Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-29 / 52. szám

2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 52-ik szám. az alkotmányos jogrend győzelme esetén is megmarad egy sötét árny, egy fekete vonal, mely vissza szerzett alkotmányunkon végig vonul és örök foltot ejt. Ez a sötét árny, ez a folt, ez a fekete vonal a: praecedens. A mai kormány és házelnök által az alkotmányosság álarca alatt el­követett erőszak és törvénytiprás örökké praecedensiil fog szolgálni a bécsi hatalomnak. Ezt a praecedenst megsemmisíteni, alkotmányunk eddig tiszta lapjáról letörölni többé nem lehet. Ha a nemzet a jövőben az önál­lóság és függetlenség nehéz ösvényén csak egy lépést is előre haladni óhajt, a bécsi hatalom a Tisza—Lukács korszak által alkotott praecedens szikláját gördíti a haladni és fejlődni vágyó nemzet elé. Bármily reménnyel is nézünk a jövő esztendő elé, bármennyire hisszük és valljuk is a nemzet eljövendő po­litikai sikereit, a haldokló 1912. év rombolásai és súlyos csapásai sötét aggodalommal töltik el a magyar nép lelkét. (F.) Gazdasági egyesületünk köréből. A múlt év folyamán megtartott vár­megyei mezőgazdasági és ipari kiállításunk fényesen sikerült ugyan, de mégis deficittel végződött. A deficit oka, a „nagybirtokos urak“ általánosan ösmert és ezúttal is tapasz­talt fösvénysége volt. A végelszámolási ered­mény 2778 korona deficitet tüntet fel. Minthogy ezen deficit súlyos teherrel nehezednék az Egyesület anyagi viszonyaira, F a 1 u s s y Árpád egyesületi alelnök Vilá- g o s s y Gáspár titkárral Budapestre utazott, ahol K a z y József államtitkár előtt meg­jelenvén, azon kérelmet terjesztette elő, hogy tekintettel a kiállítás elismert és nagy er­kölcsi sikereire, a földmivelésügyi miniszter ur a deficit fedezéséről gondoskodni szíves­kedjék. Kazy államtitkár a küldöttséget igen szívesen fogadta és megígérte, hogy az Egyesület kérelmét a legmelegebben fogja pártolni a miniszter előtt. Az államtitkár kijelentéseit köszönettel fogadva, az egyesület küldöttei kérték, hogy vármegyénk gazdáinak tavaszi vetőmag be­szerzése körül legyen segítségére. Az államtitkár erre is megnyugtató választ adott, amennyiben jelezte, hogy a vármegye jelentkező gazdái részére tavaszi búza és tavaszi rozs vetőmagról kellő idő­ben gondoskodni fog és azonkívül a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéivel a minisztérium megállapodást kötött arra nézve, hogy az összes tavaszi vetőmagvak, méltányos árban a gazdák rendelkezésére bocsáttatnak. A házi ipar ős téli tanfolyamok szerve­zését a hegyvidéki kirendeltség katáskörébe utasította újabban a miniszter. Vármegyénk­ben Tichy Gyula gazd. felügyelő bízatott meg a tanfolyamok vezetésével. Ámde e szervezés már jőrészben elkésett, mert a leg­több helyen a tanfolyam még ma sem indult meg. Minthogy pedig a vármegyei gazd. Egyesület ez évben is megtette már a tan­folyamok megtartására az intézkedéseket Falussy Árpád és Világossy Gáspár arra kérték R á c z miniszteri tanácsos osztály- vezetőt, hogy az Egyesület megtett intézke­déseire tekintettel a tanfolyamok költségére a Gazd. Egyesület részére 2000 korona se­gélyt utaljon ki. A miniszteri tanácsos ezen segélyt nemcsak megígérte, de annak ki­utalása iránt azonnal intézkedett. Küldötteink a szüzgulya és csikólegelő kérdésében is felkeresték Serbán János min. tanácsost, akinek megköszönték a gyors in­tézkedést, amelylyel a min. tanácsos a meg­jelölt legelőterületek haladéktalan megvizs­gálását eszközöltette és egyidejűleg megígérte, hogy tőle telhetőleg törekedni fog arra, hogy vagy a megjelölt, vagy egy újabb ajánlat folytán megvizsgálandó területekből egy csikőlegelő létesítését a legmesszebb menő állami támogatással elősegíteni fogja. * A gazd. egyesületek országos nagy­gyűlésére kiküldött egyesületig képviselők közül megjelentek Falussy Árpád elnök, Pethő György és Világossy Gáspár titkár. Domahidy István betegségo miatt ezen a gyűlésen nem vehetett részt. * A vármegyei közgazdasági előadók fi- zetésnélküli, de kényelmes hivatala véget ért. A miniszter ez év végével a közgazdasági előadók hivatalát megszüntette ős teendőjü­ket a vármegyei gazdasági felügyelők hatás­körébe utalta. Nem sajnáljuk a disz-hivatal megszű­nését, mert egyrészt semmi hatásköre sem volt, másrészt azt a szokásos havi jelentést, hogy a vármegyében sok az eső, szántani, vetni nem lehet, amint eddig is, úgy ezután is tudni fogjuk előadó nélkül is. Helyesnek tartjuk azonban a még Da­rányi idejében épen a mi vármegyénk fel­irata folytán elhatározott, de csak most fo- ganatositott azon intézkedést, hogy a vár­megyei gazdasági felügyelő a közigazgatási bizottság tagjává tétetett, mert igy a közig, bizottságnak módjában áll ellenőrizni a gazdasági felügyelőnek igen fontos működé­sét és különösen azt, hogy a miniszteri uta­sítás értelmében együtt müködik-e várme­gyénk gazdasági egyesületével. * Mint érdekes hirt, megemlítjük, hogy illetékes körökben mozgalom indult meg az iránt, hogy a lecsapolt ecsedi láp területének egy részét rét-, kaszáló- és legelővé változ­tassák át, miután a tapasztalat azt mutatja, hogy a lápterület egy része magtermelésre nem alkalmas. A tavaszi fagy és az idei nagy esőzés igen sok tulajdonost kiábrándi­egy kifejlett évelő georgina. Mellette egy komolyabb szándékú jogászgyerek, (mert nézd meg az anyját, vedd el a lányát) ki nagy hévvel beszél neki valami klassikus thémáról (?) Kötve hiszem, hogy a büszke mama csak egy mondatot is értene ebből, mert megjegyzését hallani: „Igen, ha jól emlékszem, Montepin Xavértól olvastam ilyent!“ Ez azonban nem hozza zavarba a jogászt, — tovább beszél. Most egy csapat fiatalember jön. Für­késző pillantásokat vetnek az alig felismer­hető alakok felé. Egyik szerelme tárgyát keresi, másik hitelezőjét féli. Majd subilis bakfisek közelegnek, nagy­reményű gymnazista udvarlókkal, A költé­szetről csevegnek. Az egyik kisleány éppen most mondja, hogy ő is tudna verset Írni, már a fejében van, csak úgy . . . összeállí­tani nem tudja! Hátul a mamák cselédekről, befőttekről beszélnek, közbe-közbe szapulva valamelyik távollevő barátnőjüket. így ölel­kezik a költészet a prózával. Ismét egy terjedelmes família! Elöl három hölgy s egy akkora gavallér, mint a kisujj am. Helyzete magaslatán önbecsét érezve, komolyan beszél párbajairól; de szívesen főbelövi magát, ha a hölgyek kívánnák, ő a nők barátja ! (Mióta Nádaytól látta). — Ah Lulu az Istenért, ne haljon meg! — sikolt fel az egyik, ki félti, hogyha ezt az egyetlen gavallért is elvesztené, nem támadna helyébe ju! — Lulu egyet köhint s megígéri, hogy nem hal meg. Ezentúl is hü garde moszijő leend . . . (ügy látszik, nincs tisztában a fogal­makkal, sem a franciával a fiatal ur). A három hölgy nem etimologizál, együt­tesen elismeri, hogy Lulu okos, müveit, ked­ves ember . . . A legközelebbi padok egyikén is ül egy társaság. Egy a hölgyek közül fogas kérdé­sekkel ostromolja a mellette ülő fiatal embert; — Mondja csak tanár ur, mit jelent e szó: kostspillig ? — Wenn Mann spielt, und das kostet viel! — feleli reá amaz. — És mit tart ön a szerelemről? — A szerelemről ? Hogy — vak! ! ! Majd ismét fiatal emberek jöttek kate­gorikus változatokban. Éles megjegyzéseket tesz egyik-másik a hölgyekre, szenvedéllyel szívja sziporkázó szivarját s szemtelen hanyagsággal fújja az erős, csípős füstöt egy mellette elmenő hölgy arcába ... A hölgy fuldokolva köhécsel, megvető szavakat mond. A férfi pedig csak nevet . . . Egy elegáns, nyúlánk leány tűnik fel most. Dallamos hangja édesen cseng a fülbe s vidor jókedve átragad a mamára is. Gret- chen oldalán lépdel szemlesütve Fausztja. Vájjon azon gondolkozott el, amit a szép leány mondott, vagy csak világos gamás- niját nézegeti? . . . Fess hölgyek és esetlenek, szépek is, ruták is (tessék elhinni, hogy ezek többen vannak . . .) fiatalok és idősek, tapasztalat­lanok és raffinirozattak, soványak és kövé­rek, törpék és magasak, kedvesek és osto­bák stb. stb.! Csupa ilyen ellentétekből áll a világ! . . . Igazán érdekes felvonás . . . Vannak aztán bizonyos fix alakok, ki­ket a rendes sétálók találó és jellemző nevek­kel ruháznak fel. Noha a férfiak is nagy mesterek ebben, de a nők sem szerények, így vannak: flamingó, szandolin, portiéi néma, Ubrik Borbála, ürge, mókus, szürke egér, özvegy majom, hexameter, mefistó stb. — Egy sánta urat „jámbus“-nak kereszteltek el, mert a versmérték szerint — lépése: egy hosszú, — egy rövid (—). A kanyarulatnál levő pádon vagy öt férfi hahotázik egy fekete cvikkeres kis öreg ur körűig ki röpke, hadaró szavakkal tart népies előadásokat a tyúkszemeiről. Egyszerre csak a háttérben gyenge „kukoriku“ hallszik. Az öreg ur ideges lesz, elhallgat s komolyan körülnéz . . . Ismét hallszik az az átkos szó. Ez egyetlen, mely feltépi a múltról a leplet, melyre az öreg elérzékenyedik. Felkel. Tipegő lépteivel olyanszorii mozdulato- kat tesz, mintha minden lépésével eltaposni, Az angol király szállítói. <3 © Különlegesség : „KINGDOM BLEND“ az angol királynak Five o’clock teájából* A walesi herceg szállítói AZ „II. K.“ TEA rendkívül kiadós és illatos Főraktár : Schnell Imre füszerkereskedő Nagykároly (Szatmármeaye)

Next

/
Oldalképek
Tartalom