Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-09-21 / 38. szám
XXVII. évfolyam. 38-ik szám. Szatmár, 1901 szeptember 21. SZATMAR. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Bl&fizetési ár: Egészévie 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre ] kor. Egyes szám ára 10 filler. Megjelenik minden, szombaton. jbZERKESZTOSÉG ÉS JílADÓHIVATAL : Deák-tér 3. szám. Mindennemű dijak a lap kiadóhiratalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénz fizetés •mellett a legjutiinyosabb árban vétetnek fel Nyilttér sora 16 fillér. aruk kiszolgáltatására is, azzal a különbséggel, hogy miután ő az üzletvezető, alkalmazottjainak megparancsolhatná, hogy csak azt szolgáltassák ki és oly mértékben, amit az üzletébeu rendelnek, de az a hiba hogy s/.emet huny a felett, hogy való, vagy hamis árut, igaz, vagy hamis mérleggel szolgáltatják ki ? Baj az, hogy az üzleti belső alkalmazottaknak vannak jó emberei, s ezek az alkalmazottaknál közbenjárnak, hogy a hamisított áru helyett jó, s a jó áru helyett ha- misitottat és igaz mérték helyett hamis mértéket használjanak. Á legnagyobb baj az, hogy nemcsak az üzlet érdekébén történik az, hanem történik minden egyes érdekében, akinek jóembere az üzleti alkalmazottak egyikének vagy má- sikávak is jó embere. Nagyon nagy hiba az, mivel a vevő közönség tapasztalata folytán okulva, az árunak az üzletből való beszerzésétől el megy a kedve, s azt más honnan szerzi "be, vagy maga állítja elő, azt pedig, hogy mennyit állíthat elő, rendszerint téved az illető, igy bajba jut. Ezekből a kiszolgáltatott árukból van módomban néhányat felmutatni. A múlt század 50-es éveiben, a telek- könyvi helyszínelés alkalmával az ingatlanok helyszineltettek, helyszineltettek a hol voltak az utak is. Boldogult szüleimnek a uémetii Lator- szegen volt egy gyümölcsösük gyepes aljai, Mert a belső birtokosok valami nagy kárt nem tettek a birtokukhoz való átjárással, jogelődeim megengedték az átjárást, habár ut keresztül nem volt, s habár a térképen sem rajzoltatott fel az u'hely. Mint tulajdonosok az átjárás helyén termett füvet azóta folytonosan használták egész addig, mig az én tulajdonomba nem jött át. A kateszteri mérés alkalmával a 90-es években azonban a belsőbírtokosok a kerék vágásra hivatkozva utat vétettek fel ott a hol még át sem járlak. Az első évben én is használtam úgy mint jogelődeim, a következő évben azonban az egészet felszántattam s bevetettem, a belső bi: tokosoknak az átjárást megtiltottam. A belső birtokosok egyike a másik által rábeszélve, ellenem kihágás miatt panaszt emelt, de a panasz, habár a panaszos újra felvétellel is élt, elutasittatotl a tanuk azon vallomása folytán, hogy az átjárás helyéről a fütermést mindig én és jogelődeim használták. Panaszos a tanácshoz utmegnyilás iránt folyamodott ezután. A kitűzött tárgyaláson elfoglaltságom miatt nem jelenhettem meg, hanem előtte való napon jelentem meg, s kívánalmaimat, melyek közt az is van, hogy a tanukhoz intéztessék az a kérdés : „az átjárás helyén a fütermést ki használta évtizedeken keresztül békésen és háborítatlanul ?“ jegyzőkönybe vétettem, de ez a kérdés az eljárással megbízott rendőrtisztviselő által — ki jóbarátja volt az utmegnyitást kérőnek, vagy fel sem tétetett, vagy az arra adott felelet nem jegyzőkönyveztetett. Á tanács persze figyelmen kivül hagyta az én előterjesztésemet, s oly helyen, a hol a világ teremtése óta soha ut nem volt, utat nyitni elrendelő. Igazaim bebizonyítására az érvényben levő telekkönyvi térképet hiteles másolatban szereztem be vonatkozó részeiben, s a közjog, törvény, igazság??? Széli Kálmán álvevén báró Bánffy De- zsőcsődbejutott üzletét, kötelezte magát hogy a sokfele áruk közül csupán jog, törvény, igazság, lesz üzletében kapható, még pedig tisztán, más idegen áruktól mentesen, kötelezte magát arra is, hogy igaz mértékkel mér üzletében, vagyis nem többet, nem kevesebbet, mint a mennyi épen kinek-kinek kidukál. Most a magyar nemzettől ismét bérbe akarja venni az üzletet, s az üzlet folytatására tőkét kér megszavazni. Sokszor és tekintélyes helyről meglimitál • tatott az üzlet meuele, a Széli Kálmán működése. Ezúttal mi is vezsszük magunk nak azt a szabadságot, természetesen az említett áruk kiszolgáltatása és az igaz mértékkel való mérés, nem pedig annak hogyanja, mikéntje, miértje és miokbóljn képezi a linntatió tárgyát. Azt el kell ismerni mindenkinek, hogy Széli Kálmánban az üzletvezetési képesség a legnagyobb mértékben megvan, mivel az ügylet kötésekhez való simasággal bir, s a vele ügyletit kötő becsapását bár az áru kiszolgáltatásánál tisztában van már azzal — tűri, csak később, a mikor az áru silányságát nagyobb és nagyobb mértékben észreveszi, bántja a becsapottat. Meg kell említenem, hogy az üzlet ujáru- nak előállítására is kiterjed, ezekről az árukról nem kívánok szólani, mivel az árukat nemcsak ő hanem mások is állítják elő, igy nemcsak az ő hibája, ha jó áru az ö üzletében nem állítható elő. Ugyancsak azt kell mondanom a készTÁRCZA. Letarolva nyugszik a föld Letarolva nyugszik a föld Puszta, néma a vidék. Oh I nem ilyen volt ez akkor, Mikor még veled valók. Völgy, halom, rét díszben állott Nyilott. rajta sok virág. Oh, csak egys/er lenne nékem Még ilyen szép a világ! Fenn a bérczen gerle búgott S ide lenn a kis tanyán Piros rózsa bokor alján Énekelt a csalogány. Jöjj el egyszer még e tájra S ha nem is lesz kikelet, Fölviditod, begyógyítod, Egyre vérző szivemet. GÉRMAIíZ JENŐ A sárga dominó. L Két éve már annak, hogy Vizokai Ödön neje lett Bergi Matild, a szép és ünnepelt leány Budapesten. A férj nagyon szigorú és takarékos volt, a fiatal nő ellenben szeretett volna élénk vig életet élni s a mi fő — bálokba járni. A farsang javában folyt, a fényes bálok egymást érték s a fiatal menyecske még egyetlen bálba sem volt a férje zsugorisága miatt, a mi szerfölött elkedvetlenítette. Matildra nézve tehát örömlelen volt a farsang s unalom, végtelen unalom vette őt körül. Végre ő benne is megvolt — mint fiatal társnőiben — a szórakozás és tetszelgési vágy. ő is fényesen szeretett volna élni és nem lehetett. — — ő férje fukarsága miatt nem vehetett részt az örömökben, olyan rabnő volt, a kinek a férje csak parancsol és ő nem mert ezen akarat ellen fellázadni. De hát ki volt ez a Vizokai Ödön ? Egy olyan férfi, a ki nem tudott élni. A szobájába temetkezett és őrizte a 'pénzét, szén fiatal feleségéről pedig sok tekintetben megfeledkezett. Nem birt fogalmával sem annak, hogy egy fiatal nő lelke mit óhajt s mi által lesz boldog? Sok gazdag férfi van hozzá hasonló s jaj annak a fiatal nőnek, a ki az ilyen férfi élet társa. Ez a nő a boldogságot csakis híréből ösmeri. Van pénz, van minden, c^ak az öröm s megelégedés hiányzik az ilyen gazdag ember házából. II. Matild épen a napilapot olvasta és fájó érzés vonult át a lelkén, a midőn abból a legközelebb rendezendő nőegyleti álarezos bálról vett tudomást. Majdnem ingerülten csapta le a lapot egy asztalra és sebesen járt fel és alá a szobában s bájos arczán kedvetlenség mutatkozott. — Ez már mégis sok, - szólt kifakadva — az egész farsangon nem voltam bálban. Én a ki leány koromban a bálok királynője voltam. Én a kit mindenki szépnek és bájosnak . . . angyalnak nevezett 1 De nem, csak azért sem! — ekkor nagyot toppantott picziny lábával s elhatározással igy folytató beszédet: —- Megfogom mutatni önnek férj uram, hogy nekem is van akaratom. Eddig csak rabszolganő voitam, jövőre nem leszek az. Holnap elmegyek az álarezos bálba, csak azért is 1 Mati'd a gyönyörű kis menyecske izgatottan hajolt a villanyos csengő gombjához, mire szobaleánya belépett. — Erzsi felkelt már a férjem? — Eay óra óta! válaszoló a leány. — Eredj4 keresd fel és mond, hogy kéretem egy szóra. (Folyt, köv.)
