Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-29 / 39. szám
Magi károly, 1012. szeptember 29 Vasárnap VIII. évfolyam 39. szám. = POLITIKA! ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. = Szerkesztőség: hová a lap szellem részét érintő közlemények küldendők : Külcsey-utca 11. sz. Telefon 114. = Kiaflóhiuaía!: Kaszinó-utca 10. sz. Telefon 113. sz. = MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: 054 josrrs miklós. Előfizetési árak: Helyben: T Vidéken : EGÉSZ ÉVRE . 6 korona. Jj EGÉSZ ÉVRE . 8 korona. FÉLÉVRE ... 3 korona. Ili FÉLÉVRE ... 4 korona. NEGYEDÉVRE 1 "50 korona. ;!( NEGYEDÉVRE . 2 korona. Egyes szóm ára ZO fillér. — Dyiitfér sora , 40 fillér. __________Hirdetések jutányos áron közöltetnek._________ El lenzéki vezérek Nagykárolyban. Szeretettel üdvözöljük városunk falai között Károlyi József gróf képviselőnket. Bizalommal tekintünk reá, mert programm beszédében hirdetett képviselői kötelességeit hiven és becsületesen teljesítette. Az alkotmányért és a nemzet jogaiért küzdők táborában az első sorban harcolt és harcol ma is. Büszke önérzettel, teljes lelki megnyugvással léphet most választói elé, mert tisztán szeplőtlenül hozta vissza azt a zászlót, amelyet két és félévvel előbb örömmel, lelkesedéssel és egyhangúlag adtunk a kezébe. Szeretet, elismerés és ragaszkodás veszi őt körül, midőn az ország mai sötét és szomorú napjaiban . választói közé jön, hogy azok lelkesedéséből ős rendíthetetlen bizalmából merítsen erőt a kitartásra és a további küzdelemre. Hódolattal és tisztelettel hajtjuk meg az elismerés lobogóját Apponyi Albert gróf és kíséretében érkező képviselő társai előtt is. Ez a hódolat és tisztelet nemcsak Nagykároly város díszpolgárának, nemcsak a lángelmének, az egész művelt világ által elismert nagyszónoknak, hanem főleg a puritán jellemű állam- férfiúnak szól, aki egész életét a politikai életben 40 éven át folytatott küzdelmes munkáját a magyar nemzet cnlturális fejlődéseinek, vagyoni és közgazdasági előrehaladásának önálló és független állami létünk kiépítésének mutatta. Nem először lép Apponyi Albert gróf vármegyénk földjére, hogy hirdesse a választó polgárság előtt a függetlenségi eszmét és szónoklata varázsával, igasságainak ellenállhatlan erejével győzelemre vigye a választó- kerület függetlenségi lobogóját. Mindenkor győzelem kisérte ntj át és döntő siker koronázta megjelenését. Most nem választási küzdelem hozza őt vármegyénkbe, hanem az egész ország érdeke. A bécsi hatalom szolgái bűnös kezekkel rombolták szét alkotmányunkat. Fegyveres és törvénytelen erőszak törte le a nemzet igaz képviselőinek jogos ellenállását. Tették ezt azért, hogy a nemzetre sérelmes véderőreformot, ujonclétszámfelemelést ős elvisellietlen katonai terheket törvényellenesen kicsikarhassák és az osztrák katonai hatalom részére szállíthassák. Összerombolták az alkotmányt azért, hogy megnyerjék a félrevezetett uralkodó kegyét és bűnös uralmukat továbbra is fentarthassák. A Tisza—Lukács bűnszövetség romboló munkája ellen hordja körül Apponyi Albert a véres kardot, hogy felrázza a nemzetet és harcra szállítsa az alkotmányunk ellen inditott veszedelemmel szemben. A Tiszák által megteremtett és az egész ország organizmusát behálózó és kiszipolyozó érdekszövetség ellen az igazság meggyőző erejével hirdetni fogja a nemzeti szellemmel és tartalommal megalkotandó általános választói jogot, hirdetni fogja a népjogok igazságos kiterjesztését, az absolutis- tikus törekvésekkel szemben a nemzet jövőjét egyedül biztositó demokratikus Magyarország megalkotásának eladóz- hatlan szükségességét. Hangoztatni fogja, hogy az alkot- mányosságés parlamentárizmus visszaállítása, valamint az általános választói jog megalkotása érdekében egy szóval és lélekkel szövetkezett az egész ma% házasságról. Mint minden esetben, itt is csal a cim, mert az alábbiakban nem annyira a házasságról lesz szó, mint inkább arról, hogyan lehessen azt elviselni, igaz, hogy még kiegészítésül oda kell tenni, hogy a „modern házasságot“, mert a régi módi házasság, a hogy azt a szépanyánk, de talán még a nagyanyánk is megkötötte, megtartotta a maga szépségét, mind a mai napig és a „holtomig- lan-holtodiglan“ lágy csengése nem volt forradalmat keltő jelszó és nem adott okot problémákra. Csak szívesen vállalt és épp oly szívesen teljesített kölcsönös, egymáshoz való kötelességeknek volt a forrása. . Oé hát ma .már, amikor a férjes asszony „rabszolga“, a házasság, mindenekelőtt, problémává lett, amelyjyel ntíndgnféle; hangnemben foglalkoznak,. küiü^aéh rmegny,erő . formában. teszi azt, Brajhy"fi 8,; M%ud japgol.írónő. Ö nem lázit á' házasság .ellen, inint a modern apostolok legtöbbje, hanem asszonyos kedvességgel és okossággal .tanácsot ad mindenek. előtt, a nőnek, milyen legyen a, házasságban, hogy ne. csak, boldog hitves lehessen ő maga, hanem igazán boldogíthasson is.. e Miss Braby mindenekelőtt felveti azt a kérdést, hogy tulajdonképpen miért is szánják rá magokat a férfiak nehezebben a há- zasodásra és miért fél a férfi s a lány egyaránt a házasságtól? Kevesebb az ifjúságban az illúzió és ritkább dolog a szerelem, ez a felelet- Aztán meg a lányok nagyon is törik magok a férfi után. Szerző tanácsolt is nekik, hogy; „Ne fussatok a férfi után, majd fut az utánatok.“ Miss Braby , szerint ott a legnagyobb baj, hogy a nő mindinkább távolodik attól az észménytől, amilyennek a férfi őt megalkotta és már maga sincs tisztába azzal, hogy tulajdonképpen milyennek is kívánhassa az élettársát. Az egyik azt állítja, hogy a nő nem egyéb, házi gépnél" és nem alkalmas arra, hogy intelligens embernek élettársa legyen. Egy másik csupa tudákosság- nak mondja, aki elérhetetlen szellemi magaslatra törekszik., A harmadik könnyű bábnak nevezi, akiben se szív, se szellem és ä kit megöl az élvhajhászat. Legborzasztóbb azonban azoknak a férfiaknak a véleménye, tfiely hála Istennek, egyelőre a nők nagyon kis csoportjára vonatkozik. Szerintük a nő nem nélkül való, durva, rosszul öltözött, férfias szörnyeteg, Huh! Vájjon honnan vették ezek a modelleket; talán csak nem a suffragettek táborából ? Emigy a férfiak? A leányok viszont sokkal felvilágosultabbak ma, mint azelőtt voltak; túlságosan sokat várnak a házasságtól és ha nem mehetnek úgy férjhez, a hogy szeretnének, inkább pártában maradnak. De hát a házasságtól való félelemnek ezek csak a belső motívumai és igen nagy akadályt kell keresnünk a gazdasági kérdésből származó komoly és súlyos okokban. Azzal is foglalkozik miss Braby a könyvében, miért üt ki a modern házasság oly gyakran balul. Ő abban keresi ennek a má- gyarázat.át, hogy azok, akik az egész életre szövetkeznie, nem. ismerik egymást eléggé és nem lelki, csak külső okok hozták őket össze. Stevensonra hivatkozik, aki a következőket mondja: „Hogy két ember boldog lehessen egymással, jól kellene ismerriiök a lelki élet finomságait és birniok kell a képességgel, hogy tudjanak engedékenyek lenni és tudjanak alkalmazkodni“. És a házasulandókat arra inti, hogy ne várjanak túlságosan sokat a házasságtól. Senki se mu19 Ruhát fest Hau fel Sámuel Nagykároly, Kölcsey-utca 1* a róm. kath. templom mellett. — vegyileg tisztit villanyerőre berendezett intézetében Alapittatött 1902. Telep: Petőfi-Ut 59.
