogy a polgárok nocsak akkor építkezzenek, amikor arra rá vannak utalva, hanem amikor az építkezéssel az egyesek bizonyos jövedelmet remélnek elérhetni, vagy kényelmesebben akarnak élni, szóval azért, hogy az építkezésre buzdítson, amely építkezésekkel az adótárgyak szaporodván, a mentesség leteltével annál nagyobb adót szedhessen. Eddig az ilyen épületek a mentesség- idejére teljesen adómentesek voltak, miután
