Szatmár, 1900 (26. évfolyam, 1-49. szám)

1900-03-31 / 13. szám

Szatmár4 1900. márcz'us 31. XXVI. évfolyam. 13. szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI' HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. féli 1 kar 40 !. ... 6 ■ fi . ELŐFIZETÉSI DIJAK: évre . 5 kor 60 ti. Negyedé.r» i ... 2 kor. 80 fi. | Kgy hóra Kgjes emui ára 20 (1. Úgy ux előtiíotési péntek, valamint a hirdatét1 ntb. dijak e lapok kiadóhivatalában fixetendök Statuiaron, Deák-térd. ex. (a varosliáxa mellett.;. Felelő* ixerkeaxtó lakán: Vórön»aríy-*tn t. .sála. a lep .teltetni rétiét érdeklő kötleményet kéldeaéek. hőre JÍUDÓH1 v*t*l: lágy Lajetaé kiafrayataCáJa, Deák-tér ta,. hova BI elóüietési ét hirdeté.i dijak bériaaatr* káldeadők. Bérmeatetlen leveleket nem fogadnak *1. HIRDETÉSEK DIJA: Így (aratond tér IS fi.; többttSriaél 10 fi — Térj.- e. ét tökbeiörőt Itiré.telek ktdveaőbb feltételek eleit vétetnek fel előlegei Aietéi mellett. del ITUMÍHIIi a karom hatábot germánd tar dija 20. fi. 1^* Bélyegdij mieden beiktatáinál 60 If. r Létesítsünk kertész-nyugdijin- tézetet és „kertész-otthon“-t. Ha a tevékenységben eltöltött élet utolsó fázisát, azt, melyen az emberi szervezet munka eljesiiésére már képtelen, rendszeresített nyug­díjalap oltalma mellett az ínségtől tudjuk biztosítva, ha az önhibáján kivül, állás hiá­nyában sinylődó munkás tudja, hogy sanyaru- sa_;u napjában menhelyre számíthat, mely min­dennapi falatját nyújtja, és melyben nyuga- lonna hajthatja fejét — megszűnik az aggo­dalom, az elégületleuség százféle nyilvánu- lása, melyet legutóbb „socziálismus“ név alatt emlegetnek o y sokszor. A munkások sokféle kategóriája megte­remtette már jövője biztos révét, ám a mi szukmabelink még mindig borús ábrázattal tekinthetnek göröngyös pályájuk elé, nekik ez idő szerint még sem nyugdijalapjok, sem ott­honuk nincs meg. A kormányt nem terhelheti felelősség, hisz már oly sokat tett munkás- viszonyaink javítása terén 1 Megalkotta a mun- köstörvényt, aztán létesítette a muukasegye- sii'etékef s munkás-könyvtárakat; ez idő szerint folynak az élet- s balesetbiztosítás behoza­tala körüli kísérletek, melyekben a muukás- vi.ág általánosságban részesül a k ormány in- ■i / \ (fi ii se k ál d ás a tan. Elérkezik tálán a közel jövőben annak ideje is, bogy a kertészekre is kiterjeszkedik az intéző körök jóakaratu figyelme, — me­lyért hála s elismerés adóztassák, — addig azonbaü hátha a kertészek maguk is megkez­denék a boldogulás felé vezető út egyengetését? Gondoskodjunk hát, mikép lehetnének sor­uk kovácsai arra az időre, midőn az aggkor kiejten kezükből az ásót, kapát? Az ezredéves kiállítás alkalmával megtar­tott kertészeti kongreszszuson egyik tisztelet- rom éltó kertész szaktársunk felolvasást is tár­téit a kertészek nyugdíjintézetének létesíté­séről. Igen szép és üdvös volt, a mit e fel- o vasason hallottunk, de azért a kertészek nyugdíjazása, írott választ maradt mind — a iii.i napig is. Minden szakmabeli munkás, hivatalnok számolt jövőjével Nem az államhivatalnokok biztosított jövője lebeg szemeim előtt, hanem azt látjuk, hogy a magánhivataluokok is meg­tudták teremteni nyugdíj intézetüket, sőt a vándorszínészek is, kiknek alig van évi fize­tésük, mondjuk ki magyarán, kik gyakran; „levegődből élnek — és poezisból tartják i fönn családjukat, még ezek is összehordták j keserves — és megalkották nyugdíjintézetüket, j Hát a kertészek miért ne tehetnék ezt ? I Hisz a kertész bátran elmondhatja a költő! oezn szavait: „Vagyok olyan legény, mint te, j Vágok olyan reudet, mint te !* j< Az „Otthon“ tervét egyelőre csak fel­etettem. Igyekezzünk e fölött mentól sűrűb­ben eszmét cserélni, s reméljük, hogy a kova s aczél összeütközéséből szikra fog kipattanni. Teremtsünk fővárosi ,Kertész-otthon“-t, melynek éu mindvégig szerény erőmhöz mért erkölcsi s anyagi támogató] a óhaj tok maradni. Budapest. Mauthner őúön. Felhívás olvasóinkhoz a „Petőfi-Ház“ létesítése érde­kében. A nemzeti kegyelet, mely Petőfi Sándor dicsteljes halála 50 dik évfordulóján az or­szágos ünneplésben oly fényesen nyilatkozott meg, most törekszik megmutatni mély és szi­lárd jellemét az által, hogy legnagyobb ma­gyar költőnk nevének, ereklyéjéaek, művei dicsőségének, eszméi világgá terjesztésének egy díszes csarnokot kíván emelni, díszéül a főváros- és az egész országnak: a .Petőfi Ház“-at. Tudvalevő már igen tisztelt olvasóink előtt is, hogy a kormányzat, ép úgy, mint a főváros, egyként sietett magáévá tenni a „Petőfi Ház“ eszméjét, mert a nemzeti élet e kiváló zászlóvivői azonnal átlátták, hogy ennek megvalósítása nem puszta kegyelet! tény, hanem a mily fennkölt, szintoly gyakor­lati becsű kultúrpolitikai követelmény is a nemzeti közművelődés erőteljes fejlesztésére. Pantheont emelni egy világhódító magyar költői alak és irodalmi eszméi propagálására; az a leggyözelmesebb hódító politika, mely ccakis elismerést és barátokat szerez nekünk az egész müveit Nyugaton, de gáncsot, vagy allenségeskedést nem szülhet sehol. Ehhez a kultúrpolitikához a magyar k<>r* Hiány és Budapest székesfőváros után hozzá csatlakozni a magyar nemzeti társa­dalomnak is elengedhetetlen erkölcsi kőtele»- ségel Hisz’ Petőfi az ő fényes költői szellemének örökbecsű kincseivel a magyar nemzet összesé­gét ajándékozta meg, illő, hogy e nemzeti közkin­csek, és az ő kegyeletes emlékezete, a ma gyár nemzet együttes áldozatkészségéből 'é- tesülő „ Petőfi-Ház“-ban leljenek örök ott- khont! Egy m; • szivii, bár még német ajkú község hazafias vezérem here, a ,Petófi-Ház“ alapjához pénzadományával ekkéut járul : „A Petőfi-Ház“ létesítésével a magyar nemzet önmagát becsüli meg!“ Bár jól tudjuk ml, hogy a magyar társa- djojam hazafias áldozatkészsége sok oldalról j Aan igénybe véve, de számíthatunk ezúttal is tisztelt olvasóinknak nemes ügyek iránt min- [ lig megnyilatkozó áldozatkészségére. Nem ki­vánjuk mi, hogy ki-ki erején felül áldozzon de kérjük, hogy mindenki erejéhez mérten hozza meg ez alkalommal, ha mindjárt fillé- tekben is, igaz hazafiui áldozatát, hogy majd a Petőfi-Ház“ alapkőletételénél elmondhassuk: .Építette az egész magyar nemzet /* Mai nappal tehát rendszeresen bevezetjük h gyűjtéseket a „Petőfi-Ház“ javára olykép, hogy a befolyt hazafias pénzadományokat la­punkban nyilvánosan és névreszólóan nyug­tázzuk, és azokat raiuden hó végével a ke­zeléssel végleg megbízott „Pesti hazai első takarékpénztárihoz, szolgáltatjuk be. Ismételjük Jókai Mór-és Bartók Lajosnak ez ügyben nem régen & magyar nemzethez intézett lelkes szózata e jellemző szavait: .Nem egy-egy nagy erszény ezrei, hanem ezrek fillérei segítsék felépíteni a Petőfi-Házat! “ Tisztelettel: A tzerkesztőiég. • A Mspök ur jótékonysága. Ó méltósága Meazléuyi Gyula püipök w az egyházmegyei papok nyugdíjalapjára fölajánlott 20000 (húsz­ezer] koronát az agjházmegyei pénztáriba be­fizette. §■ Hogyan lehet agy házaspár 6 gyer­mekével boldog! Egy a fővároshoz közeli vidéki városban élt férj és feleség 6 gyer­mekével. A férj mindég szorgalmas volt. de mégis csak ritkái sikerült neki valamit ke­resni, úgy, hogy cialádját alig bírta eltar­tani. Az asszonynak egyszere csak azon gon­dolata támadt, begy férje tudtán kivül részt vett az osztálysorjátékban Sokáig takaréko- kodott a krajczárokknl, mig négy egyedecske sorsjegyet beszerezi ett volna, okkor Török A. és Tarsa ezéghez, Bndapesten, Váczi-ut 4., fordult — mégrendelt ott ljK sorsjegyet. Szá­mát sem az 1-sö, som a 2-ik, de a Síik és 4-ik osztályban sem húzták ki Elcsüggedve irt az asszony Török A. és Társa ezégnek: „még crak két osztály, aztán veszve vannak a megtartott krajezárok.* Ez azoubau nem így volt, mert az 5-ik osztályban uagy nyo- reménynyel húzták ki a számot. A Török és Társa ezég, mely előtt a család szánalmas helyzete ismeretes volt, azonnai oürgönyzött az asszouy résiére megállapított czimre, hogy sorsjegyüket egy nagy nyereménynyel kihúz­ták. Másnap már megjelent az asszony fér­jével együtt Török A. és Társa ezég buda- psstti írottjában, de férje előtt még titkolta, bogy mi történt. Csak amikor a hivatalos hu- zási jegyzékből meggyőződött,és miután Török A. és Tárja czégtől a pénzt felvette, adta meg urának a felvilágosítást. A szegény ember öröme leírhatatlan nagy volt, részkető ke* zokkel és örömkönnyekkel szemben, ölelte át feleségét ezeu szí vakkal: .neked köszönöm, jó asszony, hogy mindkettőnket gyermekeink­kel együtt boldoggá tettéi.*

Next

/
Oldalképek
Tartalom