Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-03-23 / 12. szám

t. IXVI. érfolya». 12. wii. S K A T M i R. 1160. márezius 21 A pesti* bategséf Másik alakjánál a béa faltból hólyagocska támad, melyből *4ka tenyérayi nagyságú ssöratpuaztuiáira rsiaté- fekély, • pestis-fekély fejlődik. Á betegség lefolyása ennél az alaknál Talamiftl enyhébb, ■iné a mirigyes pestisnél. A tűdé pestis épei/ alakban jelentkezik, mint falamely hirtslsa kezdődi tűdőgyuladás;—ez az alak majdaeas kifétel nélkül halálos. Az ily betegek képe- tében számtalan pestis bacillus ran. — Ölj egyének, a kik a tüdő idült betegségeibe* különösen tüdőfészben szenveduek, kiválélai hajlamosítottak a pestis betegség ezen alakjára A tüdőbe helyezkedett betegség a tűéi- szőrét elpusztulása, nagyfokú tldőrériésre és régül üszkösödésre rezet. (Ezt neresték s középkorban .fekete halálnak.“} Némely kutatók a pestisbetegségnek agy negyedik alakját, hol pestist is éssleltuk: úgy mondják, hogy ennél fekélyesedés támad a gyomor és a belek nyálkahártyáján, és hogy a betegség ngy jelenik meg, mint ralamely ti- lyes hasi hagymás. A betegaég mindeset alakjainak a*agy ia reaaiadnlata Tolt* már kendőiben is nagyban fekosédbatik a fertőzésiek a* égés* áteres­zeire relé kiterjedése által, agy, hogy álta­lános tdrmdrgezés (sepsis) jelenségei között már néhány ér* maira beköratkesik a balál Á fnlaorelt sályos alakokén kirül vasiak a pestis betagségaak — ha ritkán is — könnyű alakját, melyek alig éaxrereketá általános ♦» helybeli tünetekkel jeleatkeiuek, és rendese- rint ktdresásn folynak le. S. A petis betegséget okosé tortáié aeyag a rérben, a nyirokmirigyek nedrébea és ssö- rstéhea, n pestisei bólysgesábsn ás fekélybeu, — tldő-psstimaél nyálba* és képstben ran rikábbaa a betegek riseletében és béllrtlé- keibe»;—ssekbél Afrikaié más snemilyekre, relatbiit iémsly állatokra, mint patkányokra, egerekre é* eljttkat kálönféle tárgyakra, n melyekkel síitán el is hnresolkaté. Ily tár­gyal pld. n r»básat,,ágy nem A, rongyok, gyapjú, ssőnyegek, ssőrök és baj, nyert bőrök s ha­sonlók; sőt éttl- és italaemáek is kösretitik itt-ett * fertőzést. 4. A fertőié anyag leggyakrsbbai ngyjat sa emberbe és ss iráat* fogékony állatokba, begy ralamely étire nem rstt, ragy fgye- lemre sem méltatott kia kártérítés«), pél­dán! stéráson, karesoláion, leborzsoláson át, vagy pestis beteg emberről, r«gy állatról szár­máié rorarok csípése ntjáa kerül a keringő térbe ; de ngy is átvihető a fertőző anyag, ha porral btléltgii, aragy étellel, itallal szá­jába veszi az ember. Tüdő-peatiinél a betegnek baei Húsok mil­lióit tartalmazó köpetje közvetíti a fertőző anyag átviteltót (személyről-szemelyre. 5. Egyik helyről másikra agy jut sl a peatia: a) ka olyanok viliik el, akik eiak könnyű pesti* betegségben szenvednek, vagy okik lábbadoiók; b) bn pestie-betegeknek kellőképen nem fertőtlenített tárgyain, ruháin, ágyneműn, at egyéb holmiján vitetik el ; e) ha hajókon, vagy egyenkint szállított, vagy önként vándorló egerek, vagy patkányok viszik el magákkal : aőt az ily állatokon tar­tózkodó parasita rorarok, vagy egerek, pat­kányok ürülékei, esetleg holttestei is közve­títik s betegség tova hurczoláiát. iaditatt. ZiDik u • «aélj», hogy a vendég- liaök, • b«rt*ra«16k eaövetke • léteivel, korvéaárld ■övetkeaataket alakítsanak. A , Vaodéflóaök Lapja* klltiku a kaiai ipar pártalál át ii katkatéaau akarja alóaozáitaai 1 féfbil ait a kedTtinéayt nyajtjv ktfj ■indán ■ agyar iparoiaak éa gyáromak, a ki eldfietója a lapnak, eaégat állandóié ingyen hirdeti. A .Vanégldaök Lapja" alófietéai Ara ágén évre IS keraaa. — Szarkeiztfeége Aa kiadóhivatala: Badapaat,VII. karllat,Akáeifa- ateaa 7. aaáa. * Willinger Márton szőlőnagybirtokos és szőlőojtváuy-taleptulajdonoH (Zomba, Tolna m.) legújabb árjegyzéke, melyet ritka gazdag tartalmánál és Ízléses kivitelénél fogva t. olvasóink figyelmébe ajánlunk, a napokban hagyta el a sajtót. A telep az ez idei I. orsz. mezőgazdasági kiállításon Szegeden a legnagyobb kollekczióval volt képviselve s az első díjjal, arany- éremmel lett kitiinetve, borai után a II.-ik, azaz ezüst-éremmel; e műből megtudjuk, bogy a telep, melv az ország legnagyobb és legmegbiszhatóbb ily­nemű vállaltai közé tartozik, — ma 115. kát. hold területű, amiből 49 hold immu- nii8. homok, 720 fajból álló gazda faj- gyűjtemény nyel, a többi részben amerikai veszzótermelő, gyökeresztető és ojtvány-sző- lőböi áll. E ca 723 faiból álló európai faj- gyűjteményből ca. 3 millió sima és gyökeres ynss!(ő kerül eladásra, különféle színű és gyümölcsű bor, csemege, ekasla és musko­tály fajokból ; továbbá ca. 2 millió amerikai fajtiszti, sima és gyökeres vessző, meg ca.. 200 ezer ritka szép dús gyökézetü gyökeres fás, és gyökeres zöld ojtvány több féle alanyon, úgy szintén ca. 100 ezer fajtiszta, tökéletes zöld ojtvány. Árjgegy- zeket a telep kezelősége Zombán (Tolná­in.) megkeresesekie szívesen küld. Ugyan­csak W i 11 i n g er M á r t o n elismert szak- t'jinber kiadásában megjelent nagyobb ki­adású, 152 oldalra terjedő fajismertető, mely hézagpótló és páratlan a maga nemében, amenynyiben 723 euópai szölőfajnak eredete, szakszerű leírását, érési idejét, azok helyes metszési módját, színét, borát, illetve bor. hoz való alkalmazhatóságát, azonkívül a szénkín egezési eljárást, a legjobb és lege- terjedtebb amerikai fajok leírását és talajigé­nyeit, úgy ezek levélzetének lenyomatát, továbbá az „Ezeréves Magyarország emléke* nevű ujdonsági szőlőnek eredeti nagysága, szőiőfűrtjének aráján kivűl még vagy 60, néhány legszebb és legkitűnőbb szölófaj jó] kifejlett bogyóinak eredeti nagyságú s jól ei- került lenyomatát is tartalmazza. Ez utóbbi mti 35 krra levélbél)egben vagy utalvány* történő beklüldése után, mivel tényleg még az előállítási költségek sem lehetnek megfizetve poitóventesen megküldetik, Utaljuk különösen t. olvasóink figyelmét az , Angyaldombi szőlő­éit váoy-tclop* előbbi számaiban megjelent hirdetésére. * A ,.V a a A é 111 a • k Lapja1*, a mely abba* a hónapba* XVI. évfolyamának II-ik félévét kesdelto aeg, nagy fontosságú akedót §. 46669./I. szám. M. kir. belügyminister Körrendelet. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Ujabkan ismételten tapasztal­tatok, hogy az ország czimerének használha­tójára engedélyt nyert ezégek némelyik a nyert engedélyt aképen értelmezi, hogy annak alapján az ország czimerét pecsétjében is hasz­nálhatja. Erre való tokintettel az illető ezé gek megfelelő figyelmeztetése végett czimed tudomására kívánom hozni, hogy az engedély igazság czimerének a pecsétben való hasz­nálatán hallgatag ki nem terjed, a minthogy általában csak arra jogosít, a mi az illető engedély okmányban kifejezet ten ki van mondv — Hozzá kell térim m, hogy az ország czime­rének pecsétben való haszálafn csak állarni- és országos jellegű hatóságokat illet meg, azért az magánosoknak, magán jellegű testületek­nek, váltatoknak és intézeteknek nem is en engedélyeztetik. — Budapesten, 1900.-dik évben A miniszter helyett: Gulner s. k államtitkár. Jelen hivatalos másolat hiteléül: KoÓ8 Gábor s. k., kiadó. — 4129 /1900. fksz. Végzés. A megküldött belügyminiszteri kör­rendelet eredetben a kormányhatósági rende- letekbez csatoltatni, másolatban kifüggesztés és a helybeli lapok utján közhírré tétetni ren­deltetik. — Szatmárit, 1900. Dr. Korbay Károly, főkapitány, — 3674/VI. 3. szám. M. kir. Földmive- lésügyi Miniszter. Szatmárnémeti szab. Uir város közigazgatási bizottságának Szatmár­németi. A gazdasági munkaszerződések ható­ság előtti megkötése alól az 1898, évi II. t.-cz. 17. §.-a alapján a múlt évre adott fel­mentvények. a folyó évre való kiterjesztése iránt, folyó évi február hó 12-én 57. szám alatt keltjelentésére megfelelő további intéz­kedés végett értesítem a bizottságot, hogy előterjesztett kérelmét a m. kir. belügyminisz­ter úrral cgyetértőleg teljesíthetőnek nem ta­láltam, mert az idézett törvény általános ér­vényű rendelkezésével szemben ezek is ideig­lenes, és oly esetekben tehető tehető kivétel, midőn a kivételes intézkedést fontos gazda­sági, vagy rendészeti érdekek teszik feltétle­nül szükségessé, minthogy azonban ily szem­pontok az idézett jelentés által indokoluv nem lettek, a kért felmentvény a jövőre nézve annyival kevésbbé volt megadható, mert a törvény életbe léptetése óta már több mint két év telt el, végrehajtása sehol akadályokba nem ütközött, azon iniézkedései pedig, mely alól a felmentvény kéretett, sem a felekre, sem a hatóságokra számbavehető terhet nem liáritanak. — Kelt Budapesten, 1900. évi ápril hó 21-én. A miniszter megbízásából: Dr. Bartóky József s. k. — Jelen hivatalos má­solat hiteléül: Koós Gábor. k., kiadó. — 3973./1900. fksz Végzés. A megküldött m. kir. földmivelésügyi miniszteri leirat tudomá­sul szolgálván, eredetben a kormányhatósági rendeletéhez csatoltani, másolatban kifüggesz­tés, — és a helybeli lapok utján közliirré té­tetni rendeltetik. Szatmárnémeti, 1900.-dik év. Péchy Antal, s. főkapitány. ____________ A lapsnerkesstéseért felelős: Nagy Lajos. Laptulajdonos: Nagy Lajosné. JSELYEM-DAMASZT-RUHA^ v<$9 forinttól feljebb! 12 méter! pos-^aá*- tabér és vámmentesen szállítva! — qjn! SjMinták postafordultává lGw» küldetnek; nemkülönben fekete, fe-^>- bér és színes He u n e b e r g-s e-1** 1 y e m 46 krajczárttól 14 foriut 65 < krajezárig méterenként: Henae-1 berg G., selyemgyáros (cs.! _^^és kir. szállító) Zürichben. ;8K §­w Mgonj-Paiii-EipeUíT: Saalaáraa, aysaatotl Nagy Lajosié |7#m*jtéjáa. "(Daák-tfr, |. Mta.) jfoQ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom