Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-06-01 / 22. szám

Szatmár-Németi, 1913. junius 1. Vasárnap. IX. évfolyam. 22. szám. A SZATMÁRVÁRMEOVLi 48^p^FÜGGETLENSÉGÍ PÁRT HIVATALOS LAPJA. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség: hova a lap szellemi részét ériptő közlemények küldendők Szatmár-Németi, Rákóczy-utca 7. I. emelet. Telefon-sz.: 173 és 258. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: D . VEKÉ&ZY ERNŐ. , Kiadóhivatal: i T,. , , , , „ ... ' Északkeleti Könyvnyomda Kazinczy-u. 18.Telefon284. ! Kiadja: az Északkeléit Könyvnyomda. Előfizetési árak: Egész évre......................8 korona. Félévre ..........................4 korona. Ne gyedévre.....................2 korona. Eg yes szám ára 20 fill. Nyiíttér sora 40 fill. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. H fúzió. A függetlenségi pártoknak, ha­zánknak legjobbjai igyekeznek azon, hogy a részekre szakadozott független­ségi pártokat ismét egy táborba egye­sítsék. Károlyi Mihály, Justh Gyula, Apponyi Albert gróf nap-nap után ko­moly és nagyhorderejű tanácskozáso­zásokat folytatnak ez irányban és bi­zonyára nincsen magyar ember, aki ne szívből kivánná, hogy fáradozásu­kat siker koronázza és a fáradozás e- redménye a nagy, egységes, erőteljes, harcrakész függetlenségi párt legyen. — Ez mindnyájunk óhaja. A függetlenségi polgárság óhaj­tása csak egy: az egyesülés alapja az igazi, őszinte, hamisítatlan, harcos függetlenségi párt programmja legyen. És itt meg kell szűnnie minden párt­árnyalatnak. Az ország egész közönsége pár­tokra való külömbség nélkül tisztá­ban van azzal, hogy a munkapárt a züllés lejtőjére és az erkölcsi sülye- dés fertőjébe vezett az országot. Az­zal tisztában kell lennünk, hogy a mun­kapárt olyan legényekből áll, a kik az elszántságnak, — nem akarunk elve­temültséget mondani — nem csekély fokával birnak. Ezeket hadállásaikból csak kemény támadásokkal, aggresz- sziv fellépéssel lehet kiverni. — A kö­zös program innak már a megalkotás­kor tekintetbe kell ezt vennie. Mert jámbor óhajtásokkal, szelid deklará­ciókkal, zengetes manifesztációkkal egy munkapárti sáncot sem fogunk bevenni. — Ezeknek csak az erő im­ponál, ezeket nem meggyőzni, csak legyőzni lehet és kell. A programm csak úgy hódíthat, ha abban milliók óhajtása van kon­centrálva. — Ma már kétségtelen, hogy a haladás iránya csak liberális sőt radikális lehet, a mely a legfino­mabb és legteljesebb megértést tanú­sít a kor követelményei iránt. Az -önálló gazdasági Jberendezke- désnek követelményei vitásak sem le­hetnek és vitásak sem voltak a tár-«, gyalások folyamán. Hiszen kardinális pontja volt mindig a függetlenségi párt programmjának. A dátum itt igazán nem fontos, mert az önálló berendez­kedést nem a dátum, hanem a küzdő pártok mögött álló erő fogja meghoz­ni. Egy kombattáns párt igazán nem tartozik azt lesni a kuicsjukon és ku­tatni politikai vigécek utján, hogy ma­gas, magasabb és legmagasabb helye­ken mi tetszik és mi nem. Ha az or­szág közvéleménye követelni fogja az önálló gazdasági berendezkedést és ezen követelésének s.ulyt és nyomaté­ket is'tud adni, akkor annak akadá­lyát tetszések és nem tetszések nem képezhetik pedig azon egyszerű ok­nál fogva, mert a külpolitikai kons­tellációk egyáltalán nem olyanok, hogy akármelyik dinasztia, de legin­kább a mi dinasztiánk hadat visel­hessen a népe ellen. Az annexiós bonyodalom és mos­tani külpolitikai viharok eléggé kéz­zelfogható bizonyítékokkal szolgáltak illetékes helyen arra nézve, hogy a monarchia legbiztosabb támpontját a magyarság képezi. Minden okos ál­lami tényező csak örömmel üdvözöl­heti, ha a magyarság erőben, vagyon­ban gyarapodni fog. Minden jó magyarnak őszinte óhaj­tása, hogy a programm kitöltessék korszerű, szociális reformokkal. Ennek középpontjában természetesen a he­lyes birtokpolitika fog állni, mert a földéhes magyarság amerikai kiván­dorlását egyelőre csak ezzel lehet meg­akasztani. Hogy ez azután mi módon oldassák meg, — az igazán másod- rangú kérdés és csak mint eszköz te­kinthető, ami az adott helyzetnek meg­felelően kezelendő. — Ma a tényállás az, hogy mig a nemzetiségi bankok tervszerűen erősitik a nemzetiségi bir­tokokat és magyar kézből egyre más­ra jutnak ezek oláh stb. kezekre, ad­dig mi ölbe tett kezekkel nézzük, mint halmozódnak különféle, régi idejét és hivatását múlt jogcímeken rengeteg latifundiumok kevés kézben és mind vándorol ezer és ezer magyar ember Amerikába. És még egyet! Ma benn ül 250 munkapárti képzelő a házban, el­szánva mindenre, nem kiméivé sem­mit, még a birói függetlenséget sem. A Házat fegyveres őrség veszi körül és őrzi a nemzet bizalmának letéte­ményeseit a meglincseléstől, benn re- volveres fogdmegek állanak készen az ellenzékiek kivezetésére. Szentesítve * egy választójogi torztörvény, alkotmá- : nyi garanciáink összeíiporva. Felvetjük j a kérdést: egészen időszerü-e akkor, I mikor proximus ardet Ucalegon! — ' vitatkozni a fölött, vajon majd 1917-ben avagy 1920-ban milyen álláspontot foglalunk el a kormány gazdasági ja­vaslataival szemben. Forgácsok. A nagy panainapörben véget ért a bizonyítási eljárás. Zichy János gr. a Lukács-kormány volt kultuszminisz­tere zárta be a tanúvallomások sorát. Kegyetlenül igaz vallomást tett, amely­nek lényege az, hogy Lukács László még minisztertársait is becsapta. — Egyenesen és nyíltan mondotta Zichy János gróf azt is, hogy miniszteri tár­cájáról való lemondásának részben az is az oka, hogy erre rájött. A panamapör rettenetes tanulsá­gai tegnap és tegnapelőtt két valóban megdöbbentő okulással szolgáltak. Tegnap meg kellett tudnunk, hogy Elek Pált a miniszterelnök fel­használta az ő tetteinek takargatására. Kitudódott az Elek Pál állítólagos bá- deni nyilatkozatáról az is, hogy a mi­niszterelnökségi sajtóiroda ezt a nyi­latkozatot már előbb szétküldötte a

Next

/
Oldalképek
Tartalom