Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)

1901-04-06 / 14. szám

Szatmár, 1901. április 6. XXVf; M ;I4; szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. v ELŐFIZETÉSI DIJAK: .<!m egésa évre . 5 kor. 60 fl. N«gyedé?r<* . I kor. 40 i íélóvre ... 2 kor. 80 fl. ! tígy hóra . . . 6 > .il . Egyes saáic ára l/> fl am ügy az előfizetési pénzek, valamint a hirdet« j stb. dijak e lapok kiadóhivatalában fizetendők. Szatmaron, JDeak*téi 3. sz. (a városháza mellett.' fílADÓHIVATAL: La]9 is« liönyvnyo/alája, Deák-tér 3. sz,. hova ez előfizetési és Ilirdetési d jek bérmentre Iciildonilök. U^~ Bórmrntetlen leveleket nem fogadunk el. HIRDETÉSEK DIJA: l'.gy garmond sor 12 fl.; többszörinél 10 fl. — l'erie delines os többszörös birdetusek kedvezőbb íöltót*l-V nlntt vétetnek fel előloges fizetés mellett. sr r i x. t-t á a a a ír s a báróra hasábos garmond sor dija 20. fl. ‘f r A fői támadás ünnepén. A keresztény népeknek nagy és ma­gasztos ünnepe ez! A bűnök örvényéből a becsületesség útjára térésnek, a tudat­lanság sötét tömkelegéből a lelki szabad ság, a fülvilágosodás templomábani eljutás, a lelkiéletnek a lelkileg meghaltság fölötti győzedelmének ünnepe ! A világ megváltója, az isten ember, egy világ tévhitével szembeszállva hirdette ren­dületlenül a „hit, remény és szeretet“ alap­ján nyugvó nézeteit, a hit oltárán a sze­retet lángjában elégeté a hitetlenség, az önzés rémeit, hogy hamvaikból az édes remény szálljon föl a népek boldogitására, hirdette elveit, és meghalt érettük, hogy martyr sírjából a győzelem zászlójával keljen ki a boldogság, melyet a nyugodt lelkiismeret nyújtani képes! Meghalt az üdvözítő a világ iránti sze­metéből, meghalt elveinek helyességéről szerzett meggyőződésből! És ime győzött 1 Annyi millió ember nódolt meg a megváltó tanainak, annyi ember kebelét boldogítja a tudat, hogy a hit, remény és szeretet talpkövén emelke­dik lelke a mindenség urának közelébe és megnyugvással közeledik felé, hogy a mindenséggel bensőleg egyesülve íöltá- madjon majdan becsülettel végzett mun­kásságnak és életének emlékében ! Lelki föltámadásunk ünnepe ez ! Azonban anyagi lételünk „lenni vagy nem len«i“ kérdése nehezedik nemze­tünkre, lesz-e megváltója e nemzetnek, ki anyagi jobblétünk előmozdítását tűzvén jelszóul zászlójára, védje e zászlót, s ha kell, meghaljon azért, hogy sírja fölött e nemzet jólléte és boldog fönnmaradásának virágai nyíljanak ki! Vájjon lesz-e nemzeti megváltónk, ki­nek íöltámadását a jóllét és biztonság rév­partjában századok, ezredek múltával is örömmel ünnepeljük meg, miként a világ megváltójának íöltámadását!? Vájjon lesz-e jövő, melyben egy val­lási és polgári föltámadási ünnepet ül­hetünk ?! „Lesze Magyarország“; vagy csak volt! Adja Isten, hogy legyen“ ! Boldog ünneplést! — :— .— A fővárosi 1848—49-cliki és Kossuth-muzeumról* Az 1848—49-diki hős honvédeink, vér­tanúink és Kossuth Lajos Atyánk emléktár­gyainak múzeuma, a nemzet kegyeletnek leg­szebb temploma és legjobb iskolája a szent hazaszeretetnek. Háromezernél több meléktárgy; sok száz j olajfestésű csatakép és arczkép, több ezerre menő nyomtatott képek és proklamácziók, az ellenségtől elve t zászlók, honvédruhák, Kos­suth Lajosnak csaknem összes torinói bútorai, a világ minden részéből összegyűjtött, ezernél többféle Kossuth Lajos képek, kéziratai stb. képozik a budapesti 1848—49 emlékek gaz­dag múzeumát. Ennek a hazafias intézménynek a pénz­ügyminisztérium. okmányod iyeg mentességet adott, és a kereskedelmi minisztérium meg- engedte a muzeum tktadn?ányainak szétküldé­séhez hírlap bélyegek használását. A magyar hazatíság, vitézség és vértanu- ság valódi templomának, a fővárosi 1848— 49-ik múzeumunknak föutartói a muzenm-, könyv-, hangjegy- és képkiadványaiuak ál­landó vevői. A fővárosi 1849—49-iki múzeumunk meg­alapítása óta a legbecsesebb és legérdeke­sebb kiadmánya e múzeumnak most jelenik meg. — Az emberiség diszének, a magyar nemzet megváltójának, a mi dicső Kossuth Lajos Atyánknak 1848—49-iki ajrezképét adja ki a fővárosi 1848—49-iki muzeum, hazánk jobbjainak ajánlván ezt a remek fényképet, leghívebb életnagy arczképel. Barabás, Marasztoni és több jeles mű­vészrajzolók litografálták 1849-ben Kossuth Lajosnak életnagy képét, azonban azok, a ma már csak ritkán látható képek nem élet- írnek. E képekből még halvány fogalmat sem nyerhetünk arról, hogy minő nagyszerű, fel­séges és rokonszenves arcza volt Kossuth La- | jósnak. A mi most kiadott képünk Kossuth La­josnak számos egykori Droguerrotypiei és : fényképi nyomán készült, nagy asszonyunk Kos­suth La jós nővérének útmutatása és Kossuth Ferencznek, valamint több jeles festőművé- izeinek közreműködése mellett. Több évi utánjárás és sok áldozatok árán most kiadott képünk Kossuth Lajosnak egyet- j len legtökéletesebb életnagy képe. A remek és nagybecsű képek múzeumunk érdekébeu raió megvételét melegen ajánljuk hazafiság tekintetében legjobb községeiuk, kaszinóink, olvasóköreink, egyleteink és min­den magyarnak pártfogásába, 3 forint 40 kr. csekély árért. E képnek bolti ára 5 frt és 50 kr, vagyis 11 korona lesz. Alinden igaz jó magyarnak, — ha mód­jában áll — szent köte essége támogatni a fővárosi legnagyobb 1848—49-iki múzeumot midőn a jeles főváros tanácsa múzeumunknak eddig bírt helyiségét elvette, mig a német Gotlie múzeumunk ingyenes diszhelyiséget adtak a derék fővárosban. Az 1848—49-iki dicső napoknak a most múlt ötvenéves jubileum alkalmából ma nia- pen nagyobbszertí emléke, mint az 1848 — 49-iki és Kossuth-muzeam, amelynek tolltar­tóihoz, kiadványaink vevőihez fordulunk, tu­datván, hogy a hősök és vértanuk e Pant- heonának létezése megszűnnék, ha országunk jobbjai nem támogatják azt. Budapest, Hazafias tisztelettel ; hlíIVÁCSY JÓZSEF, 1848 —49-iki honvéd-tiizérezredorvos Komárom-várának v. tűzérparancsnoka Gróf KREITH BÉLA, az 1848—49-iki muzeum alapitója. A gyümölcsfák tavaszi keze­léséről. Hamarább beköszöntött a tavasz, mint azt sajátképpen vártuk volna. Nyakunkra nőtt a kerti, mezei teendők halmaza, de a teendő soha sem sok, csak kellő munkabeosztást kö­vessünk. Szomorú tapasztalat reánk nézve, hogy már néhány éven keresztül nem termett gyii- mülcsünk, a mely körülmény pedig nem csak hogy egy szükséges és élvezetes tápanyagtól fosztott meg bennünket, hanem bevételeink is meglehetős mértékben kevésbité. Nem lesz tehát lölösleges röviden meg­emlékeznünk azon teendőkről, melyeket gyü­mölcsfáink megkívánnak tőlünk, hogy termés­képességüket elősegítsük, lehetővé tegyük A faültetésről c lapok már megemlékez- , tek, most a többit vesszük sorba! A hernyó minden fának legnagyobb és ; ismert ellensége. Ez ellenség elleni védelem­re mégis rendőri intés szükséges, ami saját javunknak félre itmerését igazolja! Ha tehát a megtörtént rendőri fölhívás daczára rajta maradtak volna gyümölcsfáin­kon hernyó-gubók, igyekezzünk azokat mie­lőbb eltávolítani és legott el is égetni, aztán lássunk hozzé a gyümölcsfák nyeséséhez. A nyesésnél pedig legyünk figyelemmel a következőkre. Mindenek előtt élesek legyenek eszközeink, hogy minél kevesebb rázkódtatást okozzunk a megejtett nyeséssel, és a történt sebzés minél könnyebben heggedkessen be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom