Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-04-06 / 14. szám
A fiirészszeli nyesés nem egészeu czélsze- rü,, de ha mégis ez eszközt alkalmazzuk, legyen azon fűrész finom és lehetőleg éles; a sok helyen szokásos baltávali metszés, mint egészen káros eljárás, elvetendő. *A metszést alulról fölfelé eszközöljük, hogyha netalán a metszési művelet bevégzésekor a letörő galy elhanyatlik, a törzsön maradt rész kérgét ne hasítsa be, mely sebzés a termő fának nagy hátrányára válnék. A sebzett részt kenjük be rögtön valamely anyaggal, a mi a nedvek nagyobb kifolyását-meggá'olja és a mielőbbi be- forradását elősegíti. Lemetszünk pedig minden fölösleges gályát, hová a visszhajtások tartoznak, melyek külöm- ben sem hoznak gyümölcsöt; lemetszünk továbbá termőágakat is, melyek egymásnak útjában vannak^ mert a nagyon süni gályákkal biró fák úgy is kevés, és nem kívánt zama- tu gyümölcsöt hoznak, de meg megritkitandó azért is, mert a fa gályái között szükséges a levegő járásának kellő utat nyitni; de meg az eltávolított ágak táplálására forditandott nedveket majdan a hozandó gyümölcsök fejlesztésére fordíthatja a fa ! Még valamit a nemesítésről mondhatunk, mely műveletnek szintén itt van az ideje. A nemesítést különböző módokon szoktak eszközölni, mi azonban két módot ajánlunk, mint czélhoz-vezetőt, ez a párosítás, mely vékony gályáknál oly módon eszközöltetik, hogy az alanynak sima vesszőjét alulról fölfelé irányított metszéssel rézsuntosan választjuk el, a nemes gályát pedig fölülről lefelé intézett metszéssel választjuk el törzsétől s aztán a két metszfelületet egymásfelé il'esztve azokat, hárs, vagy vászondarabbal összekötjük és oltó viaszkkal bekenjük. A másik oltási-mód a nagyobb gályák, vagy fiatal törzseknél a kéreg alá való oltás. Ezt úgy foganatosítjuk, hogy az oltandó alanyt kérgének legsimább helyén keresztben átmer- sxük, aztán a csonk tetejétől lefelé egy hü velyknyi hasítást teszünk, a fölhasitott kérget fájától óvatosan elválasztjuk, s aztán a kéregfoszfott részt fölfelé irányított metszéssel eltávolítjuk a beoltandó nemes gályát az alanyon tett metszésnek megfelelően csonkítjuk s aztán összeillesztjük, a kérget visszahúzzuk, a sebet rongygyal bekötjük, oltóvi- aszkkal bekenjük. Ezek volnának tehát e hóban teendőink a gyümölcsösben. Alantirott — mint a „Szatmár’ czimü lap kiadó-tulajdonosa a nagy érdemű olvasó közönség tudomására hozom, kogy néhai férjem hosszabb ideig tartó betegeskedése és bekövetkezett halála miatt a lapnak szünetelnie kellett. De e szünetelést még a nyomda rendezése is szükségessé tette. Most azonban a mikor e nehézzé vált helyzetből kibontakoztam, a „Szatmár* c/ímii lap kiadd sát a jelen számmal megkezdettem, s folytatni logom, arra törekedve, hogy a mélyen tisztelt olvasó közönség nagybécsü pártfogását továbbra is kiérdemeljem. Özv. Nagy Lajosné Lapunk t. olvasóinak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. X A főispán távozása. Egy fővárosi lapban olvastuk, hogy gr. Hugonnay Béla főispánunk tőlünk eltávozik s helyére gr. Teleky Géza volt belügyminiszter fog kineveztetni. Valószínűleg Komárom megyébe megy Hugonnay főispánnak ; birtokai is itt fekszenek. — Műkedvelői előadás. Nagy az érdeklődés az ev. ref. felső leányiskola vezetősége által a husvét után 13-án rendezendő színházi előadás iránt Ez alkalommal színre kerül a „Gabi villa“ czimü szellemes vígjáték. A szereplők kezdők bár, de annál inkább érdeklik a közönséget, a mely fölötte kiváncsi egyesek játéka iránt. Szerepelnek például: Mihalovics fináncz-biztosué, kinek meglepően otthon játéka már gyönyörködtette a szatmári közönséget, Hermán MDomokos Mariska, Lengyel Angelka, Maróthy Mariska a remek játéku Neuwirth Alfréd, Kapra Dávid, Glück Henrik, a „Nem tesz semmit !“angol szerep volt kitűnő sze- mélyesitője; Dávid István urak stb. — Előadás után összejövetel lesz a kaszinóban. — Részletesen fogunk beszámolni. — * Magbeszerzés. Küszöbön a tavasz. Itt az idő, hogy a gazdálkodó és kertészkedő közönség a szükséges magvakat beszerezze. De honnan ? Vidéki közönségünk rend sen az utazó magháza lókat szokta bevárni, kiktől aztán régi, csiraképtelen magot vesz, vagy pedig olyant, melyből egészen más növény kel ki, mint a minőt várt. így a káposztamagból rendesen vadrepcze, sárgarépából vadmurok lesz, a legszebb és legkedvesebb virágok u. in. viola, őszi rózsa stb. között alig akad egy-egy szebb példány, többnyire mind üresek, a takarmány répamag többnyire akkor kezd csírázni, mikor a Mauthner-fóle csiliagjegyü répám ágból kikelt növény már kapa alá fejlődött ki. Mindezeket tekintetbe véve, csak jó szolgálatot velünk tenni t olvasóinknak, mikor figyelmüket Máuth- ner Ödön budapesti udvari niagkereskedő czégiv, mint általánosan elismert legmegbízhatóbb magbeszerzési forrásra felhívjuk és annak igénybe vételét részünkről a legmelegebben ajánljuk, meri onnan feltétlenül csiraképes es olyan fajú magot kapnak mint. a minőt rendelnek. + Tisztviselő-telep. 1901 márczius 31 -én, ti- rágvasárnap d. u. 3 órakor a város házának n így termében értekezlet tartatéit, melyen minden rendű és rangú tisztviselők közül számosán jelentek meg. A budapesti „Tusculáuum“ országos tisztviselő-egyesület fiókjaként és mintájára lenne Szat- máron létesítendő a teiep. Az értekezlet, elnökéül Galba Lajost választották m >g. Rózs i Károly hegyi vasúti üzletvezető előadta az értekezl.-t tárgyát; a kérdéshez azonban, mert nem eléggé ismert, csak nehánym szólaltak föl, mint pl, Hosszú Antal vasutitiszt, KiskérijBéia írnok, Bak- csy Gergely tanár, Kormos adótiszc. Az értekezlet azt a határozatot hozta, hogy összehívóit megbízza a további tárgyalásokkal a tárgy iránt, melyet üdvösnek tart. Egyidejűleg kimondotta az értekezlet egy fogyasztási-szövetkezet létesítését is. < Urania színház. Kedvesen emlékezik még vissza városunk közönsége azon pár nap a, amig, tava*y nyáron, az „Uranii“ színház kőrútjában a városi színházat gépezeteivel alkalmassá fölszerelvén, a mind inuyiszor zsúfolt házat veiitett képeivel, melyek bemutatását szellemes és tudományos színvonalon álló magyarázatokkal kisert-,— valamint rendkívül meglepő és érdukfeszitő kina- matografjaival mulattatta. Azok művésziéi szépségét és élvezeteseit tanító aesthetikai öecsét minden müveit ember magasztalja. — Eböől a nemes in- tentioból kifolyólag többek azon kitűnő eszmét vetették föl, hogy Szatmár városa saját költségéből rendeztesse be a színházat nyári idényekre vetített képek bemutatásához; amely beruházás töltetlen kifizetné magát. A fölszerelésben segítségül kellene bivni a fővárosi „Urania“-t, s tőle vagy a közvetítésével venni a képeket. E tárgyról mi is még hossz isabban és körültekin őbben szerei nőnk megemlékezni; annak érdemét elismerjük. Mijd ha érettebb lesz a dolog, a szinügyi bizottságnak nem lesz érdektelen a kérdést beha ó tárgyalás alá venni. Gyászhir. Szatmári Zsigmoud köz- és váltó ügyvéd folyó évi márczius hó 31-éu a Injnali órákban rövid szenvedés után, életének 52-ik évében elhunyt helyben. — Nemzetközi nagy lóvásár Érseltujváro t. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által í. évben rendezendő XIX-ik nemzetközi lóvásár Érsekújváron (Budapest és Bécstől gyorsvonaton 2—3 órányi távolság) ismét május hó első hetfőjé s az ezt megelőző vasárnap délután vagyis május hó 5-én délután és május hó 6-án fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyarországon a legjelentékenyebb és a legkeresettebb, melyet a tenyésztők és kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a kiilföl-. di lókereskedők szokták az érsekujvári lóvásárt fölkeresni. A múlt évben is 5 0 0 drb. különféle használatra való ló adatott el. Lakások és istállók az érsekujvári rendőrkapitányi hivatalnál rendelhetők. — A magyar luczerna diadala. Végre vala- hára az uj század kezdetén akadt egy magkereskedő, a ki a magyar luczernamagot árjegyzékében a legelső helyre tette, mig ellenben azt is kijelenté, hogy franczia luczernamagot termelő államnak, nincs szüksége franczia importra. No hát ez nagyon helyes és örvendetes jelenség, bár a többi magkereskedő czegek is igy gondolkoznának s a gazdabözönség is belátná azt, hogy nem föltétlenül szükséges mindent Francziaországból importálni. Azt hiszem, hogy a t. gazdaközőnség teljesen megyyőződhet ebből, hogy Haldek Ignácz fővárosi magkereskedő nagyon hasznos dolgot végzett akkor, mikor első helyre a magyar luczernamagot tette, a franczia magot pedig teljesen mellőzte a fönt említett hazafias indokolás mellett. De hát tekintetbe véve azt, hogy mily borzasztó sok pénzt adunk ki külföldi magvakért, melyeket itt helyben is termelhetnénk, sőt e tekintetben kivitelünk is föllendülne, nagyon helyesen cselekednének a többi magkereskedő czégek is, ha Haldek Ignácz úr nyomdokain járnának. — Figyelmeztetjük ezennel t. olvasóinkat a lapunk mai számában megjelent Bihari Edéié le osztálysorsjáték hirdetésre. .Talpra magyar“ cziin alatt még e hét n hagyja el a sajtót egy igen jeles szavulókönyv, amelyet a „Szegedi Napló“ nyomdája ad ki. A tanítóknak, akik iskoláikban márczius 15-iki, avagy október 6-iki t jepeket rendeztek, nemkülömben az egyesüleiiíií, a melyek a nemzeti ünnep'két, valamint Kossuth, Petőfi és a honvédhősök emléknapjait szavaatok megtartásával ü.ték meg, gondot okozott a magyar költészetben, eme nagyhd- maz nemzeti kincsben az alkalmas költemények, keresése. Olykor egy csomó könyvet kellett drága pénzen vásárolni és azt átlapozni. Ezen a munkán könnyíteni óhajtott a „Szegedi Napló“ kiadója és a fonti cziin alatt, az iiy> n nemzeti ünnepekre alkalmas költemények gyűjteményét adta ki, a m-1 y m igában foglalja a magyar költészet remekeit. A könyvnek ára 2 ltoro n a bérmentve küldve, ha a pénzt előre beküldik a „Szegedi Napló“ nyomdájának. * Meheszek és méhkedvelők figyelmébe. Az Országos Méhészeti Egyesület (Búd .pesten, IX., Köztelek) ujnbb idő óta a követező kedvezményekben részesíti tagjait minden külön díjazás vagy provízió nélkül. Igen jutányos áron méhkö- püket, különféle méhészeti eszközöket, műlép-pré- seket, mézszálliló-ridényeket és mezes üv.geket, stb. közvetít — sőt kívánatra mézszállitó-edénye- set ingyen ad kölcsön. A tagok méhtermelvény it a lehető legjobb naptárban díjtalanul közvetíti, az eladásiár teljes biztosítása mellett. Méz- és méh- szállitási ügyekben tanácsot és útbaigazítást ad, esetleg kívánatra a felszólaló érdekében a vasutaknál eljár Kellő biztositéa mellett könyvtárából szakkönyveket kölcsönöz. A Méhészeti Kátét, melynek böki ára 2 kor. 54 fiillér, 1 kor. 34 fillérért adja bérmentve. Mindenféle méhészeti ügyekben útmutatással szolgai. Méhészeti vándor szaktanár kiküldás« érdekében kívánatra illetékes helyen eljár. Mézelő fák és növények magvaiból íu- gyen küld, végül az egyesület szakközlöuyét a tagok ingyen kapják, még pedig havonta egy fűzet. A tagsági-díj évi 4 korona. * Érdekes olcsó könyvek. Sirisaka Andor lapunk utján tudatja a t. olvasó közönséggel, hogy a saját szerkesztésében és kiadásában megjelent munkái közül az alábbi bárom müvét — miután nyomdászával már leszámolt — fél árban küldi bérmentve. Munkái ezek: 1. „Magyar Közmondások Könyve“ ( 22 iv 352 oldal ) 4 kor. helyett 2 kor. 2 „A közmondásokról“ Tanulmány (4 iv, 64 oldal) 1 kor. helyett 50 fillér. 3. „Anyósok Könyve“ Huniorisztikus, szatirikus anyós-tárgyú apróságok mulatságos és tanulságos gyűjteménye. Temérdek képpel, százannyi élczczel. (12 ív, 192 oldal.) Fűzve 2 kor. helyett 1 kor. Díszpéldány 4 kor. helyett 2 kor. — Megrendelési cziin: Sirisa- k t Andor, Bogdási [Baranya megyében.] — Uj idők Hétről-hétre változatos tartalom ma jelenik meg az Uj Idők a magyar cs tlád legkedveltebb képes heti lapja. Az a nagy gond, Ízlés és szeretet, a mellyel szerkesztik, érthetővé teszi nagy elterjedettségét és azt a ragaszkodást, a mellyel olvasóközönsége iránta viseltetik. Az e heti számmal az Uj Idők megküldte összes előfizetőinek pompás mű nellékletét, Valenfiny „Ábránd“ czimü nagy feltűnést keltő képének nagy arányú színes reprodukczióját. Pompás kép ez tárgyánál, kivitelénél, méreteinél fo.va egyaránt kiváló Szebb ajándékot még magyar hetilap nem adott előfizetőinek. Gazdig és változatos ez a szám is tartalomban, képekben egyaránt. Her- czeg Ferencz, folytatja nigy érdekességű regényét, a Pogányokat, melynek tárgya a magyarok őskorából van véve. Pompás nyelvezet, hatalmas korfestő és elbeszélő ereje gyönyörűen nyilatkozik meg abban a regényben. Közöl az a szám azonkívül Herczegtől egy kissebb elbeszélést is és egy részt az Ocskay Brigadérosból. Az idegen iró« rovata a nagybeteg Tolsztojjal foglalkozik, bemutatva egv gyönyörű karakterisztikus elbeszélést tőle. Elbeszélést ir azonkívül Ritook Emma, verset Czóbel Minka, Feleki Sándor, Miklós Elemér. Be-