Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-18 / 3. szám
2 SZáTMAR január 18 az általános jövedelmi pótadót is a bekebelezett terhek szempontjából elengedték, ha azt a tulajdonos bejelentette. Hogy jövőre uj épület mentül kevesebb lesz, az magától értetődik, - mivel senki nem fogja törni magát azon, hogy adóját szaporítsa. |. Ez az adó azonban nemcsak káros, ha- hanem igazságtalan is. Igazságtalan annyiban, amennyiben nemcsak az ezután építendő házak után les*/ az kiróva, hanem olyanok után is, amelyek már felépültek ugyan, de adómentességük le nem járt, a amelyek tehát adómentesség reményében épültek. Általános elv az, hogy a törvény visz- szaható erővel nem Ihr. Hogyan történik mégis az, hogy nem is törvény, hanem egy szabályrendelet ruháztatik fel visszaható erővel, felruháztatik épen a belügyminisztérium által végeredményében, amelynek az adótárgyak szaporításáról kellene a kincstár szempontjából gondoskodni. Mint fentebb emlitém, az adó a községi, törvényhatósági, állami jövedelmek szaporítását czélozza. Az adónak teliát olyannak kell lennie, amely csakugyan jövedelmez. Hogy az utóbb említett két adónem jövedelmet hajt-e mindig? nem hiszem, de majd megmutatja az idő és tapasztalat. Ezt onnan gondolom, mivel oly sok mindenféle költségek merülnek fel az összeírással, kivetéssel, beszedéssel, hogy azok felemésztik a jövedelmet, nemcsak, hanem rá is fizetünk, mint azt teszszük ez időszerűit is például az ebadónál. Hát én ilyen adót nem is láttam, amelyből nemcsak hogy jövedelme nincs a városnak. de még rá is kell fizetnie. Ez az adónak nevezett valami tehát i nem is adó, mivel a városnak abból nem- j csak hogy nincs jövedelme, hanem még tulkiadása van. — A ki nem ismeri a város anyagi helyzetét, bizonyosan azt képzeli, hogy olyan jó módban van, hogy ilyen luxust megengedhet magának, de mi városi adófizetők tudjuk, hogy mi ilyen fényűzést nem tűrhetünk, mivel terheink anélkül is az el- viselhetetlenséghez közel vannak, de térkőinkét nem is kívánjuk azért szaporítani, hogy keserves filléreinkért zaklassanak, s mások ok nélkül való és jogosulatlan jövedelemben részesüljenek. Azt hiszem, nem felesleges ezt a körülHáza bizalmas hely. Lánya, felesége, Baranyába hires vendégszivessége. Most is nála foly a meghitt, okos beszéd, Fejtegeti szépen a feladott leezkét: „Haj! ez nem kis dolog... Hallják kigyelmetek, Eli csak azt javaiban, hogy jól ítéljenek. Nem utolsó helyen áll a, mi egyházunk, Hirüs embör legyen a lelkipásztorunk. Bölcs legyen elméje, ékes a beszéde, Zengjen ajakéról az Isten igéje. Legyen az élete szent evangélium ; Nehogy mig bort iszik, vizet prédikáljon. Ha ítéletet tesz, igazsággal járjon, A gyülekezettel békességben álljon. Szelid nyájassággal mindenkit szeressen, Tiszta indulattal fedjen, óvjon, intsen. Egyházunk vagyona csak úgy lesz jó kézbe, Ha a gazdálkodás különös érdeme. ...........Mindenről, mit róla hallanak, megtudnak, Le lkiismercttel híven beszámolnak!“ így oktatja gondos atyai tanácscsal, 8 ellátja őket sok, más utasítással. Ellenvetés nincsen. Csak ép’ a házi lány Végzi a beszédet: „Fiatal legyen ám !“ Várkony, 1902. jau. 12. Sz. 8. ményt a városi tanács figyelmébe ajánlani azon okból, hogy ennek az adónemnek mielőbb való megszüntetése iránta kellő lépéseket a legsürgősebben tegye meg. Kö/g\ ül cs. Múlt hétfőn, január 19-án két közgyűlés is volt: egy rendkívüli délután 9 órakor és egy rendes egynegyed 4 órakor. A rendkívüli közgyűlés tárgya volt a hitelesítő küldöttség kirendelése és a Magos Menyhért által felajánló t Rúkóczy-utcza ‘29. sz. telek megvétele. Az utóbbi ügyben megszövegezett adásvételi szerződés azon feltételének a megváltoztatása, illetve kihagyása iránt szót emelt Dr. Törseök Károly, a mely szerint csak azon esetben tekintetik megvettnek a kérdéses telek, ha a vall. és közoktatásügyi miniszter az állami iskola ezélja- ira a szomszédságban levő s az egyháztól megvett telekkel együtt alkalmasnak találja. — Kifejtette l)r. Törseök Károly, hogy az utcza rendezése végett úgyis meg kell vennie azt a telket, s azt sokkal czélszerübb most végleges vétel utján, mint esetleg kisajátítás utján, amely esetben úgyis az egész telek sajátítandó ki a törvény szerint nemcsak a szükséges rész, amikor jóval többe fog kerülni a városnak. Ezután Dr. Ke- resztszeghy Lajos bizottsági tag szólott a tárgyhoz s azt a hihetetlen feltételt említette fel, hogy végleges adásvételi szerződés megkötése esetén fiuO írttal többet kér eladó a telekért, azért az adásvételi szerződésnek az előterjesztett alakban való jóváhagyását javasolja. — Végül a főjegyző emelkedett fel szólásra s előadta, hogy az utcza rendezéssel még sokáig lehet várni, s az időközi kamat miatt javasolja a változatlanul jóváhagyást. A közgyűlés erre változatlanul jóváhagyja az előterjesztett adásvételi szerződést. (Csak aztán kára ne legyen a városnak a feltételes szerződés megkötésével.) A rendkívüli közgyűlés ezzel véget ért. A rendes közgyűlés tárgyai voltak : A polgármester havi jelentése, ezután Dr. Törseök Károly bizottsági tag indítványozza, hogy a polgármesteri jelentés tudomásul ne vé- j tessék, mivel az hézagos, amennyiben a múlt hó nevezetesebb eseményeit nem tükrözteti vissza a polgármesteri jelentés. Ugyanis a múlt hó 91-én j a villainvilágitási igazgató a város szolgálatából ' kilépett, sem erről nem számol be a jelentés, sem arról, hogy a távozott igazgató a mintegy félmilliót képviselő telepet és eszközöket, kinek és mikor adta át, s hogy az uj igazgató állásának elfoglalásáig, mely szakértő gépészmérnök kezeli, gondozza, s tartja felügyelete alatt a város oly jelentékeny vagyonát és hogy miért nem lett arról kellő időben gondoskodva, hogy a távozó igazgató kilépésével a megválasztott igazgató közvetlenül elfoglalhatta volna állását. Ezért nem veszi tudomásul a polgármesteri jelentést. Erre a polgármester mentségére azt hozza fel, hogy a tudomásul nem vevő bizottsági tag indítványa mellőzendő, mivel az, hogy a polgár- mesteri jelentésben minek kell benne lennie, azt az ő subjectiv felfogása határozza meg, nem pedig a más felfogása. Ezután a polgármesteri jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Majd a kormányhatósági és tanácsi előterjesztések adattak elő, a melyeket a közgyűlés egyszerűen tudomásul vett. Ezután következtek a szakbizottsági olőter- jesztések : a transversalis közút költségeihez való hozzájárulás, az erdei termékek egységárainak megállapítása tárgyában előterjesztett javaslatokat a közgyűlés elfogadta vita nélkül, — ugyan igy fogadta el az italmérés házi kezelésének a megszüntetése tárgyában előterjesztett javaslatot ; azonban a szikviz és ásványvizek adója tárgyában előterjesztett javaslat hevesebb vitára adott alkalmat. Legelőször állott fel Dr. Törseök Károly és kifejtette, hogy a közgyűlés ne fogadja el azon javaslatot, amely szerint házilag kezeltessék ezen adónem, mivel a város úgy jár ezzel is, mint az ebadó, a hol a városnak több a kiadása, mint amennyi a bevétele, hanem indítványozza, hogy ha a Hartman Jakab ajánlata elfogadható, fogadja cl, ‘ha pedig nem, akkor nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek és annak, a ki teljes biztosítékot nyújt, adja ki a közgyűlés. Tegye ezt annál is inkább, mivel házi kezelés esetén uj állásokat kell szervezni, s azoknál tetemes kiadások merülnek fel, igy köny- uyen megeshetik, hogy a város nemcsak, hogy ; czélját nem éri el — hogy uj jövedelem forrás I nyittassék, de sőt esetleg rá is fizet. — A javaslat ellen szólották még Csomay Imre, Dr. Kelemen Samu: — mellette Dr. Vajay Károly, Dr. Keresztszeghy Lajos és Hérmán Mihály polgármester. Ezután aj többség elfogadta a javaslatot. Zsálik Nándorné szülésznő fizetés felemelés iránti kérelme teljesittetett, valamint Horváth Ágoston 4 heti szabadság idő engedélyezése iránt benyújtott kérelme is. Elfogadtatott a piaczi helypénz' és vásárvám, valamint a nyilvános mértékek használati dijáról készített szabályrendelet tervezet és tudomásul vétetett az igazoló választmány előterjesztése az I' >0 2-dik évben érvényes legtöbb adót fizetők névjegyzékéről. Színészet. A szatmári közönséget, úgy látszik, a vendégek képesek vonzani. Következetlenség tehát abba kapaszkodni, hogy a közönséget kimerítik a vendég-esték, mert bizony máskülönben még annyi pénzt sem lehetne a közönség- zsebéből kivonni. Mennyivel inkább dicsérendő tehát, ha még maga a vendégművésznő is szép jóindulatot tanúsít a társulat iránt. — Vendég segít csak a közönyön. Mint halljuk, az igazgató a napokban már járt is fönt a művésznők hazájában. Bizony helyes minden módot fölhasználni, hogy segítve legyen a helyzeten. Hiszen kielégítő műsordarabokkal sem rendelkezik a társulat s nagyon nagyfontosságu a színházi saisonbau, hogy hősnő és teliát komolyabb színművek nélkül áll a társaság. Emlékezzünk, hány szép estét vonzott egy Kápolnai Juliska, vagy Holéczy Ilona stb., meg egy-egy hatásos dráma, vagy színmű. Ha nem is egyébnek, változatnak mindenben kell lenni. Jan. 10-én a „Czigáuybáró“ adatott. A darab előadásáról általánosságban szólva, azt kell mondanunk, hogy kevésbbé sikerült, ami természetesen onnan eredt, hogy a kihagyások folyton zavarták az előadókat, nem csekély bosszantására a nagyszámú közönségnek. Ez este Réthy Lina vendégszerepelt Safi szerepében, szép énekét a közönség élvezettel hallgatta. „Tiszt urak a zárdában.“ E vig operette szombaton, jan. 11-én került szilire majdnem egészen üres ház előtt. Jó hangulat vonult végig az előadáson. A csekély számú közönség még a távollevőkért is mulatott. A szereplők ? Ma kifogástalanok voltak. Csáky jól játszott s elégjél énekelt; Lévay Berta és Szalai csupa tűz voltak. Vihary Briden-abbéját ki ne dicsérné ? Bárdiné, Halmay Cornelia, Rédey járultak a jó előadáshoz. Vasárnap, jan. 12-én Szigethy József „Viola, az alföldi haramia“ czimü népszínműve került szilire kevés közönséggel. A szereplők közül Margittal Gyula Viola szerepében kifogástalanul alakított. Raskó Erna (Violáné) az í. felvonásban kissé színtelenül játszott, mig a többi felvonásban játékát helyes felfogás és alakítás jellemezte, Barna Jolán kis szerepében kedves jelenség volt. Hétfőn a „Télen“ ez. népszínmű jött színre zónában elég nagy számú közönség előtt, jól folyt előadásban. Kedden, jan. 11-én Náday Ferencz fordításában a „Pont Biquet család“ ez. vígjáték adatott üres ház előtt. Lehet, hogy nagyobb közönséggel az előadás hatásosabb lett volna, igy azonban a szereplők minden igyekezetük daczára sem voltak képesek a kellő hatást elérni. A szereplők közli gondos alakításukért dicséretet érdemelnek : Raskó Erna és Barna Jolán; Margittay Gyula és Mészáros Alajos. Miklóssy Gyula ez alkalommal egy kicsit elhagyott a szokásos túlzásokból. „Szép Heléna,“ e kedves operette szerdán, f. hó 15-én jött színre, sajnos üres ház előtt, a czimszerepben H. Lévay Bertával, a ki a szerep szúrós részleteiben is finom és diustinguált volt ; szépen sikerült áriákkal díszítette ügyes játékát. Miklóssy túlságos kegyetlenséggel gombozta meg Menelaos felséges tülkeit. Vihary Augur bácsiján sokat műélveztünk. Rédey Paris szerepében érdeme! dicséretet. Ríthonyinak nemcsak csillogó fogaiban, de sikkes pajzánságában is gyönyörködtek. A gyorslábú Achilles szerepében Csáky- ról jól emlékezünk meg; nemkülönben Győréről is, Tarján, Mészáros királyi duotteskedése nem volt ugyan királyi, de jó volt. Ez estének is megvolt a maga társalgási színezete, tekintve egyesek hol csattanós, hol lapos extemporizálását. „A pálinka.“ Színmű i felvonásban, 7 kép-
